Trump „Orbán kottájából játszva” fog kormányozni

Donald Trump nyerésre áll. Az egy évvel a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt készített közvélemény-kutatások adatai szerint Trump jelenleg megverné Joe Biden jelenlegi amerikai elnököt, aki 2020-ban még legyőzte őt. A CBS felmérése szerint Trumpra az amerikaiak 51 százaléka szavazna, míg Bidenre 48 százalék. Ennél is jobb hír Trump számára, hogy a New York Times közvélemény-kutatása szerint győzelemre áll az elnökválasztás szempontjából legfontosabbnak számító hat államból ötben is.

Ehhez persze Donald Trumpnak még el kell nyernie a Republikánus Párt elnökjelölti címét, de ez a mostani állás szerint csak puszta formalitás, valószínűleg simán megnyeri az előválasztást. Bár több republikánus politikus is indult vele szemben, egyedül Ron DeSantis floridai kormányzót tartották esélyesnek, de a felmérések szerint már a második helyért is küzdenie kell a magabiztosan vezető Trump mögött.

Az adatok rémülettel töltötték el a demokratákat, valamint a Trumpot ellenző konzervatívokat és függetleneket, akik attól tartanak, hogy Trump egy autoriter állam létrehozására fogja felhasználni hatalmát. Ahogy azt Jamie Raskin prominens demokrata képviselő november közepén összefoglalta az MSNBC hírtelevíziónak adott interjújában:

Donald Trump szerint a kormánynak az dolga, hogy „saját politikai karrierjét segítse, és megsemmisítse az ellenfeleit”, és úgy fog kormányozni, ha másodszor is hatalomra kerül, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Szerinte „illiberális demokrácia” lesz Trump második elnöksége alatt, azaz „demokrácia szabadságjogok nélkül, és jogállamiság tiszteletben tartása nélkül”. Hozzátette, hogy „minden a karizmatikus politikus akaratából történik”, ami „az ő esetükben Donald Trump”.

Orbán kottájából

A republikánusok az utóbbi években egyre nagyobb tisztelettel tekintenek Orbán Viktorra, aki híresen jó kapcsolatban áll Donald Trumppal, és akivel nem győzik egymást dicsérni. Az amerikai keresztény jobboldalt egyrészt a magyar kormányfő kereszténységet hangsúlyozó kultúrharcos politikája vonzza, ami hasonlóan áll olyan kérdésekhez, mint a vallás, a melegházasság, a homoszexualitásról való beszéd az iskolákban, és főleg a bevándorlás.

De még ennél is fontosabb, hogy Orbán példát mutatott hatalomgyakorlásból a republikánusoknak – mondta az amerikai sajtónak Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem professzora kijelentette, hogy a republikánus vezetés „Orbán kottájából játszik”, aki a választási szabályok megváltoztatásával lehetetlenné tette, hogy választáson leválthassák, korlátozta az igazságszolgálatás függetlenségét, és a köztisztviselői törvény megváltoztatásával hozzá hű emberekkel töltötte fel az államigazgatást. Trump, és a mögötte álló emberek így pedig már tudják is, mit fognak csinálni, ha újra elnök lesz. 

Nagytakarítás

Trump egyik első, és legfontosabb lépése az lenne, hogy hozzá hűséges emberekkel töltse fel a szövetségi kormányzatot, akik ellenállás nélkül hajtanak végre minden tőle érkező utasítást. Ő, és támogatói egyáltalán nem titkolják, hogy erre készülnek, méghozzá már most, nagy erőkkel.

Kritikusai szerint Trump ezzel egy autoriter államot akar létrehozni, ahol a kormányzat az ő hatalmának megerősítését szolgálja: az ország, és az amerikai nép érdekei helyett Trump a személyes érdekeit tartja szem előtt. Trump ezt másként látja. Elmondása szerint ő csak a „washingtoni mocsár lecsapolására” készül, a „deep state” felszámolására, és „a háborús uszítók, globalisták, marxisták és kommunisták” elűzésére.

Ennek végrehajtására már meg is van az eszköze: egy három éve kiadott elnöki rendelet, ami lehetővé tenné számára, hogy több tízezer köztisztviselőt rúgjon ki kedve szerint. A két héttel az elnökválasztás előtt megjelent, „Schedule F” nevű rendelet – amit több mint egy éven át a legnagyobb titokban dolgoztak ki – akkor nem kapott túl nagy figyelmet, pedig az amerikai kormányzati rendszer legnagyobb átrendezését teszi lehetővé, egy több mint százéves gyakorlatot változtatva meg.

A megszokott rendszerben a frissen megválasztott elnökök nagyjából négyezer politikai kinevezetett cserélhetnek le a szövetségi kormányzatban, ahol több mint kétmillióan dolgoznak. A nem politikai köztisztviselők állásait erős törvények védik, aminek célja, hogy az amerikai kormányzatot politikai befolyástól mentes szakértők működtessék, a külpolitikától kezdve, a fogyasztóvédelmen és gazdaságpolitikán át egészen a környezetvédelemig, biztosítva az intézményi szaktudást a republikánus és demokrata elnököknek egyaránt. (Megszüntetve ezzel azt a 19. századi gyakorlatot, amikor szaktudás helyett haveri alapon neveztek ki tisztségviselőket a kormányzatba, ami a korrupció melegágya volt.)

A „Schedule F” megszüntette a politikai döntéseket a legcsekélyebb módon is befolyásolni tudó köztisztviselők védelmét, és lehetővé tette, hogy az elnök bármikor kirúghassa őket. Joe Biden a győzelme után azonnal visszavonta a rendeletet, de Trump egyik első dolga lesz annak visszaállítása, ami után a becslések szerint nagyjából ötvenezer köztisztviselő állása kerül azonnal veszélybe. Ahogy Trump mondta egy kampányrendezvényen:

Fontos reformokat vezetünk be, amivel a végrehajtó hatalom összes dolgozóját kirúghatja az elnök. A deep state-et térdre kell kényszeríteni, és ezt meg is tesszük.

És már meg is kezdődött azoknak az embereknek a keresése, akikre lecserélnék őket. A konzervatív Heritage alapítvány, több mint ötven másik konzervatív szervezettel, valamint Trump embereivel együttműködve tavasszal indította el a „Project 2025” nevű, „jobboldali LinkedInként” is emlegetett programot, ahol ideológiailag megfelelő kádereket keresnek kormányzati pozíciókra. Ezeket a pártkatonákat aztán az amerikai kormányzat összes szervezetébe elhelyeznék.

A szaktudás és a tapasztalat csak másodlagos szempont. A jelentkezőket sokkal inkább a politikai nézeteik alapján válogatják – írta az Axios. A lap értesülései szerint olyan kérdésekre kell felelniük, hogy milyen emberek és könyvek határozták meg politikai filozófiájukat, vagy, hogy milyen élő közszereplőt csodálnak a legjobban, és miért. Emellett különösen nagy hangsúlyt fektetnek a magas pozícióra vágyó jelentkezők közösségi oldalainak átnézésére, figyelmeztető jelek után kutatva.

Trump támogatói közben igyekeztek megnyugtatni azokat, akik ötvenezer köztisztviselő azonnali eltüntetésétől félnek. Az Axios egyik forrása közölte, hogy közel sem fognak ilyen sok embert kirúgni, mert – megfogalmazása szerint – anélkül is elérhető „magaviseletváltoztatás”. 

Elég minden szervezetnél kirúgni pár embert, akik „rossz hatással vannak” a többiekre, az megfélemlít mindenki mást, és nem mernek majd keresztbe tenni Trump utasításainak.

Rendszerváltás

Trump, és a mögötte álló konzervatívok azonban nemcsak személyi változásokra készülnek, hanem szinte az egész kormányzati rendszer teljes átalakítására is, aminek irányítását igyekeznek a lehető legjobban alárendelni az elnök akaratának. Ennek egyik fő tervezője, John McEntee, a New York Timesnak elmondta, hogy a jelenlegi kormányzati rendszert „liberálisok alkották, liberális célokra”, és abban a konzervatívoknak nincsen esélye végrehajtani a terveiket.

McEntee kijelentette:

Nem elég, hogy megfelelő emberek legyenek. Egy teljeskörű rendszerátalakításra van szükség.

Ennek legfontosabb része, hogy megszüntetik a Fehér Háztól független kormányügynökségek önállóságát, és azok irányítását az elnök alá rendelnék. Olyan szervezetekről van szó, mint például a környezetvédelmi szabályokról döntő EPA, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó FTC, a tőzsdét szabályozó SEC, az alapkamatról döntő jegybank (Fed), vagy a rádió- és tévéadókat, és az internetet szabályozó FCC.

Fegyverként használt ügyészség

A legfontosabb független kormányzati szerv, aminek irányítását leginkább szeretné megkaparintani Trump, az a legfőbb ügyészség. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerepét is ellátó szervezet politikai befolyástól mentes működésére a Richard Nixon elnök távozását okozó Watergate-botrány óta különösen ügyelt minden elnök, de ez Trumppal – aki elnökként meg volt lepve, hogy a legfelsőbb ügyész nem azt teszi, amire ő elnökként utasítja – teljesen megváltozhat, és személyes bosszúhadjáratának eszközeként alkalmazná, erről rump több kampányrendezvényen és interjúban is beszélt. A volt elnök például újraválasztása után azonnal utasításba adná, hogy indítsanak eljárásokat politikai ellenfelei ellen. Célpontjai között van Joe Biden jelenlegi elnök és családja, és sok, az elnöksége alatt Trumpnak dolgozó magas rangú tisztségviselő, akik több – általuk illegálisnak, vagy túlságosan veszélyesnek gondolt – utasítását nem hajtották végre. Azaz nem tették gondolkodás nélkül azt, amit parancsolt nekik.

Trump egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy politikai érdekeinek megsegítésére használná a legfelsőbb ügyészséget, mert szerinte az ügyészség már most sem független. Egy interjúban – mindenféle bizonyíték nélkül – közölte, hogy szerinte politikai okokból indítottak több eljárást is ellene, ezzel „lehullott a lepel”, és hatalomra jutása esetén ő is ugyanezt fogja tenni. Kijelentette, hogy ha egy politikai ellenfele túlságosan jól állna ellene, akkor „azt fogom mondani, hogy gyerünk, indítsatok eljárást ellene”.

Agenda 47

Hogy milyen lépéseket is tervez második elnökségére, azt interjúkban, kampánybeszédeiben, valamint a kritikusai szerint az „autoriter hangzású”, Agenda 47 nevű programban foglalta össze. Ezekben a radikális jobboldal több vágyálma is szerepel, és azok közül több is annyira szélsőséges, hogy könnyedén kiválthatja a kongresszus ellenállását, vagy bíróság előtt fogják megkérdőjelezni törvényességét.

• Az amerikai hadsereg mozgósítása, hogy leverjék a Trump elnöksége ellen tiltakozó tüntetéseket.
• Elnöki kegyelmet adna a 2021. január 6-ai lázadás több résztvevőjének, akik azért támadtak a kongresszus épületére, hogy megakadályozzák a törvényes elnökválasztás eredményeinek elfogadását.
• Az amerikai hadsereg, valamint szövetségi rendfenntartó erők átvezénylése a mexikói határra, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre.
• Halálbüntetés a drogdílerekre és drogcsempészekre.
• Kötelezővé tenné minden rendőrség számára, hogy bevezessék azt a szabályt, hogy a rendőrök bárkit őrizetbe vehetnek, és átkutathatnak fegyverek és illegális termékek után kutatva. Ezt New York városában alkalmazták, és a kutatások szerint aránytalanul nagy számban voltak célpontjai a kisebbségek tagjai, főleg feketék. A rendelkezést alkotmányellenesnek találta a bíróság.
• Visszaállítaná az elnöksége alatt bevezetett, „Muzulmán-tiltásként” ismertté vált rendeletét, amiben betiltotta a beutazást hét, muzulmán többségű országból. És a legális bevándorlást is jelentősen csökkentené.
• Az Egyesült Államokban megfelelő iratok nélkül élő bevándorlókat gyűjtőtáborokba szállítaná, majd kiutasítaná az országból. Nagyjából tízmillió emberről van szó.
• Az embercsempészeket halálbüntetéssel sújtaná.
• Az egész országban megtiltaná, hogy az iskolákban megemlítsék a homoszexualitást, „hazafias oktatást” akar bevezetni, és megakadályozná, hogy történelemórákon kendőzetlenül oktassák az Egyesült Államok rasszista múltját bemutató tényeket.
• „Szabadságvárosokat” hozna létre szövetségi területeken, repülő autókkal, „szuperrendőrséggel”.
• A hajléktalanokat városokon kívül létrehozott sátortáborokba kényszerítené.
• Azonnal leállítaná az orosz-ukrán háborút.

Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Donald Trump (b) találkozója a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher