Harmadával kevesebb gáz fogyott Magyarországon az elmúlt egy hónapban, mint tavaly ugyanekkor. A különbség azonban elsősorban nem a rezsicsökkentés korlátozása miatti tudatos spórolásnak, hanem az átlagnál melegebb időjárásnak köszönhető – mondta a Híradónak Holoda Attila. Az energetikai szakértő szerint az emberek azért nem tudnak takarékoskodni a gázzal, mert az elmúlt években nem korszerűsítették az otthonaikat.

Már most 600 hordót töltenek meg naponta kőolajjal, később a Mol 1000 hordóra növelné a mennyiséget. Becslések szerint a hazai kőolajkitermelés öt százalékát jelenti az új lelőhely, amely jelentős hozamot mutat, de az importszükségletet nem váltja ki. A vecsésiek úgy érzik, igazi kincset találtak, remélik, hogy ez a városnak is jó lesz.

Az ellenzék volt közös miniszterelnökjelöltje a 24.hu-nak elmondta, számára is „kellemes meglepetés” volt az 1,8 milliárd forintos összeg. 

Kapacitásának csak 60 százalékán működik a MOL Dunai Finomítója az egyik üzemegység meghibásodása miatt – tudta meg az RTL Híradó. A MOL megerősítette az információt. Múlt szombaton történt a meghibásodás, amikor a finomtó egyik üzemét újra akarták indítani. A vállalat részben a finomító csökkent kapacitása miatt nem szállít üzemanyagot körülbelül 200 benzinkútnak jövő héttől.

Ígéretük szerint a listát minden nap közzé fogják tenni.

Kisebb-nagyobb mértékben rengeteg benzinkúton van már korlátozás, állítja Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja.

Lesz olyan benzinkút, ahol legfeljebb 1 liter benzint lehet tankolni jövő héten, miután a MOL körülbelül kétszáz kútra egyáltalán nem szállít üzemanyagot hétfőtől. Ezek azok a kutak, amelyekkel az olajtársaság a benzinár-stop miatt között szerződést idén tavasszal. A MOL ezt a lépést az ellátásbiztonsággal indokolta. A Híradónak nyilatkozó benzinkút-tulajdonosok azt mondják, elveszíthetik a megélhetésüket, ha nem kapnak üzemanyagot.

Nagy sorokra lehet számítani. 

A szervezet szerint az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, viszont bedőlt miatta az üzemanyagimport, állandósultak a mennyiségi korlátozások és átrendezte a kiskereskedelmi piacot. A kormány az RTL kérdésére azt mondta, az ársapka addig marad, amíg nem lesz ennél jobb ötletük.

Két bezárásra ítélt postát is újra kinyitnak Komáromban. A város fideszes polgármestere jelentette be, hogy megállapodott a kormánnyal arról, hogy az önkormányzat beszáll a két posta üzemeltetésébe. Közben az ellenzéki vezetésű II. kerület hiába fizetné a rezsit és még bérleti díjat sem kérne, választ sem kaptak a felajánlásra. A posta és a kormány úgy reagált: több önkormányzattal is tárgyalnak.

Számos állami vezető fizetése emelkedhet százezrekkel, mivel ezeket a jegybankelnök fizetéséhez kötik a jogszabályok. A Matolcsy György béremeléséről szóló javaslatot múlt héten bocsájtotta társadalmi egyeztetésre a kormány, a tervek szerint a mindenkori átlagbér 12-szeresére lenne jogosult. Az LMP szerint nincs itt az ideje az állami vezetők fizetésemelésének.

A kisebb benzinkutak több mint harmada még nem kapta meg az árstop miatt nekik járó állami támogatást – mondta a Híradónak a Független Benzinkutak Szövetsége. A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: akinek jár, az meg fogja kapni a pénzt.

Levédetné az ipari park bővítése ellen tiltakozó civilek szlogenjét Győr polgármestere. A győri önkormányzat egyik cége adott be védjegyoltalmi kérelmet a Szívügyünk Szentiván! szlogenre. Győrszentiváni civilek augusztus óta ezen a néven tiltakoznak a városrész mellé tervezett ipari park ellen. Szerintük a polgármester lépése kicsinyes. A polgármester viszont azt mondja, csak az összefogás és egység értékét akarja megőrizni.

Egyre több az orosz diplomata Magyarországon. Egy év alatt 30 százalékkal nőtt a számuk, miközben az Ukrajna ellen indított invázió miatt az uniós országok többsége egyre gyakrabban utasít ki orosz diplomatákat. Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő azt mondja, a diplomaták 60-70 százaléka be lehet kötve valamelyik orosz hírszerzőszolgálathoz.

Nyitva tarthat a veszteségesen működő esztergomi Élményfürdő, miközben az iskolások és sportolók által is használt Szent István fürdőt a magas rezsi miatt bezárják a városban. A helyi ellenzék szerint azért, mert az Élményfürdő bezárása érzékenyen érintené a mellette lévő hoteleket, amelyek a Mol elnök-vezérigazgatójának érdekeltségébe tartoznak – aki a polgármester unokabátyja. A polgármester nem nyilatkozott, de azt írta, a sportolók edzését az Élményfürdőben biztosítják.

A Kétfarkú Kutya Párt hozta nyilvánosságra, hogy Sélley Zoltánnak 2013-ban több mint 750 ezer forint hátraléka volt egy bérelt helyiség után.

Meg kell tartani a minimálbéren élők életszínvonalát – a szakszervezetek szerint ez a legfontosabb célja a nemrég indult bértárgyalásoknak. Úgy gondolják, legalább az infláció mértékével kell emelni a fizetéseket januártól. A munkaadói oldal szerint szűk a mozgásterük, mert az elszálló energiaárak sokkolták a vállalkozásokat. Ők azt várják, hogy a kormány csökkentse a munkáltatók terheit.

Jegyáramelést azonban nem terveznek.

Nem épült meg a mogyoródi lakópark, és az előleget sem fizeti vissza a beruházó cég – a Híradó egyik nézője kereste meg az RTL-t a történetével. A lakást, amit meg akart venni, idén ősszel kellett volna átadnia az építtetőnek. Mivel nem készült el, A Híradó nézője elállt a szerződéstől, de a pénzét, több mint 10 millió forintot, máig nem kapta vissza, fizetési meghagyását pedig a cég vitatja. A beruházó nem nyilatkozott.

Szijjártó Péter nem érti azokat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd az oroszokkal. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Híradónak reagált arra, hogy a cseh külügyminiszter szokatlanul erős szavakkal bírálta Szijjártó moszkvai útjait.

Kormányzati segítségre vagy hitelfelvételre lehet szüksége jövőre az önkormányzatoknak – ezt mondta a Híradónak a XVII. kerület fideszes polgármestere. Rákosmentén két uszodát és több kulturális intézményt is bezárnak, és Zalaegerszeg kormánypárti polgármestere is intézmények bezárását jelentette be. Az ellenzék szerint nem a háború és a szankciók, hanem „a rossz kormányzás” miatt kell bezárni közintézményeket.

Energiapiaci szakértők azt mondták, a készlethiány valószínűleg nem okoz majd problémát, mert nyersolajból a szokásosnál több van készleten.

Baranya vármegye főispánját is értesítette a munkabeszüntetést jogszerűtlennek tartó polgármester.

Drágulhatnak a temetések. Januártól akár 50-60 százalékkal is többe kerülhet egy szertartás az energiaárak növekedése és az infláció miatt. Erről az rtl.hu írt elsőként. A legrosszabb helyzetben a krematóriumok vannak, mert sok áramot és gázt fogyasztanak. Azt kérik a kormánytól, hogy töröljék el az áremelések korlátozását és valamilyen módon ők is részesüljenek a rezsicsökkentésből. A témában hiába kerestük a kormányt.

Várhatóan decemberben határozzák meg a januártól érvényes távhős gáz árát, ami alapján a távhődíjakat is számítják – mondta az RTL Híradónak Palkovics László. A technológiai miniszter azt is hozzátette, azt tervezik, hogy januártól három helyett csak egy hónapra kötik le a gáz árát. A szakértő szerint lassan, de csökken a gáz világpiaci ára, ezért a havi árrögzítéssel olcsóbb lehet majd a távhő a közintézményeknek.

A miniszter a várható gázkikapcsolásokról azt mondta: lesz végső menedékes megoldás. Fizikailag nem szüntetik meg a gázórákat, hogy ha valaki újra fizetni tud, ne kelljen ismét a gázórával is foglalkozni. Decemberben határozzák meg a távhődíjakat, és lehet, hogy a jövőben havonta újra megvizsgálják az árszintet – mondta Palkoics László az RTL Híradónak.

Csődbe mehetnek a települések az elszállt energiaárak miatt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint. Pénteken hozta nyilvánosságra a kormány az év végéig érvényes távhődíjakat. Ahol főleg gázzal fűtik a hőerőműveket, ott akár 13-szorosára is emelkedhet az önkormányzati intézmények fűtési költsége.

A kormány nem lát esélyt arra, hogy az önkormányzatok hatósági áron kapjanak energiát – mondta Gulyás Gergely miniszer az RTL kérésére a kormányinfón. Ugyanakkor a fideszes Cser-Palkovics András és Karácsony Gergely főpolgármester egy délelőtti konferencián arról beszélt, elkerülhetetlen, hogy az energiaválságban a kormány támogassa a településeket.

A város gázszerződése szeptember végén lejár, új szerződés híján az MVM a legdrágább tarifába sorolta a várost. Budapesten, a BKV áramra kiírt közbeszerzése lett sikertelen. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az elszálló energiaárak miatt azt kéri, hogy a kormány emelje meg a BKV támogatását. 

Márki-Zay Péter szerint a pártokhoz köthető kampánytól elválasztva, átláthatóan költötte el a Mindenki Magyarországa Mozgalom az 1,8 milliárd forintnyi amerikai adományt. A rendőrség megerősítette, hogy az amerikai támogatás ügyében sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak. Márki-Zay Péter az RTL-nek azzal érvelt, hogy az MMM nem párt, ezért nem vonatkoznak rá a szigorú kampányszabályok.

„Büszkék vagyunk arra, hogy amerikai magyaroktól kaptunk támogatást” – mondta a volt miniszterelnök-jelölt, akit a most induló nyomozásról kérdezett az RTL Híradó. 

Már fogy a pénze Putyinnak – mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi orosz származású vezető közgazdásza a Népszavának. Szerinte nem igaz, hogy nem működnek a szankciók, óriási hatásuk van Oroszországra. Ezzel szemben Orbán Viktor és a Fidesz vezető politikusai folyamatosan arról beszélnek, hogy a szankciók csak Európának ártanak. Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke azt mondja: most már megfordult a trend, és csökken az orosz olaj ára.

Bod Péter Ákos szerint ezért lenne jó Magyarországnak is függetlenedni az orosz forrásoktól. A szankciók szerinte igenis működnek: az orosz gazdaság belassulása időbe telik, de elkerülhetetlenül bekövetkezik.

A minisztérium közben azt kéri a fenntartóktól, minden iskolára külön készítsenek fűtési protokollt.

Többe kerül az energiahálózatok működtetése az elszálló áram és gázárak miatt, ezért kell emelni az úgynevezett rendszerhasználati díjakat – mondta a Híradónak egy energiapiaci szakértő, miután több nézőnk jelezte: nem értik, miért nő ez a költség is a számlában. Az áram esetében már nyáron megemelték az átviteli díjat, a gáznál októbertől emelkedik a rendszerhasználati díj.

A cég azt írta, ha egy héten belül nem jutnak kokszhoz, akkor lehetetlenné válik az acélgyár működése.

 Az agrárminiszter bejelentése szerint elegendő fa van az állami erdészeteknél. 

A DK szerint ez a lépés valójában a távhő árának emelését jelenti. A Híradónak nyilatkozó szakértő azt mondja, ezzel lehet spórolni a gázon, de hidegebb lesz a lakásokban.

Jó ötlet lenne a vasárnapi boltzár Parragh László szerint. A Kereskedelmi és Iparkamara elnöke erről az ATV-ben beszélt. A boltzár ismételt bevezetését a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete vetette fel, akik szerint az elszálló energiaárak miatt ezzel is spórolhatnának a boltok. Az MSZP szerint inkább az lenne a megoldás, ha a kis- és közepes vállalkozások ismét igénybe vehetnék a rezsicsökkentést. A kormány szerint a nyitva tartásról a kereskedők döntenek.

Az LMP szerint a kormány eltüzelné a jövőt a csütörtökön bejelentett tűzifaprogrammal. Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter a kormányinfón beszélt arról, hogy a fűtési szezonig közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól is lehet fát venni, hatósági áron. Az LMP azt mondja, inkább szigetelni kellene az épületeket. Azt még nem lehet tudni, hogy mekkora lesz a hatósági ár, a részleteket várhatóan jövő szerdán jelentik be.

Egyre több önkormányzat jelzi, az energiacégek nem is indulnak a gázra vagy villanyre kiírt beszerzéseiken. Szerződések nélkül viszont nem tudják majd fűteni a közintézményeket, például az óvodákat vagy bölcsődéket.

Lázár János és közvetlen felettese Szijjártó Péter is kritizálta a projekt csúszását.

Egyetlen ajánlatot sem kapott a BKV az árambeszerzésre kiírt pályázatára, így nem tudja a főváros, honnan lesz áram jövőre a villamosokhoz. Erről Kiss Ambrus beszélt az Inforádiónak. Budaörs a gázzal járt így. Az önkormányzatok az államtól várnak segítséget. Palkovics László miniszter az RTL Híradónak azt mondta, az önkormányzatok azért önkormányzatok, hogy megoldják ezeket a problémákat, de hozzátette azt is: ha kell, majd segít az állam.

A technológiai és ipari miniszer azt mondta, hogy a gyorsan változó energiapiaci helyzet miatt hosszabb távú kijelentéseket nem tenne. Azt is mondta, a kormány kompenzálja a távhőcégek veszteségét, amit az elszálló gázár miatt termelnek.

A technológiai és ipari miniszter az RTL Híradónak úgy fogalmazott, olyan gyorsan változnak a gázárak a nemzetközi piacon, hogy már alig tudják lekövetni. Palkovics úgy véli, az önkormányzatok felelőssége, ha nem tudnak leszerződni áram- vagy gázszolgáltatásra, de ha baj van, a kormány segíteni fog.

Tizenötször annyiért juthatnak gázhoz a fűtési szezon kezdetétől a távhővállalatok, mint tavaly – írta meg az Átlátszó. A Híradónak nyilatkozó energiapiaci szakértő szerint ezzel nehéz helyzetbe kerülnek a szolgáltatók, mert a rezsicsökkentés miatt nem háríthatják át a többletköltségeiket. A kormány, nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a gázárak miatt módosítanak-e a rezsicsökkentés távhőre vonatkozó szabályain. Egy nagyváros távhőszolgáltatója azonban arról tájékoztatta a Híradót, hogy az energiahivatal bekérette az átlagfogyasztásra vonatkozó adataikat. 

Van, akinek négyszeresére nőtt a gázszámlája.

Kiterjesztette a lakásrezsi-támogatási programot a Fővárosi Közgyűlés az emelkedő energiaárak és a magas infláció miatt. Az október elsején induló programban 170 ezer forintos havi jövedelem alatt lehet támogatást igényelni. Az elszabaduló energiaárak miatt Szombathelyen is támogatási programot javasol a polgármester.

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint olyan kiszámíthatatlan a helyzet, hogy előfordul: az energiaszolgáltatók nem is jelentkeznek az áramra vagy gázra kiírt közbeszerzéseikre. A fővárosi közgyűlés egy pénzügyi alapot hozna létre, amiből a tömegközlekedést, a közvilágítást és az intézmények rezsijét finanszíroznák. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy akár bizonyos közszolgáltatások korlátozása is felmerülhet. 

„Ez Európa legnagyobb tűzijátéka, de kérjük, hogy a forráspont elérése után takarékon főzzön!” Teljesen máshogy gondolkozik az AHang nevű civil szervezet és a kormánypárti politikusok a tűzijátékra költött 1,3 milliárd forintról.