A magyar a történetírásban nem ritka, hogy vélt sérelmek vagy sikerek a valóságoshoz képest jelentősen fel vannak nagyítva. Az egyik ilyen a szabolcsi alma története.

A XXI. század egyik leghosszabb ideig készült riportját láthatják ma este.

Orosz István grafikus plakátja egész Kelet-Európában szimbóluma lett a függetlenségnek.

Bevésődött a plakát és a felirat - Tovarisi konyec -, a rendszerváltás egyik legerősebb emléke. Nem csak itthon, külföldön is. Abban az időben, amikor még számított, mi van a plakáton – és nem csak a plakátok ára érdekelte a nagyérdeműt.

Mindhárom magyar rendszerváltó párt hátterében bőven találunk lengyel kapcsolatot, sőt a Fidesz megalakulásához egy krakkói professzor adott ötletet. Kövér Lászlón is múlt, hogy a Fidesz nevéből kimaradt a „szocialista” szó.

Az értelmiségi humor és egy értelmiségi, aki nem tartja magát humoristának. Nagy Bandó András polgármester is volt, de azt mondja, herótja van a politikától. Az előadóművész most hetvenhárom éves, főleg tizenegy éves kislánya miatt tartja fitten magát. A teljes riportot megnézheti ITT.

A rendszerváltás évében Kapolcson, a Balaton-felvidék egyik kis falujában nagy változások indultak el. Úgy kezdődött, hogy odaköltözött egy ismert zeneszerző, aki kitalálta, hogy művész barátaival a falu lakói számára különleges alkotásokat hozzanak létre. Ennek aztán híre ment, de ahhoz, hogy a pár száz fős eseményből több milliós látogatottságú fesztivál legyen, szükség volt Márványné Elli konyhájára és Cili néni kocsmájára. És arra is, hogy kiszáradjon egy patak. A teljes adásért kattintson: IDE.

Szájer József, a rendszerváltás egyik emblematikus politikusa 17 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem Magyarországon szeretne élni. 2004 óta volt európai parlamenti képviselő, az ideje jó részét Brüsszelben töltötte, és viszonylag keveset szerepelt a magyar nyilvánosság előtt. Decemberben azonban kiderült, hogy az ottani életének van egy olyan szelete, ami nemigen klappol a Fidesz politikájával. Sőt, mondhatni, pont az ellenkezője.

30 éve, éppen ezen a napon választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő 10 éven át töltötte be posztját. Ez idő alatt 4 miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád 5 éve hunyt el, 93 éves korában.

Több mint 10 évvel ezelőtt az RTL Klub Hírigazgatósága az 1989-es rendszerváltás politikai főszereplőiről készített egy sorozatot. Kósáné Kovács Magda akkor hosszú interjút adott életétről és rendszerváltásban betöltött szerepéről.  

Hosszan tartó betegség után hétfőn elhunyt Kósáné Kovács Magda, szocialista politikus. Az irodalomtörténész végzettségű képviselő 1990 és 2004 között volt az Országgyűlés tagja. A Horn-kormányban munkaügyi miniszter volt egy évig. 2004-től 2009-ig európai parlamenti képviselőként dolgozott. 2011-ben alapító tagja volt a Demokratikus Koalíciónak. Kósáné Kovács Magda 80 éves volt.

Negyven éven keresztül bujkált egy ólban a makói férfi, akit besúgónak akartak beszervezni és komoly fenyegetéseket is kapott. Felesége halottá nyilváníttatta, majd amikor kiderült, hogy él, elvált tőle. Miután elhagyta az odúját, könyvet írt az életéről.

Magyarország modernkori történelmében 1990-ben volt az első választás, amely szabadnak és demokratikusnak volt tekinthető. 30 éve a parlamentbe 6 párt jutott be, a legtöbb képviselője az MDF-nek, utána az SZDSZ-nek volt. A két legnagyobb rendszerváltó párt közül ma már egyik sem létezik. Most az Országgyűlés 30 évvel ezelőtti alakuló ülésének legérdekesebb pillanatait idézzük fel.

Az amerikaiakat meglepte. A németeknek megérte. De mit szóltak hozzá a britek? Nagyhatalmak sakkjátszmája a nyolcvanas évek végén. Kinek mi volt az érdeke? És fontos, volt-e a demokratikus átalakulás? Rendszerváltás nyugati szemmel a XXI. században.

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején, és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett, és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmben az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.

1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

Orbán Viktor 1989-es híres beszédének részletével emlékeznek a rendszerváltás harmincadik évfordulójára abban a videóban, amit a VOLT fesztivál nagyszínpadán vetítenek a koncertek közötti szünetekben. A fesztivál egyik vendége a videó miatt lemondta szereplését. A szervezők szerint évek óta helyt adnak társadalmi célú üzeneteknek, és fontosnak tartják, hogy a rendszerváltásról megemlékezzenek a fesztiválon.

Éppen 30 éve, 1989 április 25-én indultak haza a szovjet hadsereg első egységei Kiskunhalasról, ami az egyik legfontosabb feltétele volt annak, hogy Magyarország független legyen. Hiszen évtizedek óta állomásoztak úgymond ideiglenesen magyarországi laktanyákban. A kivonulás előkészítésének körülményeiről Németh Miklós volt miniszterelnök beszélt a XXI. századnak adott exkluzív interjúban.

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve ezen a napon kezdték el bontani a vasfüggönyt. Évtizedeken át osztotta két részre Európát, elzárva egymástól a szocialista és kapitalista országokat.

Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét halálos ítélete után kivégezték, titokban a börtön udvarán temették el, majd 3 évvel később jeltelen sírba tették, a 301-es parcellában. Újratemetésének közelgő évfordulója alkalmából az RTL hírműsorai is többször foglalkoznak a 89-ben történt rendszerváltó eseményekkel!

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. Abban az évben ezen a napon több tízezren tiltakoztak a szabadságjogok korlátozása miatt Budapesten.A civilek követeléseit Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész olvasta fel. Ez a rendszerváltás szimbolikus eseményévé vált.

Az RTL Híradó történelmi visszatekintő sorozatot indít, amelyben hónapról hónapra felidézzük az 1989-es év legfontosabb eseményeit. 30 éve, ezen a napon a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testülete úgy döntött, 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, és hogy az addigi egypártrendszer helyett lehetséges a többpártrendszer bevezetése.   

Kincset érő amatőr felvételek a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Sosem látott film az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról, épülő utcákról, a közelben dübörgő gyárakról. Biztonságot és jólétet hozott a vidék iparosítása - hogy aztán egy pillanat alatt omoljon össze a kiszámítható élet a rendszerváltáskor. De ki, és miért hagyta, hogy így legyen?

94 éves korában meghalt Biszku Béla az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállmi vezető aki a rendszerváltás után 20 évvel bíróság elé került az 1956-ban elkövetett tetteiért, és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Az ügyében több ítélet is volt, de egyik után sem kellett börtönbe mennie, és jogerős döntés sem született.

83 éves korában hunyt el Pozsgay Imre, volt államminiszter.

Tíz évig, három kormány alatt volt államfő. Bár első elnöki ciklusa alatt sok konfliktusa volt az Antall kormánnyal, mindvégig nagy népszerűségnek örvendett. A politikától 2000-ben vonult vissza, ezután ritkán adott interjút. Családtagjai körében hunyt el.

A rendszerváltozás folyamatában mintha eldőlt volna, hogy Magyarországon nem lesz visszamenőleges igazságszolgáltatás, pedig 1990-ben még lehetett volna. Legyen, vagy ne legyen? Ezzel minden volt szocialista ország küszködött és részben még küszködik is. Mit gondol erről Horváth Attila jogtörténész és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója?

Mit gondoltak ma 25 éve? Van akinek emlék s talán eszébe sem jut már, van aki fiatal, s talán alig hallott róla: szoros első forduló után nagy fölénnyel nyerte az első szabad választásokat a Magyar Demokrata Fórum éppen ma 25 évvel ezelőtt. A választásra jogosultak kétharmada szavazott.

Ma 25 éve nyerte meg az azóta eltűnt Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat az azóta ugyancsak eltűnt Szabad Demokraták Szövetsége előtt. Az akkor megválasztott országgyűlés célja: demokrácia, működő piacgazdaság és többpártrendszer. Mire emlékszik a két eltűnt párt egy-egy politikusa?

Rendszerváltás, rémes neonszínek, Reszkessetek betörők és beszélő játékok a vásznon. Úgy éreztük, mindent megkaphatunk és mindent kipróbálhatunk. Faltuk a filmeket, a zenét és számítógépen játszottunk.

Rendszerváltás, rémes neonszínek, Reszkessetek betörők és beszélő játékok a vásznon. Úgy éreztük, mindent megkaphatunk és mindent kipróbálhatunk. Faltuk a filmeket, a zenét és számítógépen játszottunk. Kilencvenizmus, a 90-ben születettek életérzése.

Titkos találkozók Németországban, királycsinálók mozgatták a háttérben a szálakat. Könyökvédős hivatalnokok és a világpolitika irányítói együtt nyitották ki a nyugati határt az NDK-s menekültek előtt – de mit léptek erre a szovjetek? És ki küldte őket haza először?  

Titkos találkozók Németországban, királycsinálók mozgatták a háttérben a szálakat. Könyökvédős hivatalnokok és a világpolitika irányítói együtt nyitották ki a nyugati határt az NDK-s menekültek előtt – de mit léptek erre a szovjetek? És ki küldte őket haza először?  

T. Kun László - akit máig nem szereltek le - valamiféle végtisztességet remél, ezért vállalta a beszélgetést.

Az egykori szocialista országokban mindenhol másképp vesztette el végső hatalmát az állampárt. Így az Ellenzéki Kerekasztal igazi hungarikumnak számít.