Minden idők legidősebb elnökét fogják megválasztani idén az Egyesült Államokban, akár a demokrata Joe Biden, akár a republikánus Donald Trump nyer. Mindkét jelölt mutatta már a kognitív hanyatlás jeleit, de főként Biden miatt aggódik az amerikai közvélemény, különösen egy friss ügyészi jelentés megállapításai miatt. Utoljára Ronald Reagen újraválasztása előtt volt téma, hogy túl idős, de az egykori elnök mesteri módon vágott vissza a kritikusoknak.

Augusztusban a Kreml szóvivője 90 százalékos győzelmet jósolt Vlagyimir Putyinnak, így még van mit tenni.

Közel két éve heves háború zajlik Ukrajnában. A képlet egyszerű: az ukránok a NATO segítségével tartják magukat Oroszországgal szemben, egyelőre. Az idei amerikai elnökválasztás egyik esélyese, Donald Trump azonban ezt nem nézi jó szemmel. Korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint komolyan kell venni Trump fenyegetőzését és amennyiben újra elnök lesz, tényleg kiléptetné az USA-t a NATO-ból. Ezzel pedig komoly veszélybe sodorná többek között Magyarországot is – amely így gyakorlatilag védtelenné válna. Mit hozhat az idei elnökválasztás az Államok és a NATO kapcsolatában? Szakértőkkel keressük a választ.

Ő a legboldogabb ember, hogy honvédelmi miniszter lehet – mondta az RTL Híradónak Szalay-Bobrovniczky Kristóf, amikor arról kérdeztük, hogy a lehetséges államfőjelöltek között van-e. Mivel jelenleg csak a Fidesznek van annyi parlamenti képviselője, hogy önállóan elnökjelöltet állítson, több ellenzéki párt is közvetlen elnökválasztást szeretne. A DK jövő vasárnapra ezért tüntetést is szervez a Kossuth térre.

Trump vagy Biden? Ez itt a kérdés. Az Amerikai Egyesült Államok történelmi jelentőségű választás elé néz, és nagyon úgy néz ki, hogy visszavágó lesz, azaz ismét a demokrata Joe Biden és a republikánus színekben induló Donald Trump között kell választani több, mint 200 millió amerikainak. A párosítás több szempontból is rendkívül pikáns, elég csak annyit mondani, hogy már négy évvel ezelőtt is komoly aggodalmak övezték a két politikus életkorát. És nem lettek fiatalabbak az elmúlt négy évben. 

Bejött a papírforma, az egyedüli jelölt, Donáth Anna lett a Momentum elnöke a vasárnapi tisztújításon. 

Több mint 83 millió dollár – azaz átszámítva közel 30 milliárd forint – kártérítés fizetésére kötelezte a New York-i bíróság egy rágalmazási ügyben Donald Trumpot. A volt amerikai elnököt azért találták bűnösnek, mert nyilvánosan hazugságnak nevezte, hogy szexuálisan zaklatott volna egy újságírónőt – márpedig ezt korábban egy bíróság bizonyítottnak találta.

Donald Trump fellebbezett a választási indulását tiltó, két államban hozott döntések ellen.

Először használták az amerikai alkotmányában lévő felkelési záradékot, hogy kizárjanak egy exelnököt a helyi előválasztásról.

Donald Trump szerint az, hogy egy napra diktátor akar lenni, nem azt jelenti, hogy diktátor akar lenni. Sőt, megmentené a demokráciát.

A nagyvárosokba kitett óriásplakátokon ártatlan felirat volt látható, na de a QR-kód már egészen mást mutatott.

A közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint Donald Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást Joe Biden jelenlegi elnökkel szemben, és emberei már most erőteljesen készülnek elnökségére. Milliókat szállítana gyűjtőtáborokba, szinte korlátlan hatalmat adna a rendőrségnek, az ügyészséget pedig bevallottan arra használná, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel. Kritikusai szerint Trump autoriter elnöki hatalmat építene ki, hogy végre tudja hajtani a radikális, keresztény jobboldal kultúrharcos álmait. Ehhez pedig Orbán Viktor számukra a követendő példa. 

A szélsőjobboldali-libertáriánusnak tartott Javier Mileit nyerte az argentin elnökválasztást, most láncfűrésszel esne neki az inflációnak.

Donald Trumpot testőrei rángatták le a színpadról egy 2016-os választási gyűlésen, mert azt hitték, egy néző le akarta lőni. Miután a közönségben pánik tört ki, a gyanúsnak vélt férfit majdnem meglincselték, megverték és bilincsben vezették el, de aztán kiderült, hogy csak egy transzparenst tartott a kezében. A republikánus elnökjelölt körül közvetlenül az elnökválasztás előtt sem csitultak a botrányok, mi is érintettek voltunk egyik ügyében, ugyanis egy Magyarországon készített felvétellel illusztrálta a Mexikóból érkező menekülteket.

Azért nem bánta meg.

Nem vesz részt a 2024-es amerikai elnökválasztás első jelölti vitáján Donald Trump. A volt amerikai elnök utalt rá, a következőket is ki fogja hagyni. 

Úgy véli, még a „balos őrültek” szerint sem lehet akadály, ha lecsukják.

Joe Biden jól van – ezt azután sietett közölni a Fehér Ház, hogy a 80 éves amerikai elnök újra elesett. Ezúttal a légierő akadémiájának diplomaosztóján, a színpadon botlott meg egy homokzsákban. Joe Biden április végén jelentette be, hogy újraindul az elnökségért, pedig egy akkor készült kutatás szerint az amerikai választók többsége túl öregnek tartja ehhez.

A 49 éves Edgars Rinkēvičs, volt külügyminiszter, a balti ország első nyíltan meleg elnöke. 

Az első forduló harmadik helyezettje a jelenlegi elnököt támogatja.

Donald Trump felesége szerint a férje első kormányzása alatt óriási sikereket ért el és reméli, hamarosan újra vezetheti Amerikát. A kampány sikerét pedig nem akarja a véletlenre bízni.

Minden idők legidősebb elnökeként küzd meg újraválasztásáért. 

Robert F. Kennedy, a merényletben elhunyt elnök rokona várhatóan a nyár elején hivatalosan is bejelenti, hogy 2024-ben elindul az elnöki posztért. 

De azt is, hogy az orosz elnök törli a jövő márciusban esedékes választást.

Pavel a szavazatok 58 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Andrej Babis, Orbán Viktor szövetségese 42 százalékot.

Az elnöksége pályázó jelölt, Orbán Viktor szövetségese utólag módosította az álláspontját, azt mondta, azért betartaná a NATO-szerződést.

A Fiala-kormány ellen ez volt a második sikertelen ellenzéki bizalmatlansági indítvány.

A kétnapos első fordulóban nem sikerült megválasztani az új államfőt, az Orbán szövetségesének számító Babis és az orbánellenes Pavel jutott a második fordulóba.

A második fordulóra viszont Andrej Babiš vereségét jósolják.

Vasárnap letette az esküt Luiz Inacio Lula da Silva, Brazília régi-új elnöke, elődje, Jair Bolsonaró már pénteken Floridába repült.

Az elnökválasztáson vesztes brazil elnök hívei még a rendőrség központi épületét is megrohamozták. 

„Nincs miből inspirálódni, szembe kell nézni vele” – írta Twitteren Petr Pavel tábornok az orbánizációról.

Az előzőn is indult, hetvenezer szavazatot kapott.

99 százalékkal nyerte az elnökválasztást Teodoro Obiang Nguema, aki 1979-ben lett puccsal Egyenlítői-Guinea vezetője.

Családvédelem, energiaárcsökkentés, adócsökkentés, inflációcsökkentés és visszatérés a trumpi külpolitikához – többek közt ezt ígérte a 2020-ban választást veszítő politikus.

„Nincs értelme tovább sírni, elvesztettük a meccset” – mondta az alelnöke, de a legfelsőbb bíróság tagjai szerint Jair Bolsonaro maga is jelezte: megértette, hogy „vége”.

Egyre többen aggódnak amiatt, hogy Jair Bolsonaro nem ismerte el a vereségét az elnökválasztás után. Fia köszönetet mondott apja támogatóinak és arra kérte őket, ne adják fel. A Sao Paolói reptérre szinte lehetetlen kijutni a blokádok miatt.

Nem is gratulált az őt legyőző Luiz Inacio Lula da Silvanak.

Orbán Viktor arra biztatta a brazilokat, hogy a jobboldali elnökre szavazzanak. 

Úgy tűnik, Orbán Viktor támogatása sem volt elég a győzelemhez.

Sokan szeretnék, ha a Szikla lenne az amerikai elnök. A CBS-nek adott interjúban rákérdeztek, hogy tervezi-e. 

Jair Bolsonaro brazil elnök és Orbán Viktor sok mindenben egyetért. Egy brazil lap szerint a magyarok felajánlották az elnöknek segítségüket a választásra.

Nem tudni, kik az esélyesek. 

Mert akarata ellenére nem vitték egy olyan helyre, amit veszélyesnek ítéltek: az amerikai kongresszus épületébe, amit Trump hívei megtámadtak. 

A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván voksolni.

Marine Le Pen eddig jó esélyekkel indult a választás második fordulójában Emmanuel Macron elnök ellen.

Marine Le Pen azt állította, hogy nem jutott kölcsönhöz a kampányához egész Európában. Pedig a magyar MKB 10,6 millió euróval segítette ki.

„Megteheted” – üzente a francia elnök a bekiabálónak.

A szélsőjobboldali Marine Le Pen került a második helyre.

Az Ipsos mérése szerint a jelenlegi elnök a szavazatok 28,1 százalékát szerzi meg a francia elnökválasztás első fordulójában, míg a szélsőjobboldali Marine Le Pen 23,3 százalékkal a második.