Bródy János a Mondd, te mit hiszel című dalához tartozó YouTube-linket kommentelte be Orbán Viktor posztja alá, amelyben a miniszterelnök arról adott hírt, hogy leszavazott. A dalt ezen a linken keresztül lehet meghallgatni, a poszt alább:

A levélben szavazók névjegyzékében mintegy 127 ezren szerepelnek.

Már csaknem 53 ezer levélszavazatot leadtak az európai parlamenti (EP-) választásra, ebből több mint 43 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból.

Vitézy Dávid az utolsó pillanatra hagyta a cukiságkampányt, cicás képet posztolt. Azt írta: „Henry nem enged szavazni, amíg nem volt reggeli. Utána viszont azonnal megyek - ti se felejtsetek szavazni ma!”

A párbeszédes Szabó Tímea hamarosan meg is jelent a kommentszekcióban, hogy beszóljon neki. Azt írta: „Henry azért nem enged szavazni, mert utálja, hogy a Fidesz jelöltje vagy, Dávid. A macskádban is több a becsület, mint benned”.

Leszavazott Orbán Viktor, szokás szerint a Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben. Ezután rövid sajtótájékoztatót tartott. Itt megkérdezték tőle, hogy kire szavazott a főpolgármester-választáson. Azt felelte:

Amit Alexandra tanácsolt, azt csináltam.

Amikor visszakérdeztek, hogy ez Vitézy Dávidot jelenti-e, azt mondta: „Négy lányom van és egy feleségem”, és azt teszi, amit a hölgyek tanácsolnak. Azt mondta, hogy a „háború kérdésében” a Fideszre szavazott, amikor arról kérdezték, hogy nem zavarja-e, hogy a Vitézy mögött álló LMP-t is „háborúpártinak” tartja a pártja.

Beszélt a bicskei pedofilügyről, és arról is, hogy Magyar Péter sosem fizette be a tagdíjat. Részletek itt.

Több mint 216 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával az önkormányzati és az EP-választáson.

Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.

A Híradó riportja az első szavazóknak járó meglepetésről:

Három európai parlamenti helyre számít Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) EP-listavezetője, aki erről azután beszélt, hogy leadta voksát a főváros II. kerületében vasárnap reggel.

Le Marietta az MKKP számára legfontosabb értékek között említette az állampolgári részvételt, a közvetlen beleszólás lehetőségét, a korrupció elleni küzdelmet, valamint a Robin Hood alap elindítását. Az alapra helyi kezdeményezésekkel lehetne pályázni – tette hozzá. A listavezető értékelése szerint a párt kampánya jól sikerült.

 „A kutyapárt megtett minden tőle telhetőt, most a szavazókon van a sor” – fogalmazott.

Vona Gábor, a Második Reformkor Párt EP-listavezetője leadta szavazatát az európai parlamenti választáson vasárnap a főváros XI. kerületében „Nagyon büszkén jöttem most szavazni, bár volt bennem egy kis fura érzés, mert 2018 óta nem vettem úgy részt választáson, hogy számomra személyes tétje is van” – mondta a listavezető. Hozzáfűzte: azért is büszke, mert pártjának talán a legkevesebb forrásból egy nagyon jó kampányt sikerült kialakítania.

Vona Gábor az eredményekkel kapcsolatos elvárásairól elmondta, hogy mivel a Második Reformkor Pártra (2RK) most lehet először szavazni, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy bármilyen eredménynek örülnek, de azért reménykedik a mandátumban – írta az MTI.

Elesett a szavazófülkében egy választópolgár Felsőpakony, 4. számú szavazókörében, és felborította a fülkét – közölte a Nemzeti Választási Iroda. Hozzátették: „A választpolgár segítséggel felállt és távozott." A fülkét helyreállították - közölte az NVI. 

Ezen kívül még egy rendkívüli esemény történt eddig a választáson. Szatymazon egy állampolgár bejelentette, hogy ő érkezett először a szavazóhelyiséghez. A szavazóhelyiség nyitásakor a jegyzőkönyvvezető arról tájékoztatta, hogy a már szintén várakozó másik szavazó lesz az első szavazó. Az állampolgár ezt sérelmezte. Erről a választópolgár kérésére jegyzőkönyvet vett fel.

A vasárnapi választásokon a szavazatszámláló bizottságok nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.

Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszamegy és magával viszi az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.

Vissza kell utasítani azt, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

Soha nem volt még olyan magas a részvételi arány egy EP-választáson, mint idén. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok szerint reggel hét óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka, azaz 148 427 szavazó jelent meg a szavazóhelyiségekben. 

Ez a szám magasabb, mint a 2022-es országgyűlési választások idején, akkor reggel hét óráig 139 667-an mentek el szavazni, és a részvételi arány 1,82 volt. 

A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.

 Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig.

A Fidesz azon izgulhat, hogy milyen közel kerül hozzájuk Magyar Péter pártja, a DK pedig azon, mennyivel szakadnak le tőle, míg több, korábban szebb napokat látott formáció a túlélésért küzd. A Political Capital elemzése pártonként veszi sorra, kinek mi számítana sikernek, illetve kudarcnak a vasárnapi választásokon.

Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja ki magát. Most ráadásul európai parlamenti választás is lesz, így még inkább indokolt előre meghatározni a siker- és a kudarckritériumokat.

Itt vannak az első napközbeni részvételi adatok, egyelőre többen mentek el szavazni, mint a korábbi években ilyenkor az önkormányzati, illetve az EP-választásokon. 

Vasárnap reggel 7 óráig 148 427-en jelentek meg a szavazókörökben, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Ez 1,88 százalékos részvételi arányt jelent. A legtöbben Budapesten (21 744, ez a választásra jogosultak 1,62 százaléka) és Pest megyében (19 345) mentek el szavazni az első órában.

A Nemzeti Választási Iroda kiadta az első részvételi adatokat az EP-választásról. 

Megvannak az első részvételi adatok az EP-választással kapcsolatban, több városban is 100 százalékos volt a részvételi arány – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által közzétett hivatalos adatokból.

Az EU-s pénzek kapcsán üzen a Momentum Orbán Viktor szavazóhelyiségénél. 

Molinót feszített ki vasárnapra virradó éjszaka a Momentum Orbán Viktor szavazóköre előtt – írta a hvg.hu, a pár közleményére hivatkozva. A transzparensen az „Amíg Orbán van, EU-s pénz nincs” felirat látható.