Itt a belügy tájékoztatása a Kínával kötött rendészeti megállapodásról, amilyet szerintük a Medgyessy-kormány is kötött

Mint arról múlt hét pénteken az rtl.hu is beszámolt, Hadházy Ákos belenézhetett abba a két belügyi együttműködési szerződésbe, amit az Orbán-kormány Kínával kötött. Az ellenzéki képviselő beszámolója szerint míg a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szóló megállapodás „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, a második gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak, hogy a kínaihoz hasonló, magas technológiai szintű, totális megfigyelőállamot építsen ki.

A Hadházy Ákos által közöltekkel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, a kérdéseinkre kapott válaszokat az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Mikor és ki írta alá a magyar és kínai fél részéről a Rendészeti Biztonsági Megállapodást?

2024. február 16-án Magyarország Belügyminisztériuma nevében dr. Pintér Sándor belügyminiszter, a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma nevében pedig Wang Xiaohong közbiztonsági miniszter írt alá két megállapodást:

• Együttműködési Megállapodás Magyarország Belügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma között a rendészeti együttműködési megerősítéséről.
• Együttműködési Megállapodás Magyarország Belügyminisztériuma és a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma között a közös járőrszolgálat ellátásáról.

A Belügyminisztérium a miniszterek megbeszéléséről és a megállapodások aláírásáról ezen a linken elérhető tájékoztatást adott. Egyebek mellett közölve, hogy „A tárcavezetők a rendészeti együttműködés megerősítéséről és a közös járőrszolgálatról szóló megállapodásokat írtak alá.” 

A megállapodás szerint a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére, többek között a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken. Milyen okból van szükség a turisztikai járőrözésen túl a kínai belüggyel való együttműködés erősítésére és fejlesztésére? A felsoroltakon túl milyen „más” területek jöhetnek szóba?

A kínai-magyar rendészeti együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Számos rendészeti tárgyú megállapodás született már a két ország között, többek között a 240/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény. (Szerk. megj.: a Medgyessy-kormány idején.)

Más államokkal tervez-e Magyarország hasonló együttműködési megállapodást kötni?

Magyarország Belügyminisztériuma a Kínai Népköztársaságon kívül számos más országgal kötött hasonló rendészeti együttműködési megállapodást, amelyek célja a bűnügyi statisztikák és trendek, a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel kapcsolatos tapasztalatok, a legjobb gyakorlatok vagy akár a szakemberek cseréje.

A Rendészeti Biztonsági megállapodásban az is szerepel többek között, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában. Miket lehet a legjobb kínai belügyi tapasztalatoknak tekinteni, amelyeket a magyar belügy át kíván venni?

A megállapodások jellemzően lehetőséget biztosítanak a rendészeti szakemberek közös képzésére is. Az ilyen és ehhez hasonló együttműködési megállapodások teszik lehetővé, hogy a magyar rendőrök olyan tapasztalatokat és ismereteket szerezzenek, amelyek segítségével hatékonyabban léphetnek fel a közrend és közbiztonság, a szervezett bűnözés megelőzése, a közlekedésbiztonság, a kábítószerrel történő visszaélések, és számos más, határokon, kontinenseken átnyúló bűnelkövetési móddal, és nem utolsó sorban a nemzetközi terrorizmussal szemben.

A bűnelkövetés módozatai folyamatos változáson mennek keresztül, a nemzetközi rendészeti együttműködések hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar rendőrök lépést tartsanak a változással, reagálhassanak az újabb és újabb kihívásokra.

Milyen okokból vették ki az egyezményt a nemzetközi szerződések köréből?

A nemzetközi jogi szerződések megkötésének és a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcaközi megállapodások megkötésének komplex szabályrendszere van, a nemzetközi és hazai jogrend keretei között nem lehet egy megállapodást „kivenni” a nemzetközi szerződések köréből.

A megállapodás a hatályos magyar jogszabályok, így a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. § (2) bekezdése alapján nem minősül az Nsztv. 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek, így az a belügyminiszter, vagy az általa kijelölt személy által saját hatáskörben aláírhatónak minősül.

Mivel a megállapodás csak a Belügyminisztériumra és annak alárendelt szerveire nézve határoz meg feladatokat, a hatályos szabályok értelmében a szöveg nem minősül nemzetközi szerződésnek. A megállapodás végrehajtása a hatályos magyar jogszabályok keretein belül történik, így nem igényel jogszabály-módosítást, Országgyűlési megerősítést vagy jogszabállyal történő kihirdetést.

A BM a fentieken túl válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy 

a megállapodások az együttműködés elvi, jogi lehetőségét teremtik meg, a részletekről, konkrétumokról szakértői szinteken állapodnak meg a felek.

A 2004-es megállapodás

A 2004-es Lamperth Mónika belügyminisztersége alatt kötött, a „Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről” szóló 240/2004. (VIII. 16.) kormányrendelet szerint Medgyessy Péter kormánya és a Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár irányítása alatt álló kínai kormány egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy a „határokon átlépő” szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében, „az egymás szuverenitása tiszteletben tartása, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján” az alábbi bűncselekmények megelőzésében és felderítésében együttműködnek:

a) kábítószerek, pszichotróp anyagok és prekurzorok illegális forgalma,
b) nemzetközi terrorcselekmények,
c) csempészet,
d) pénzmosás,
e) pénz és készpénz-helyettesítő fizetőeszköz hamisítása,
f) útlevél, vízum és egyéb közokirat hamisítása,
g) fegyverek, lőszerek, robbanó anyagok, nukleáris anyagok és egyéb radioaktív anyagok illegális kereskedelme,
h) szervezett embercsempészés és tiltott határátlépés,
i) csalás,
j) számítástechnikai bűncselekmények,
k) egyéb, országhatárokon átnyúló bűnözés.

A 2004-es komrányrendelet úgy fogalmaz, hogy „a Felek bűnüldöző szervei a fentiekben meghatározott bűncselekmények elleni fellépés érdekében – hatályos belső jogszabályaikkal összhangban – összehangolt intézkedéseket foganatosíthatnak a bűnfelderítés során, valamint személyi, technikai és szervezési támogatást nyújtanak egymásnak”.

Nyitókép: Kínai zászló az Andrássy úton, ahol Li Ko-csiang kínai kormányfőt szállító gépkocsikonvoj halad el 2017. november 26-án – Fotó: Mohai Balázs / MTI