2022. február 24-én hajnalban, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a különleges katonai hadműveletet, rakétatámadás érte Ukrajnát, és az orosz hadsereg több irányból betört az országba. Villámháborúval akarták Kijevet elfoglalni és térdre kényszeríteni, de ez nem sikerült. A háború 2022-ben kezdődött, amikor az oroszok megindultak Kijev ellen, vagy korábban, 2014-ben, amikor elfoglalták a Krímet? Megoszlanak a vélemények, de a lényeg, hogy még most is tart. És ki tudja, meddig.

A napra pontosan két éve kitört ukrajnai háború miatt tüntetnek Oroszország ellen a szombat esti RTL Híradó adásával egy időben Budapesten, az orosz nagykövetségnél. A tiltakozást az Európához Tartozunk Egyesület szervezte. A tüntetők többször is azt skandálták, hogy ruszkik haza.

2 éve támadta meg az orosz hadsereg Ukrajnát. Dörmer Csaba, a Fókusz riportere a felszabadított, de a frontvonal mellett fekvő Herszonban járt, ahol a túlélésért küzdenek a városban maradt civilek. Az ukrajnai riportot a szombat esti Fókusz Pluszban nézhetik meg.

A hosszabbítás május 23-tól élne, és egészen november 19-ig törvények helyett rendeletekkel irányíthatja majd az országot a kormány. 

Két izraeli-argentin állampolgárságú férfit mentettek ki a palesztin terroristák fogságából izraeli katonák vasárnap – a zsidó állam hadserege tette közzé az erről készült felvételeket. Közben az amerikai elnök figyelmeztette Izraelt: hagyjon fel a dél-gázai Rafah megtámadásának tervével, és védje meg a háború kezdete óta ide menekült palesztin civileket.  

Két túszt szabadított ki az izraeli hadsereg a Gáza-övezet déli részén, miközben egész éjjel bombázta a térséget. A légicsapásoknak a palesztin hírügynökség szerint mintegy száz halálos áldozata van. A Rafah területére zsúfolódott másfél millió menekültnek nincs hová mennie. Egyiptom megerősítette határát, és az Izraellel kötött békeegyezmény felmondásával fenyeget, amennyiben az izraeli csapatok behatolnak a városba.

Andrej Illarjonov Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, bizalmasa volt. A politikus most hosszú esszében mesélte el, hogyan romlott meg a kapcsolatuk.

Az Európai Unió szankciókat vezetne be a szélsőséges izraeli telepesek ellen. Magyarország és Csehország blokkolná a döntést.

A nappaliban iskolába készülődik Dafna – a 15 éves izraeli-magyar állampolgárságú lány is azok között a túszok között volt kishúgával a 8 éves Elával, akiket a Hamasz terroristái elraboltak tavaly október 7-én, amikor támadást indítottak Izrael ellen. A lány hetekkel a visszatérésük után tudott csak interjút adni arról, min ment keresztül.

Megrázó testkamerás felvételeket hozott nyilvánosságra az izraeli hadsereg és a Hamász is a Gázában zajló utcai harcokról. A terrorszervezet felvételein az látható, ahogy harcosaik házról-házra folyó küzdelemben próbálják visszaszorítani a zsidó állam katonáit. Az izraeli videók pedig a sebesült katonák kimenekítését dokumentálják. 

Márciusig meglesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, jövő héten pedig döntenek az európai parlamenti listáról is – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, konkrét neveket azonban nem említett. Szerinte Orbán Viktor nem szegte meg a nemzeti konzultáció eredményét, pedig Magyarország még nem kapta meg az összes uniós támogatást, mégis megszavazta a miniszterelnök az Ukrajnának szánt pénzeket. Gulyás Gergely azt mondta, néhány száz tanárt érinthet az a probléma, hogy kimaradtak a béremelésből, de már dolgoznak a megoldáson. 

A gázai háború miatt.

A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.

Az állítólag iráni támogatással működő radikálisok akciójának hírét Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke jelentette be vasárnap, választ ígérve a támadásra.

Idén immár 10. alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF) a magyar fővárosban és tíz másik városban, ahol 40 versenyfilmet mutatnak be öt szekcióban. A fesztiválnak minden évben van egy szlogenje. Tavaly ez a „Tiszteld az életet, ne ölj!” volt, hiszen sok alkotás reflektált az orosz-ukrán háborúra. Idén önreflexióra buzdítják a nézőket „A te tíz éved hogy telt?” kérdéssel – tudtuk meg Sós Ágnestől, a BIDF alapító igazgatójától. Az egyik legmegdöbbentőbb dokumentumfilm Oroszországból érkezett. Álnéven szereplő rendező jegyzi, mert aki kritikus filmet készít Oroszországban, az az életét kockáztatja. 

Boris Pistorius szerint a béke és a szabadság, amelyet Európa nagy része évtizedekig élvezhetett, már nem megdönthetetlen bizonyosság.

Egy spanyolországi állatmenhelyen lábadozik harctéri traumájából egy Ukrajnából kimentett leopárd. A Brave – azaz Bátor – névre hallgató nagymacskára a luhanszki fronton, egy elhagyott lakóházban találtak rá ukrán katonák. Valószínűleg egy lebombázott állatkertből kóborolt el, és már az éhhalál szélén állt, amikor befogták és elszállították a háborús zónából.

„Behányok!” – akad ki Szani, amikor meglátja, hogy Adri és Arni összebújva fekszenek az ágyban. Felháborodását csak fokozza, amikor a srác közli vele, hogy nem szeretne tovább párba állni vele. Kedd este folytatódik az Éden Hotel az RTL-en.

Az izraeli kormányszóvivő nevetségesnek nevezte a Hamász követeléseit a túszokért cserébe.

Az északkeleti erők parancsnoka attól tart, hogy a NATO nem tudna elég gyorsan reagálni, és Oroszország bebetonozná hatalmát a térségben.

Nagy lelkesedéssel elszegődött az oroszokhoz ukránokat ölni. Majd rájött, hogy nincs semmilyen orvosi ellátás az orosz hadseregben.

Boris Pistorius szerint számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot.

A kormányfő szerint azért nem kapja meg Magyarország az uniós pénzek egy részét, mert nem engedik be az iskolákba az „LMBTQ-propagandát”, és mert nem engedik be a migránsokat az országba. Úgy fogalmazott, a magyar családok nem szeretnék, ha „mindenféle szexuális agitátorokkal” találkoznának a gyerekek. Szerinte jól jön Magyarországnak az uniós pénz, de az valójában nem olyan jelentős összeg az ország gazdasági méreteihez képest.

Izraeli háború, orosz-ukrán konfliktus, Észak-Korea rakétatámadásai Dél-Korea ellen, kínai hadgyakorlatok Tajvan partjainál, Vörös tengeri válság – szinte nincs a világnak olyan pontja, ahol ne ütötte volna fel a fejét valamilyen konfliktus. A Fókusz összefoglalta a jelenlegi helyzetet és szakértő segítségével azt is felgöngyölítették, hogy a különböző háborúk hogyan hatnak egymásra, a gazdaságra, országok függetlenségére vagy akár az amerikai elnökválasztásra.  

Szóval ja, csak saját felelősségünkre válasszuk ezt felolvasásnak az iskolai ünnepélyre.

A kormány megduplázza a pedagógusok fizetését ebben a ciklusban – ígérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Állítása szerint a tanárok átlagbére 2025-ben eléri a bruttó 812 ezer forintot. A miniszter azt mondta, rendkívül közel van a megállapodás a reptér megvásárlásáról, az pedig nem kizárt, hogy Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. 

Ha háború törne ki a két ország között, akkor Dél-Korea teljes területét megszállnák. Elrendelték az egyesítést szimbolizáló phenjani emlékmű lebontását is.

Egyre több olyan váratlan dolog történik a világban, ami sokakban szorongást vált ki. F. Takács István pszichológus a Reggeliben tippeket adott arra, hogyan kezeljük ezeket az érzéseket, és hogyan készítheti fel a szülő a gyereket a világ eseményeire. A mikrokörnyezetnek – család, barátok – nagy szerepe lehet a megküzdési stratégia kialakításában. 

Egy hétre leállítja a termelést a magyarországi Suzuki gyár, a döntés hátterében az ellátási lánc akadozása áll.

Száz napja tart a Hamász és Izrael háborúja. A terrorszervezet októberi támadásában több mint 1400-an haltak meg. Az izraeli válaszcsapásoknak pedig már csaknem 25 ezer palesztin áldozata lehet. Gázát földig bombázták, a Hamász által elhurcolt túszok felét viszont még mindig nem sikerült kiszabadítani. 

A Hamász terrorszervezet fegyveresei tavaly október 7-én rohanták le a dél-izraeli kibucokat és egy zenei fesztivált. Ezzel párhuzamosan pedig rakétazáprt zúdítottak a zsidó államra. Mintegy 1400-an haltak meg a támadásban, többségük ártatlan civil, akik közül százakat hurcoltak magukkal Gázába a terroristák. Válaszul az izraeli hadsereg előbb légitámadásokat, majd szárazföldi inváziót indított a Hamász ellen. A harcokban eddig a palesztinok összesítése szerint mintegy 24 ezer ember veszthette életét. A fenti videóra kattintva megnézheti, mekkora pusztítást okozott a Hamász október 7-i támadása. 

A 40 támadóeszközből 28-at tudtak hatástalanítani. Áldozatokról egyelőre nincs hír.

Miközben a Gáza övezet északi részén egyre kevesebb izraeli katona harcol, csökken a bevetett eszközök és a légicsapások száma is, hamarosan eljön az elit erők ideje, akik célzott csapásokat fognak mérni a Hamászra, és túszokat szabadítanak ki. Az a kérdés is egyre inkább válaszra vár, mi lesz az övezetben, ha a terroristákat kisöpörték onnan. Ötletből több is van.

Az Ukrajna elleni háború egyes bizarr eseményei is azt sejtetik, hogy Oroszországnak nem okoz különösebb gondot, ha saját polgárai esnek áldozatul véletlen vagy szándékos harci és egyéb cselekményeknek. Ennek a hozzáállásnak történelmi hagyományai vannak. Cikkünkben összeszedtük a szovjet és orosz múlt legkirívóbb eseményeit, amelyek során civilek tömegei váltak vétlen áldozattá.

Észak-Koreának nem áll szándékában elkerülni a háborút Dél-Koreával, tolmácsolta szerdán az állami média Kim Dzsongun észak-koreai vezető fenyegető szavait. 

Még csak néhány napja vetettük bele magunkat 2024-be, de már most sokan azt érzik, hogy ez az idei év pozitívabb lesz, mint az előzőek. Vajon mit gondol erről Gazsi Gizella jósnő? A Fókusz megkérdezte, mit mond a cigánykártya az idei évre. A jósnő kitér az országban és szerte a világban várható változásokra, az amerikai elnökválasztásra és a háborús helyzetre, de még a magyar 2024-es párizsi olimpiáról is jövendölt. Ugyanezeket pedig megkérdeztük a Chat GPT-től is. Hogy milyen válaszokat kaptunk, kiderül a videóból. 

Szöul súlyos provokációnak nevezte, hogy az észak-koreai hadsereg több mint 200 tüzérségi lövedéket lőtt ki reggel Dél-Korea felé. A lövedékek többsége a tengerbe csapódott, de a szöuli kormány több határmenti települést is kiürített a háborús feszültség miatt. Az Egyesült Államok azzal vádolja Phenjant, hogy Oroszországot is támogatja hadianyaggal az Ukrajna ellen vívott háborúban.

Feledy Botond szerint 2024 első hónapjaiban sem az orosz-ukrán konfliktusban, sem az Izrael és a Hamász között zajló háborúban nem várható tartós béke. Erre számít Izrael is, ők a következő időszakban a Gáza övezet déli részére koncentrálhatnak. Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerint a harcok akár egész évben folytatódhatnak.

Az 56 éves Ilan Weiszt lehetséges túszként tartották nyilván. A Hamász támadásának napján életét vesztette. 

A palesztin terrorszervezet így köszöntötte az újévet: éjfélkor rakétákat lőttek ki Gázából Izraelre. Az izraeliek nagy része az óvóhelyeken töltötte az újév első perceit.

Az év utolsó napján újabb nagyszabású légitámadást indított Oroszország Ukrajna ellen. Moszkvai közlés szerint így torolták meg a szombati ukrán légitámadást, amelyben 24-en haltak meg és több mint százan sebesültek meg a két ország határához közel található orosz városban, Belgorodban. 

Az izraeli hadsereg közreadott egy friss videót, amin állításuk szerint a gázai szárazföldi hadműveletük látszik. A felvételen, a tájékoztatás szerint egy iskolát fésülnek át, ami közben megtalálják a Hamász nevű palesztin terrorszervezet egyik alagútjának bejáratát. Ebbe később egy gránátot dobtak. A videó valódiságát, készítésének helyét is idejét az izraeli hadseregtől független források nem tudták megerősíteni. 

Az ellenség „vakmerő lépései” miatt nyilatkozta ezt.

Sokan már a 2022-t is rémesnek látták, az idei év azonban talán még pocsékabb lett a tavalyinál. Magyarország recesszióba süllyedt, az infláció januárban történelmi csúcsot döntött, óriásit zuhant az életszínvonal és újabb, az egész világra veszélyes következményekkel járó háború robbant ki Izrael és a Hamász között, miközben egyre jobban átalakul a világpolitika térképe. De mi vár ránk 2024-ben? Több pénz, magasabb életszínvonal, békésebb világ? Vagy épp ellenkezőleg? 

A háború eddigi legnagyobb légitámadását hajtotta végre az orosz hadsereg Ukrajna ellen pénteken. Az egész országra kiterjedő rakétacsapásoknak legalább negyven halálos áldozata és rengeteg sérültje volt. Varsó szerint a lengyel légtérbe is behatolt egy orosz rakéta, ami miatt összehívták a nemzetbiztonsági tanácsot. Moszkva alaptalannak nevezte a vádat, és bizonyítékokat követelt a lengyel kormánytól. 

Egész éjszaka rakétázták a nagyvárosokat Ukrajna-szerte, már 16 halottat tartanak számon, és legalább száz sebesültről tudnak.

Az észak-koreai hadsereg mellett a lőszergyártó üzemeket és az atomfegyverszektort is arra utasította az ország vezetője, hogy gyorsítsák meg a felkészülést egy háborúra. 

A Hamász szerint az izraeli légierő lebombázott három lakóházat a Gáza Övezet középső részén.

A magyar miniszterelnök szerint csak akkor háború a háború, ha van hadüzenet is, ezért Ukrajna lerohanását nyugodtan lehet az orosz propagandaszöveget átvéve „különleges katonai műveletnek” nevezni. 

Ha Brüsszel rábólint, januártól hároméves béremelési programot indít a kormány, amelynek a végén a pedagógusok átlagosan bruttó 800 ezer forintot keresnek majd – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nemzetközi sajtótájékoztatón. A tanárok és az óvónők január elsejétől 32,2 százalékos emelést kapnak, 2025 és 2026 január elsejétől pedig ennél kisebb mértékben növekednek a fizetések. A kormányfő azt mondta, a reptér megvásárlását napokon belül bejelenthetik. Arra nem akart reagálni, hogy barátját, Mészáros Lőrincet egy óriási jachton fotózták le a nyáron, és érdemben nem válaszolt arra sem, hogy miért emelkedik a politikusok fizetése sokkal nagyobb ütemben, mint a többi közszolga bére. Volodimir Zelenszkijjel várhatóan találkozik majd, Vlagyimir Putyinnal viszont a közeljövőben nem.