Az elmúlt időszak közéleti eseményeit sokan nem egyszerűen kormányváltásként, hanem rendszerváltásként emlegetik. De vajon mi lehet az igazság?

Sodró Eliza a Friderikusz TalkShowban beszélt rendszerváltásról, politikáról és egy különös római élményről.

Orbán Viktor politikai pályája a rendszerváltástól napjainkig – fordulatok, döntések és viták egy portréban.

Rendszerváltó hangulatban tömegek kezdtek relikviagyűjtésbe. Megnéztük, hogyan fogadták a Tisza Párt új civil képviselőit az utcákon.

„Magyar Péter egy rendszerváltáshoz kért kétharmadot, és meg is kapta” – Stumpf András szerint ennél egyértelműbb politikai fordulat még nem volt Magyarországon.

Fluor Tomi kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy a magyar közélet helyzete tizenéve nyomasztotta, szorongatta, és félt attól, mit hozhat a jövő.

Sápi Vivi szívhez szóló sorokban mesélt egy örök nyomot hagyó élményről, amit egy tetoválással tett emlékezetessé. Nézd meg, mit varratott magára!

A 444-nek beszélt arról a Tisza Párt elnöke, hogy kormányra kerülve módosítanák az alaptörvényt, ami után Orbán Viktor nem lehetne többet miniszterelnök.

Geszti Péter rajongók előtt idézte fel a Rapülők korszakát és a 90-es évek ikonikus slágereinek születését.

Az MSZP az ezredforduló legnagyobb pártja volt, ma már alig lehet mérni a támogatottságukat. Hogyan jutottak idáig?

47 év telt el azóta, hogy kirobbant az 1979-es iráni forradalom. Irán azóta is a világpolitika egyik legmegosztóbb országa, de vajon várható-e rendszerváltás?

Polgár Judit, a sakk történetének egyik legnagyobb alakja, életét és pályafutását most egy dokumentumfilm mutatja be.  Judit elárulta a Reggeliben, hogy milyen volt Garry Kaszparovval együtt tréningezni, miért nem lettek sakkozók a gyermekei, és arról is beszélt, miért tartja fontosnak, hogy egyre több nő kerüljön be a sakkvilág elitjébe.

Magyar Péter szerint 2026 sorsfordító év lesz – a Nemzeti Meneten arról beszélt, hogy a haza nem a hatalomé, hanem az embereké.

A most kezdődő Okean-2024 lesz Oroszország számára az elmúlt harminc év legnagyobb flottagyakorlata Putyin szerint.

„A politikai rocksztár és utcai harcos korszaknak ezennel vége, ma új korszak kezdődik” – mondta híveinek Magyar Péter a Tisza Párt szombati programhirdető rendezvényén. Az eseményen felszólaltak a frissen megválasztott európai parlamenti képviselők is. Magyar Péter a főpolgármesternek is üzent. Mutyik helyett ügyek mentén fognak politizálni a Fővárosi Közgyűlésben – mondta.

Hatszázan lehetnek ott a rendszerváltó tagsággal rendelkezők a rendezvényen.

Prémium előfizetéses rendszerrel váltana rendszert Magyar Péter. Ha valaki előfizet, az tagsági kártyát is kap.

„Nem volt ízlése Erdős Péternek, abszolút nem érdekelte a zene. Elaludt rajta, vagy lehalkította, ha hangos volt” – mondták ismerői a Kádár-kori zeneipar teljhatalmú uráról. Amint azonban a popcézár eltűnt a színről, tömegesen alakultak a cégek a lehetőségek kiaknázására. Hogy milyen feltörekvő zenekarok, milyen felejthető dalokkal jelentkeztek a kiadóknál a kilencvenes években, az is kiderül az XXI. Század filmjéből.

A juttatás havi 300 koronával lesz kevesebb, és csökken az az alap is, amelyből a nyugdíjat kiszámolták.

Gát György csak feltételekkel vállalta, hogy sorozatot készítsen a katonaságról – az Angyalbőrben című sorozat kulisszatitkai.

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. március 15-én a Petőfi-szobornál gyülekezett a tömeg, amely aztán több 10 ezer fősre duzzadva a Szabadság térre ment. Sok civil ruhás rendőr is volt köztük, de senki nem akart erőszakot, hiába fűtötte azzal az állami propaganda a közbeszédet, hogy néhány rebellis a tévészékház elfoglalására készül. Az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését a kor legnépszerűbb színésze, Cserhalmi György olvasta fel a Magyar Televízió lépcsőjén. De milyen út vezetett idáig?

Sulyok Tamás piramisszerű kereskedelmi és marketinghálózatot működtetett a rendszerváltás idején – ezt a HVG írta meg. A hétfőn megválasztott köztársasági elnök valutás boltjaiban aranyat, videókazettákat és legót is lehetett kapni. Előfordult olyan is, hogy az ügynökeik engedély nélkül árusítottak, így a pénzügyőrök bezárták a bazárt. Az RTL Híradó kérdéseire az Alkotmánybíróság sajtóosztálya azt írta: a cég tevékenysége nem hasonlítható piramisjátékhoz, hanem a manapság is népszerű MLM elven működött az értékesítési tevékenysége. Sulyok Tamás szerint a cége jogszerűtlenül senkinek nem okozott kárt. 

Magyarországon a '90-es évek végén nem számítottak ritkának a Fenyő-gyilkossághoz hasonló leszámolások. 1998-ban történt az Aranykéz utcai robbantás, de több olyan vállalkozó is volt, akit agyonlőttek akkoriban. Hogy mi köze volt mindehhez a rendszerváltásnak, és hogyan ért véget a magyar kriminalisztika egyik legsötétebb korszaka, arról Németh Zsolt kriminológust kérdeztük a Reggeliben.

Rendszerváltást akart a színházban 1989-ben Ruszt József, a neves színházi rendező és a Szegedi Nemzeti Színház 16 színésze. Egy fillér nélkül, hittel és tehetséggel hoztak létre országos hírű előadásokat, de ez is kevésnek bizonyult. A független színházi szférát sújtó, máig rendezetlen, rendszerszintű problémák miatt széthullott a társulat. Szikszai Ottilia filmje hétfőn tekinthető meg, a késő esti Híradó után.

Antall József rövid pályafutásának végét a rák jelentette. Bár halálos betegségét próbálta titkolni a nyilvánosság elől, mégis kitudódott, a taxisblokád végén adott pizsamás interjúja legendássá vált. Életének hátralevő három évében még több kezelés, csontvelőátültetés és politikai fordulatok vártak rá, orvosaira nem mindig hallgatott. A rendszerváltó politikusra halálának évfordulóján a XXI. század korábbi adásrészletével emlékezünk.

1990-ben ezen a napon választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. „Talán a népszerűség igazi titka az, ha az ember nem igazodik mindig a népszerűség követelményeihez” – mondta a rendszerváltás utáni első szabadon választott államfő. 10 éven át töltötte be posztját, ez idő alatt négy miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád 2015-ben, 93 éves korában hunyt el.

Tizenöt éve az RTL-nek Kövér László beszélt Orbán Viktor szónoklatának jelentőségéről, négy éve pedig Németh Miklós idézte fel, milyen tanácsokkal látták el a biztonságiak az orvlövészek ellen.

„Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennélfogva a homoszexualitás, miként a heteroszexualitás sem, jogi úton nem korlátozható” – így fogalmazott egy Fidesz nevű párt a melegjogokról a Mások című melegmagazin 1990-es számában. A kilencvenes évek izgalmas magyar LMBTQ-életét Hanzli Péterrel, a Háttér Társaság történészével, archivistájával idéztünk fel.

Az ukrán nemzetiségű altábornagy a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka volt, amikor 1991. június 19-én utolsó szovjet katonaként elhagyta Záhonynál az országot. A kivonulás után még részt vett Moldovában a Dnyeszter-melléki harcokban, ahol lábsérülést szenvedett és fogságba is került. Utána vonult nyugdíjba. Fia már nem él, unokája, az utolsó Silov a keleti fronton harcol a megszálló oroszok ellen. Fel sem merült benne hogy kimentse a szolgálat alól. 

A Magyar Televízió munkatársának neve minőségi munkát sugallt.

Miközben más pontokon a Securitate orvlövészei vadásztak a mozgó célpontokra, vagy éppen egy páncélozott harcjármű géppuskacsövével kellett farkasszemet nézni. Így tudósítottak a magyar újságírók a romániai forradalomról.

Több párt? Verseny? És én döntöm el, hogy ki kerüljön a parlamentbe? Magyarországot 33 évvel ezelőtt hirtelen ellepték a politikai hirdetések, a népnek azonban csak néhány hónapja volt, hogy megismerkedjen a számtalan új párttal és azzal a kihívással, amit a szabad választások jelentettek. Az optimizmus ugyan áthatotta a közhangulatot, a döntő többségnek azonban fogalma sem volt arról, hogy mi vár rájuk a rendszerváltás után. Mai szemmel a színre lépő politikusok sem voltak éppen a legfelkészültebbek.

Az Aranybulla és a Petőfi-film után Rákay Philip már a mohácsi csata feldolgozására készül, az RTL+-on pedig immár teljes egészében elérhető a Zámbó Jimmy életéről szóló A Király című sorozat. A Nyugatinál és Móricz Zsigmond körtéren arról kérdeztük az embereket, milyen történelmi eseményeket és kiknek az életét kellene még filmre vinni szerintük. Kiderült: Nagy Ervinnek újabb álomszerepet adnának.

Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatójával és Huth Gergellyel beszélgetett a Terror Háza Múzem, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója arról, hogy milyen súlyos mulasztás, hogy a kommunisták át tudták menteni hatalmukat a médiában a rendszerváltás utáni évekre is.

Persze nem Orbán Viktoré, hanem Antall Józsefé még 1990-ben. Megnéztük a Blokád című filmet, amit idén Oscar-díjra nevez Magyarország. Az alkotás elsősorban az akkori miniszterelnök vívódására koncentrál, de az elégedetlenség és a létbizonytalanság drámája elég áthallásos a mai viszonyokkal.

1962-ben, veszedelmes időszakban döntötte el a 16 éves Spiró György, hogy írni fog. A három szláv nyelvet beszélő író a rendszerváltás előtt írta Jönnek című, nagy hatású versét, amely kirobbantotta a népi-urbánus vitát. A XXI. század hétfő esti jubileumi adásából videós ízelítőt adunk, és a riporter személyes vallomását is elolvashatják.

Szovjet csapatok kivonása, a román forradalom és a taxisblokád. A rendszerváltás mindhárom eseményénél beleszólása volt a történelem alakulásába. Éles konfliktusok orosz tábornokokkal és magyar politikusokkal.

Nagyjából 100-200 fő lehet a hídon.

Az elitellenesség élére álló politikai elit világjelenség, de a visegrádi országokban a közelmúlt különösen rásegített a populizmus megerősödésére. A magyar társadalom a rendszerváltástól fogva sokkról sokkra bukdácsolt, és az anyagi jólétért cserébe a középosztályt adta – állapítja meg egy átfogó tanulmány.

Mathias Rust nem keveset kockáztatott, a szovjet légvédelem figyelmeztetés nélkül lelőhette volna, de végül történelmet írt, ráadásul magánakciójával megbuktatott több szovjet katonai vezetőt is.

1991-ben ezen a napon, április 30-án napon gördült le az utolsó NDK-s autóikon a gyártósorról. Mik voltak a legkülönlegesebb modellek? Hogyan könnyítette meg a Trabant a mozgássérültek életét? És mikor lett az év európai autója Amerikában?

Ma is viták tárgya, hogy amikor 1989. április 25-én az első szovjet tankokat vonatokra rakták Kiskunhalason, azzal már eldőlt-e, hogy véget ér a szovjet megszállás. Valószínűleg önmagában az ifjú Orbán Viktor beszéde és Németh Miklós állítólagos titkos moszkvai megállapodása is kevés lett volna, ha nincs a szovjeteknek nyomós okuk a kivonulásra.

Megelégedéssel tölti el, hogy a Jobbik nem őt akarta.

Egy Facebook-csoport szervezte a sokféle célt megfogalmazó demonstrációt.

Kevesen ismerhetik Göncz Árpád életének azt az epizódját, amikor 22 éves joghallgatóként a német megszállás idején ellenállóként működött, fegyvert kobzott el a nyilasoktól, és lábon lőtték. Őt szeretnénk most bemutatni: a Bors utcai partizánt, aki megfogadta, hogy az országot se jobbra, se balra nem hagyja el.

A magyar a történetírásban nem ritka, hogy vélt sérelmek vagy sikerek a valóságoshoz képest jelentősen fel vannak nagyítva. Az egyik ilyen a szabolcsi alma története.

A XXI. század egyik leghosszabb ideig készült riportját láthatják ma este.

Orosz István grafikus plakátja egész Kelet-Európában szimbóluma lett a függetlenségnek.

Bevésődött a plakát és a felirat - Tovarisi konyec -, a rendszerváltás egyik legerősebb emléke. Nem csak itthon, külföldön is. Abban az időben, amikor még számított, mi van a plakáton – és nem csak a plakátok ára érdekelte a nagyérdeműt.

Mindhárom magyar rendszerváltó párt hátterében bőven találunk lengyel kapcsolatot, sőt a Fidesz megalakulásához egy krakkói professzor adott ötletet. Kövér Lászlón is múlt, hogy a Fidesz nevéből kimaradt a „szocialista” szó.