Ingatlanokat sajátít ki a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott egy javaslatot, amely szerint újabb ingatlanok kisajátítására van szükség a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez – adta hírül a Népszava.

Mint idézi a lap, „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a beruházásra vonatkozó kormányrendeletet, ám ennél több részlet az indoklásból és a hatásvizsgálati lap sem derül ki. Az viszont kiderült, hogy 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek véglegesítésekor újabb módosításokra lesz szükség.

A dokumentum ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek jóformán fele Budapesten található Ferencvárosban, Pesterzsébeten és jobbára Soroksáron.

Utóbbi esetében több külterületi ingatlan is érintett, míg az előbbieknél csak belterületiekről van szó. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanokat is említenek. A lap kérdésére az illetékes tárca azt közölte: „a vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság

mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel.

Az ÉKM emellett azzal érvel, hogy a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók. A lap a korábbi eljárások alapján arra jutott, hogy a kisajátított ingatlanok fejében sok jóra nem számíthatnak a tulajdonosok.

Korábban Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön volt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között volt.

Mint arról november elején beszámoltunk, az optimista szerb elnök szerint 2026-ra megépülhet a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakasza. Szeptember végén ezzel szemben arról írtunk, hogy nem tudják befejezni a vasútvonal építését a kínaiak, mert nem tudnak megépíteni egy szükséges rendszert az európai szabványok szerint. A VSquare korábbi értesülései alapján a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, Orbán Viktor részben ennek tisztázása miatt utazott nemrég Kínába.

De arról is beszámoltunk, hogy a vasútvonal építésében részt vevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartózó V-Híd munkagépeinek és munkásainak nagy része egyik napról a másikra otthagyta a belgrádi vonal építkezését, és átment a győri fővonalon dolgozni. A Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárd forintból épül fel, aminek jelentős részét kínai hitelből finanszírozzák. A beruházás csaknem ezer év alatt térülhet meg, a témával az RTL Híradója is foglalkozott.

Nyitókép: RTL