„Inkább meghalunk, de nem megyünk a hadseregbe” – ultraortodox zsidók dulakodtak az izraeli rendőrséggel

Az egyik tüntető kijelentette, hogy inkább meghal, mint hogy csatlakozzon a hadsereghez.

Az ultraotodox zsidók katonai szolgálat alóli mentessége régóta súrlódások forrása. Az egyenlőség jegyében a helyi alkotmánybíróságként működő Legfelsőbb Bíróság 2018-ban hatályon kívül helyezte azt az Izrael 1948-as megalapítása óta fennálló megállapodást, amelynek értelmében azok a zsidó férfiak, akik úgy döntenek, hogy teljes munkaidőben vallási iskolában, jesivában tanulnak, 26 éves korukig évente halasztást kapnak, majd mentesülnek a katonai szolgálat alól. 

A parlamentnek nem sikerült új megállapodással előállnia, a kormány által kiadott, az ultraortodoxok kötelező sorkatonai szolgálatának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés pedig a jövő hónapban lejár. Gali Baharav-Miara főügyész a Legfelsőbb Bíróságnak küldött levelében közölte: ha kormány április 1-ig nem fogad el törvényt a sorkatonai szolgálatról, 

a kötelező szolgálat minden jesiva tanulóra vonatkozni fog.

Az ultraortodoxok viszont a tanuláshoz való jogukat követelik, ahelyett, hogy három évig egyenruhában szolgáljanak. Egyesek szerint jámbor életmódjuk ütközne a katonai szokásokkal, míg mások a liberális állammal szembeni ideológiai ellenállást hangoztatják.

Az ultraortodoxok Izrael lakosságának 13 százalékát teszik ki, ez a szám 2035-re várhatóan eléri a 19 százalékot a magas születésszám miatt. A közgazdászok azzal érvelnek, hogy a mentesítés szükségtelenül tartja távol a munkától őket.