35 éve egy nyugatnémet fiatal úgy döntött, hogy a repülőjével leszáll a moszkvai Vörös téren

Mathias Rust 1987. május 28-án landolt a moszkvai Vörös téren. A mindössze 19 éves nyugatnémet amatőr pilóta a finnországi Helsinkiből repült Moszkvába, az életét kockáztatva ezzel. Bár 1987-ben a Szovjetunió már közelített az összeomláshoz, Rust tette beleíródott a történelemkönyvekbe, ez volt a repülés történetének egyik legvakmerőbb, legőrültebb kalandja.

Rust 18 évesen kifejezetten tapasztalatlan pilótának számított. Mindössze 50 órát töltött a levegőben, amikor elindult a nagy útra, amelynek következményeként magas rangú szovjet katonai vezetők buktak meg.

A fiatal kalandor 1987. május 13-án Hamburg mellett kibérelt egy Reims Cessna F172P típusú, D-ECJB lajstromjellel ellátott kisrepülőt. A gépből eltávolították a pilóta ülésén kívül az összes felesleges berendezést, az így keletkező üres teret pedig pótüzemanyag-tartályokra cserélték. Rust az első két hétben beutazta Észak-Európát, a Feröer-szigeteken keresztül Izlandra repült, ahol eltöltött egy hetet, majd Norvégia felé vette az irányt. 

Utólag kiderült, azért nem repült egyből Hamburgból Moszkvába, hogy tesztelje a képességeit, hogy egyáltalán képes-e egy ekkora út megtételére. Rust célja egy Nyugat és Kelet között húzódó szimbolikus kapocs létrehozása volt, ennek jegyében pedig Izlandon meglátogatta a Hofdi-házat is, ahol az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői 1986 októberében sikertelenül zárult béketárgyalásokat folytattak.

1987. május 28-án Rust leszállt tankolni Helsinkiben, ahol a légiforgalmi irányítással azt közölte, hogy Stockholmba tart. A német pilóta 12:21-kor hagyta el a repteret, nem sokkal később, Nummela város felet pedig kelet felé fordította a gépét. Mikor a légi irányítás észrevette, hogy Rust gépe rossz irányba tart, azonnal megpróbálták felvenni vele a kapcsolatot, de a pilóta a gépe minden kommunikációs berendezését kikapcsolta. A finn légiforgalmi radarról Espoo település környékén tűnt el a jele.

A hatóságok azt hitték, hogy a tapasztalatlan pilóta balesetet szenvedett, ezért a repülő roncsait hajókkal kezdték keresni Sipoo térségében. Még búvárok is részt vettek a kutatásban, de végül nem bukkantak a Cessna nyomára.

A különös expedíció Észtország felett átszelte a balti partvonalat és Moszkva felé vette az irányt. Rust gépe 14:29-kor jelent meg a Szovjet Légvédelmi Erők radarján, és miután nem válaszolt az őt elérni igyekvő légi irányításnak, ellenséges gépként regisztrálták: megkapta a 8255-ös harcszámot. Két vadászgépet is ráküldtek Rustra, az egyik MiG-23-as pilótája jóváhagyást kért a központtól a célpont megsemmisítésére, de ezt az irányítás megtagadta. Rustnak az volt a szerencséje, hogy a szovjetek összetévesztették a gépet egy barátságos Jak-12-vel.

A  nyugatnémet pilóta által vezetett Cessna és Jakovlev Jak-12 külseje ugyanis nagyon hasonló, így történhetett meg az, hogy a szovjet légierő tétlenül nézte, ahogy egy ellenséges gép behatol és zavartalanul repked a légtérben.

A vadászgépek kilövési parancs hiányában békén hagyták Rust gépét. Az oroszok ugyan nyomon követték, de továbbra is azt hitték, hogy egy szovjet repülőről van szó. A hivatalos indoklás szerint Jak-12-höz hasonló gépeket többnyire fiatal pilóták vezették, akik gyakran elfelejtették helyesen beállítani a gép kommunikációs berendezéseit. Rust gépéről is ezt vélelmezték, így nem tartóztatták fel még az ország belsőbb területein sem. 

Rust szerencsesorozata tovább folytatódott, amikor Torzsok település fölé ért.

Az incidens előtti napon a térségében légi szerencsétlenség történt, a mentőakció miatt megnövekedett légi forgalomban pedig nem tűnt fel a légi irányítóknak, hogy egy azonosítatlan gép is repül a légtérben.

A nyugatnémet gép 19 órakor tűnt fel Moszkva felett. Rust először azt tervezte, hogy a Kreml mellett teszi le a gépet, de ehelyett inkább olyan területet választott, ami sokkal láthatóbb helyen van. Azért döntött így, mert úgy gondolta, a KGB mindenképp megpróbálta volna eltitkolna a hatalmas blamát. Rust végül a Vörös tér közelében, a Boldog Vazul-székesegyház mellett landolt egy hídon, egy brit orvos videóra is vette a meglehetősen szokatlan moszkvai jelenetet.

Miután a repülő leszállt, a járókelők odamentek a pilótához és megkérdezték, honnan jött. Rust erre csak azt mondta, hogy Németország. Az oroszok azt hitték, hogy Kelet-Németországról beszél, így nagy volt döbbenet, amikor kiderült, hogy az NSZK-ból érkezett. A fiatal pilóta két órát időzött a Vörös téren, mielőtt letartóztatták. Hónapokat töltött előzetes letartóztatásban, a pere 1987. szeptember 2-án kezdődött Moszkvában.

Huliganizmussal, a repülési törvények figyelmen kívül hagyásával és a szovjet határ megsértésével vádolták. A bíróság minden vádpontban bűnösnek találta, ezért négy év munkatáborra ítélték.

Rust ennek ellenére soha nem kezdte meg a munkaszolgálatot, mindössze a moszkvai Lefortovo állami börtönig jutott, ahol több mint egy éven át, 1988 augusztusáig tartották fogva. 

Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov mindössze két hónappal az ítélet után közösen megállapodtak a közepes hatótávú nukleáris fegyverek felszámolásáról Európában. A keleti és a nyugati világ elkezdett közeledni egymás felé, az oroszok jó szándék jeléül elkezdtek gesztusokat tenni a Nyugat irányába. Az egyik ilyen engedmény Mathias Rust 1988-as elengedése volt.

A pilóta augusztus 3-án tért haza Németországba. A média nagy figyelemmel kísérte a hazatérését, de Rust senkivel nem állt szóba, mivel a családja eladta a történetet a Stern magazinnak 100 ezer német márkáért.

Mathias Rust kalandjának politikai következményei is voltak. A szovjet légvédelem és az egyéb rendvédelmi szervek nevetség tárgyává váltak. A hatalmas égés lehetőséget nyújtott Gorbacsovnak, hogy leváltson egy tucat magas rangú katonai vezetőt, akiktől egyébként is meg akart szabadulni. Többek között Szergej Szokolov védelmi minisztert és a szovjet légvédelmi erők vezetőjét, Alekszandr Koldunovot is elbocsátották, több száz tiszttel együtt. A sztálini tisztogatások óta ez volt a legnagyobb kirúgási hullám az orosz állami szférában.

Mindössze egy évvel a hazatérése után Mathias Rust egy kórházban töltött közösségi szolgálat során megkéselt egy nőt, amiért visszautasította a közeledését.

A nő súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást. Rust két és fél év börtöntbüntetést kapott, azonban 15 hónap után szabadon engedték jó magaviselete miatt. 1996-ban áttért a hinduizmusra, és eljegyezte egy indiai teakereskedő lányát. 2001-ben ismét összetűzésbe került a törvénnyel, miután ellopott egy kasmírpulóvert. 2005-ben csalásért kapott bírságot, később versenyszerűen pókerezni kezdett, majd egy svájci befektetési banknál kapott állást.

2015 októberében a Hindu nevű magazin készített vele interjút a vasfüggöny lerombolásának 25. évfordulóján. Rust az interjúban a nyugati országokat kritizálta, amiért szerinte nem képesek hatékonyan képviselni a demokratikus eszméket, inkább csak a bizalmatlanságot keltenek a kormányokban.

Nyitókép: Peter Bischoff / Getty Images