Új szakaszába lép a gázai háború: eljön az izraeli elit kommandósok ideje

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kezdenek átállni a Gáza Övezetben folytatott nagyszabású szárazföldi és légi hadjáratról a Hamász elleni háború célzottabb szakaszára – közölték izraeli tisztviselők amerikai kollégáikkal. A New York Times információi szerint ez az átállás január végéig fog végbemenni.

A bejelentés akkor történt, amikor Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere megkezdte közel-keleti körútját, amelynek során Izraelbe is ellátogat. A lap szerint Blinken célja, hogy a gázai hadjáratot visszafogja, és a háború ne borítsa lángba az egész régiót. Különösen fontos ez a múlt heti izraeli csapás után, amely megölte a Hamász magas rangú vezetőit Libanonban.

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, a hadjárat új szakaszában kevesebb embert, illetve eszközt készülnek bevetni, és a légicsapások száma is csökkenni fog. Amerikai tisztviselők azt mondták a lapnak, hogy az átmenet után várhatóan inkább

az izraeli elit erők csapásain lesz a hangsúly, akik a Gáza övezetben mozogva megkeresik és megölik a Hamász vezetőit, túszokat mentenek ki, és alagutakat semmisítenek meg.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője is hasonló célokat jelölt meg. „Ma is egy háború kellős közepén vagyunk. A Moszadnak ma is, akárcsak ötven évvel ezelőtt tette, el kell számoltatnia azokat a gyilkosokat, akik most október 7-én a Gáza övezetből megtámadták a dél-izraeli településeket, de a támadás kitervelőit és az irányító parancsnokokat is” – mondta David Barnea. Az október 7-i támadás minden résztvevője „aláírta akkor saját halálos ítéletét” – tette hozzá.

Ugyanakkor az izraeli vezetők azt is közölték, hogy a változtatás jogát fenntartják: ha az izraeli erők a vártnál keményebb Hamász-ellenállásba ütköznek, vagy olyan fenyegetésekkel találkoznak, amire nem számítottak, a kivonulás mértéke és üteme lelassulhat, és folytatódhatnak az intenzív légicsapások.

Az övezet északi részén folyó hadműveletek intenzitása már csökkent, mivel a hadsereg a nagy hadműveletek helyett átáll az ottani egyszeri rajtaütések végrehajtására. A NYT amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az izraeli csapatok száma az övezet északi részén már kevesebb mint a fele annak az 50 ezer katonának, akik még a múlt hónapban, a hadjárat csúcspontján jelen voltak.

Hagari szerint Izrael most inkább a Gáza közepén és déli részén található „Hamász-erődítményekre” összpontosít, különösen Hán-Junisz és Deir al Balah környékén. Kedden máris bejelentették, hogy a térségben az IDF növelte haderejét, és támadásokat hajtott végre Hán-Junisz mélyén, amelyekben megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak, és feltártak több alagútlejáratot.

De mi lehet a Hamász után?

Most, hogy az átmenet megkezdődött, az izraeli és amerikai döntéshozók egyre sürgetőbbnek érzik, hogy terveket dolgozzanak ki a közrend helyreállítására és fenntartására a Gáza övezetben, miközben az izraeli csapatok egy része kivonul.

Antony Blinken kedden tárgyalt Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel Tel-Avivban, majd kibővített megbeszélést folytattak a szűk hadikabinet tagjaival, benne Joáv Galant védelmi miniszterrel, Beni Ganz miniszterrel és az izraeli hírszerzés vezetőivel. Az amerikai külügyminiszter egyebek mellett megvitatta az izraeli vezetéssel egy olyan diplomáciai rendezés lehetőségét is, amely távol tartja a libanoni síita Hezbollahot a libanoni határtól.

Blinken emellett nyomatékosan kérte, hogy Izrael engedélyezze a Gáza övezet északi részén élő és jelenleg a déli humanitárius menedéktáborokban tartózkodók visszatérését otthonaikba. Tárgyalásokat kezdeményezett a háborút követő gázai rendezésről, valamint a polgári áldozatok számának csökkentésére tett erőfeszítésekről, a humanitárius segítségnyújtás növeléséről és a kiterjedt gázai hadműveletek befejezéséről.

Célja volt emellett, hogy az izraeli politikai vezetés egyértelműen leszögezze, nem áll szándékában előmozdítani a Gáza övezet lakóinak kitelepítését, vagy izraeli telepek építését engedélyezni az övezetben. Mindez azért fontos, mert mint öt napja kiderült, az izraeli kormány több országgal is tárgyal a gázai palesztinok áttelepítéséről. Pártja, a Likud frakcióülésén múlt hétfőn Netanjahu arról beszélt, hogy dolgozik a gázaiak „önkéntes migrációjának” megkönnyítésén más országokba. „A problémánk az, hogy találjunk olyan országokat, amelyek hajlandók befogadni gázaiakat, ezen dolgozunk” – jelentette ki. Az amerikai külügyminisztérium felelőtlennek nevezte ezeket a kijelentéseket.

A New York Times szerint van szerencsére más út is. Az izraeli tisztviselők közölték amerikai kollégáikkal, hogy elképzeléseik szerint a helyi polgármesterek, biztonsági tisztviselők és az ott élő prominens palesztin családok vezetőinek laza hálózata rövid távon gondoskodhat az alapvető biztonságról azokon a területeken, ahol élnek. Ezek a helyi vezetők felügyelhetnék a humanitárius segélyek szétosztását és a rendet.

Számos más ötlet is van. Néhányan közülük abban reménykednek, hogy az arab államok beleegyeznek egy békefenntartó erő kiküldésébe. Mások az Egyesült Államok által vezetett, de az övezet biztonságát izraeli felügyelet alatt tartó többnemzetiségű erő ötletében bíznak, ugyanakkor ennek csekély az esélye.

A Biden-kormányzat egy megújított és újjáélesztett Palesztin Hatóságot szorgalmazott a háború után a Gáza övezet kormányzására, ezt tekintve a kétállami megoldás felé vezető útnak, amely egy Gázából és Ciszjordániából álló palesztin államot hozna létre. Viszont ezt az izraeli jobboldal ellenezte. Az izraeli vezetők eddig szinte teljesen kizárták, hogy a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság igazgassa a Gáza övezetet, ráadásul a palesztinok közül is sokan korruptnak, valamint Izrael-barátnak tartja őket.

A Palesztin Hatóság azt mondta, hogy csak akkor segít a háború utáni kormányzásban, ha az egy szélesebb, a palesztin állam létrehozására irányuló folyamat része lesz, ami viszont egybecseng az amerikai tervekkel.

Nyitókép: Reuters/Tyrone Siu