Orosz és kínai vendégmunkásoknak adna kedvezményeket az Orbán-kormány

Az Orbán-kormány a Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasút kivitelezési munkáit végző cégek „speciális munkaerőigényének mielőbbi biztosíthatósága érdekében” egyszerűsítené a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását – derül ki egy parlament előtt fekvő törvényjavaslatból, szúrta ki a Népszava.

Mint írják, speciálisan e két projekt esetében az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező munkaválók egyszerűsített eljárásban kaphatnának munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, amely a kiadástól öt éven keresztül érvényes. A javaslat szerint – amelyet formailag a Vállalkozásfejlesztési Bizottság nyújtott be –, ugyancsak egyszerűsített eljárásrendben, a két beruházáson dolgozó cégek alkalmazottai családjuk számára is kérhetnének tartózkodási engedélyt. A lap azt írja, 

bár a törvényjavaslat nem nevesíti, hogy mely EU-n kívüli országokból érkezhetnek munkavállalók, a paksi bővítés esetében túlnyomórészt orosz állampolgárokról, míg a Budapest-Belgrád vasútnál szinte kizárólag kínai állampolgárok beléptetésről lehet szó.

A Népszava szerint a kínai és orosz állampolgárok egyszerűsített munkavállalása nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a két ország titkosszolgálatai aktívan tevékenykednek Magyarországon, akik számára ily módon egyszerűsödik az Európai Unióba való bejutás.

Januárban a kormány egyébként még azt mondta, 65 ezer főben húzták meg az országban dolgozható vendégmunkások számát. Azonban, mint a múlt héten kiderült, ennek kétszerese van már Magyarországon, de a kormány szerint ez rendben van.

A csaknem ezer év alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonallal az RTL Híradója is foglalkozott:

Az orosz fővállalkozó, a Roszatom nemrégiben bejelentette, hogy elkezdték a Paks II kivitelezését. Az atomerőmű építési munkálatairól a Híradó ugyancsak beszámolt:

Nyitókép: Európai országokban vendégmunkásként dolgozó, a koronavírus-járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok egy csoportja megy az értük érkező autóbuszhoz a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelynél 2020. március 30-án. Fotó: Balázs Attila / MTI