Szemérmetlenül magas állami támogatással nyomta le a Teslát a Szegeden gigagyárat építő kínai BYD

Különleges, a kínai autógyártás új korszakát jelképező hajó indult el január 10-én a kínai Sencsen kikötőjéből Európa felé. A járműszállító teherhajó a tervek szerint február 21-én érkezik meg Hollandiába, a fedélzetén a BYD kínai autógyártócég ötezer darab elektromos autójával. A BYD Explorer No.1 nevű hajó a cég saját autószállítója, de a tervek szerint csak az első ilyen vízi jármű, amit az elkövetkező két évben további saját monstrumok követnek. 

Óriási lépés ez a cég számára, amelynek autóit alig 15 évvel korábban még egyöntetűen kinevették az autóipar szereplői.

Akkugyártóból autóipari óriás

A BYD sikertörténetéhez foghatót évtizedek óta nem lehetett látni az autóiparban. Az eleinte olyan elektronikai vállalatok, mint a Motorola számára tölthető akkumulátorok gyártó céget 1995-ban alapította Vang Csuan-fu, aki mindig is arról álmodott, hogy autókat fog gyártani.

A kétezres évek elején felvásároltak egy autógyártó céget, és eleinte hagyományos, robbanómotoros autókkal foglalkoztak. Majd pár évvel később elkezdtek átállni az elektromos meghajtásra, amihez nagy segítséget jelentett, amikor a legendás amerikai befektető, Warren Buffett bevásárolta magát a cégbe.

Ez volt az első jele, hogy a Sencsen városában működő, és még akkor is akkumulátorgyártóként ismert cégre nagy jövő vár. Ez végül a 2010-es évek végére érkezett el, amikor a cég felvette Wolfgang Eggert, az Audi egyik ismert designerét, aki több száz mérnököt vett fel, hogy teljesen átalakítsák a BYD modelljeit.

A BYD legnagyobb előnye a riválisaival szemben az akkumulátorgyártásában rejlik.

 Az elektromos autók gyártásának ugyanis ez a sarokköve, ez biztosítja, hogy a járművek minél gyorsabb töltéssel minél nagyobb távot tudjanak megtenni. Ebben pedig a cég a világ egyik legjobbjának számít, és ez óriási előnyt jelent számára a többi autógyártóhoz képest. Akkuszakértőket ugyanis jóval nehezebb találni, mint autókészítő szakembereket.

A cégnek mostanra már egy kisvárosnyi gyára van Sencsenben, több mint félmillió embert foglalkoztat, köztük több mint negyvenezer mérnököt. A BYD idén több mint harmincezer frissen végzett mérnököt tervez alkalmazni, főleg kutatásfejlesztésre. Négyezer mérnöke pedig csak az önvezető autók kifejlesztésével foglalkozik. A vállalat közben globálisan is terjeszkedik: gyárakat épít Üzbegisztánban, Brazíliában és Thaiföldön, és erre készül Indonéziában és Mexikóban is.

A cég 2023-ban már majdnem 250 ezer autót exportált főleg Ausztráliába, Brazíliába és Izraelbe, és arra készül, hogy meghódítsa Európát is. Ebben fontos szerepe lesz Magyarországnak és a Szegeden épülő BYD-gyárnak, amiről november elején számolt be először a nemzetközi sajtó, két héttel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a cég vezérigazgatójával tárgyalt Kínában:

A beruházást hivatalosan decemberben jelentették be. Ez lesz a valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon. A kormány több mint 60 milliárd forintot biztosít a gyárnak helyet adó ipari park fejlesztésére, és Szijjártó Péter külügyminiszter közölte: a beruházást közvetlenül is támogatják:

Tisztességtelen előny?

A kínai elektromosautó-gyártók sokat köszönhetnek a kínai kormánynak, főleg Van Kang volt tudományos és technológiai miniszternek. A több mint tíz évig az Audinál dolgozó autómérnök nagy híve volt az EV-knek, és nagyrészt neki köszönhető, hogy az állam bőkezű támogatásokkal kezdte felpumpálni az elektromos járműveket gyártó cégeket.

2022-ig több mint kétszázmilliárd jüant (tízezermilliárd forintot) kaptak támogatások és adókedvezmények formájában ezek a cégek, amiket még kormányzati és önkormányzati vásárlásokkal is támogattak: elektromos járművekkel töltötték fel ugyanis a tömegközlekedést. 

Ennek meg is lett az eredménye. Míg 2009-ben kevesebb mint ötszáz elektromos autót adtak el Kínában, a piac robbanásszerű növekedésnek indult, és a 2010-es évek közepére már világelső lett az EV-eladásokban: 2020-ra már több mint 1,2 millió teljesen elektromos és hibrid autót vásároltak a kínaiak, 2023 pedig ez a szám már majdnem 9,5 millió volt.

Ennek pedig a BYD volt a legnagyobb haszonélvezője. A cég neve egy csapásra világszerte is ismertté vált, amikor 2023 utolsó negyedévében több elektromos autót adott el, mint az addigi világelső Tesla, 

és egész évben majdnem 1,6 millió teljesen elektromos járművet értékesített. A BYD pénzügyi beszámolói szerint majdnem ezermilliárd forintnyi kormányzati támogatást kapott 2008 és 2022 között. Emellett nagy nyertese volt annak, hogy Sencsen városa teljes mértékben elektromos buszokra állt át, a nagyváros taxitársaságai pedig csak a BYD járműveit vehették meg.

Ez azonban gondokat is okozhat a BYD-nek az európai piacon. Az Európai Unió októberben jelentette be, hogy vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott állami támogatások miatt, és az Európai Bizottság januárban megerősítette, hogy vizsgálat egyik célpontja a BYD. Az EU büntetővámok kiszabását helyezte kilátásba, ha a több mint egy évig tartó nyomozás arra az eredményre jut, hogy az olcsó elektromos járműveket gyártó cégek tisztességtelenül nagy előnyökhöz jutnak az európai gyártókkal szemben a kínai kormányzati támogatások miatt.

A magyar Miniszterelnökség a Híradónak januárban azt mondta, hogy ez EU vizsgálata miatt nem fenyegeti veszély a BYD szegedi óriásberuházását:

Nyitókép: A BYD autószállító teherhajója a kínai Jentaj kikötőben, 2024 január 10-én. Fotó: Costfoto/NurPhoto via Getty Images