Azt tapasztalta, hogy olyan, mintha a magyarok ismét a vasfüggöny mögött élnének.

34 évvel ezelőtt akaratán kívül történelmi fordulatot idézett elő Günther Schabowski: az NDK állampártjának titkára a keletnémet televízióban és rádióban élőben sugárzott nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt az utazási és kivándorlási könnyítésekről. Egy zavart pillanatában olyat mondott, hogy tízezrek indultak el Kelet-Berlinből Nyugat-Berlin felé. Ezzel kezdődött a berlini fal leomlása, a hidegháború vége. 

Mándoki László 1975-ben, 22 évesen a zöld határon át szökött Németországba, mert zenészként akart megélni. Éppen nyolc éve, hogy interjút adott a Fókusznak a bajorországi Tutzingban található otthonában, ahol gyermekei világsztárok közt nőttek fel. Mándoki a Dschinghis Khan tagjaként 3 év alatt lett világhírű. 

Egy új életrajzi könyv mutatja be a „montréali istennő”, Nadia Comaneci életét és kapcsolatát edzőivel, a Károlyi házaspárral, a tornász mentális nehézségeit, valamint 1989-es szökését Magyarországon át Nyugatra.

A lengyelek attól tartanak, hogy megismétlődik az a menekültválság, mint amilyen tavaly a fehérorosz határon kialakult.

Mathias Rust nem keveset kockáztatott, a szovjet légvédelem figyelmeztetés nélkül lelőhette volna, de végül történelmet írt, ráadásul magánakciójával megbuktatott több szovjet katonai vezetőt is.

A megmozdulásokat nem tudják elfojtani.

Ez a riport kalandos körülmények között született, ahogy elkezdtük forgatni, lezárták a határokat. Aztán amikor újrakezdtük, megint. Ez pedig igen érzékenyen érintette filmünk szereplőit – azt mondták, ez rosszabb, mint a háború. Azt is hozzátették, hogy ilyen rossz helyzetbe még nem kerültek az újkori történelem során. Nem beszéltek a levegőbe – mind tapasztalt, évtizedek óta a szállodaiparban dolgozó szakemberek, akik látták a vasfüggöny mögött terjeszkedő hotelláncokat, mulatozó elvtársakat, sztárokat és szépleányokat. És hajlandóak is voltak beszélni róluk. Persze csak a szállodásoknak kötelező diszkrécióval.

Eleinte úgy döntöttek, a hanyatló nyugatról ne érkezzenek vendégek. Majd úgy döntöttek, a nyugat mégsem hanyatlik, jöjjenek csak vendégek. Szállodák a vasfüggöny mögött a XXI. században.

Elhunyt Nováky Balázs, a határőrség egykori parancsnoka. Nováky vezetése idején bontották le a vasfüggönyt, amit Magyarország és Ausztria között azért építették ki még a szocializmus idején, hogy lehetetlenné tegye a szökéseket. Az altábornagy – akinek nevéhez kötődik a hivatásos határőrség megszervezése – a magyar sajtótörténetbe is bekerült azzal, hogy ő tartotta a határőrség történetének első sajtótájékoztatóját. Kollégáival 1989. május 2-án külföldi és magyar újságírók előtt jelentették be, hogy elkezdődött a vasfüggöny bontása. A hír az egész világot bejárta, és ennek hatására a ’89 nyarán több ezer keletnémet utazott Magyarországra, hogy Ausztriába és onnan Németországba meneküljön. Nováky Balázs 76 éves volt.

10 ezer kilométer 5 hónap alatt, mindezt egy bicikli nyeregben töltve. Erdélyi Zsolt túrakerékpáros 20 országot tekert át az egykori vasfüggöny nyomvonalán, Finnországtól egészen Bulgáriáig. Az utazás alatt előfordult, hogy temetőben vagy éppen egy nyilvános wc-ben húzta meg magát éjszakára.

A második szimpátiaszavazás békésen indult, többen könnyek közt adták le voksukat a számukra szimpatikusabb pár melett, Fehér Balázsék azonban mindenkit sokkolva végleg eldöntötték az est kimenetelét.

A vasfüggöny közép-európai szakasza a Baltikumtól egészen az Adriáig húzódott, a szocialista országokat választotta el Nyugat-Európától. Ezt a jelzőrendszert azonban még azok sem ismerték igazán, akik a közelében éltek, hiszen tilos volt odamenni. Két egykori határőrt kérdeztünk meg, hogy milyen volt a vasfüggönynél szolgálni.

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Szabadságvágy és foltos farmerek az út szélén. Se a hivatali packázás, se a rendőri zaklatás nem állította meg őket – utazás a vasfüggöny mögött, azaz az autóstop legendája a XXI. században.

Mindenki külföldre akart utazni. A csoportos utazásokon résztvevőket rendszeresen megfigyelték. Mindenki tudott a jelentésekről, amelyeket maguk az idegenvezetők készítettek. De ez nem rettentette el az embereket, akik örültek, hogy Dél- vagy akár Nyugat-Európát is láthatják. Megfigyelők és megfigyeltek a XXI. században.

A vasfüggöny gondolatával új időszámítás kezdődött a magyar menekültügyben. Főleg azért, mert az újságírók kényszerűségből újra el kell kezdjék a magyarázkodást arról ki is a menekült, hányan vannak Magyarországon és valóban mekkora terhet is jelentenek nekünk, magyaroknak? Polgár Géza riportja.

A vasfüggöny gondolatával új időszámítás kezdődött a magyar menekültügyben. Főleg azért, mert az újságírók kényszerűségből újra el kell kezdjék a magyarázkodást arról ki is a menekült, hányan vannak Magyarországon és valóban mekkora terhet is jelentenek nekünk, magyaroknak? Polgár Géza riportja.

Titkos találkozók Németországban, királycsinálók mozgatták a háttérben a szálakat. Könyökvédős hivatalnokok és a világpolitika irányítói együtt nyitották ki a nyugati határt az NDK-s menekültek előtt – de mit léptek erre a szovjetek? És ki küldte őket haza először?  

Titkos találkozók Németországban, királycsinálók mozgatták a háttérben a szálakat. Könyökvédős hivatalnokok és a világpolitika irányítói együtt nyitották ki a nyugati határt az NDK-s menekültek előtt – de mit léptek erre a szovjetek? És ki küldte őket haza először?  

A Páneurópai Piknik volt az az esemény, amely lebontotta a vasfüggönyt, és megindította Európa egyesítését.