A diákok a „Csend nem rend” és a „Szabad ország, szabad oktatás” jelszavakat skandálták. 

 A kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. 

Hazudott a tankerület – ezt állítják a Híradónak nyilatkozó szülők. Szerintük rendszeresen voltak órák a rossz állapotban lévő emeleten a Jaschik Álmos Művészeti Gimnáziumban. A harmadik szinten a mennyezet is leomlott a múlt héten, beázás miatt. A Belső Pesti Tankerület korábban azt állította, hogy az érintett emelet tavaly december eleje óta le volt zárva és a diákok nem tanultak veszélyes körülmények között.

A résztvevők tapaszatalatai szerint már a törvényesen szervezett akciókhoz is egyre kevesebb tanár mer csatlakozni. A sztrájkoló pedagógusok szerint sokan érzelmileg merültek ki, mások anyagi megfontolásból vagy félelemből nem csatlakoznak az országos egyhetes munkabeszüntetéshez. A szervezők az akció utolsó napján, január 31-én számítanak nagy megmozdulásra. 

A tanár szerint több diák próbálkozik már a mesterséges intelligencia kiaknázásával, például ma már egy chatbottal fogalmazást is lehet íratni. 

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek ma a kormány képviselői arról, miért emelték meg decemberben jelentősen, egyről hétmilliárd forintra a nemzetközi és uniós felsőoktatási pályázatokra szánt összeget. A pénzügyminisztérium államtitkára a parlamentben azt mondta, hogy a felfüggesztett Erasmus-pályázatok pótlására, Navracsics Tibor és a kormány viszont más öszöntdíjakra hivatkozott az RTL Híradónak. Az Erasmus-pályázatok leállításáról először csak januárban, egy újsághír nyomán beszélt nyilvánosan a kormány.

Az eddig egyik legaktívabban tiltakozó budapesti iskolában viszont nem sztrájkolnak a tanárok, azt mondják, már nem látják értelmét.

A szülők szerint a példát többféleképpen is lehetett értelmezni, így sokan az eredeti megoldókulcs alapján egyáltalán nem kaptak volna rá pontot.

Azt szeretnék elérni, hogy a kormány végre ne csak a pedagógusok fizetésére koncentráljon, hanem azt is belátná, hogy a magyar közoktatásnak számos más égető problémája van. 

Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára hétfőn adta be felmondását.

Szerintük a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, épp ellenkezőleg: „a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”.

Az államtitkár közleménye azzal zárul, hogy „a gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek.”

Akár háromszor is többet kereshetnek az alapítványi egyetemek dolgozói az állami egyetemek alkalmazottainál a szakszervezet szerint. Az ELTE oktatói és adminisztratív dolgozói nyílt levélben kértek béremelést. Egyikük azt mondta, két diplomája és több nyelvvizsgája van, mégsem tud megélni a fizetéséből. A kormány megkeresésünkre azt írta, az elmúlt 2 évben a felsőoktatási intézmények dolgozóinak keresete két ütemben 30 százalékkal emelkedett.

A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium magyar, történelem és angol szakos tanárai szerint a felmondás az egyetlen helyes válasz a jelenlegi helyzetben.

Az uniós oktatási programokban való részvétel jogát az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell, vallják a hazai felsőoktatási intézmények vezetői.

Az ellenzéki párt azt kérdezné Pintér Sándortól, Navracsics Tibortól és Varga Judittól, hogy „hány egyetemistának törték össze az álmait?”

Augusztusig bármelyik tanárt elbocsáthatja a munkáltatója, ha polgári engedetlenségben vett részt. Így módosította a kormány csütörtök éjjel az erről szóló törvényt egy rendelettel az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva. A szakszervezet szerint ez aljas, cinikus húzás a kormány részéről, amivel a tiltakozó tanárokat akarják megfélemlíteni. Gulyás Gergely miniszter szerint viszont épp a feszültséget akarja a kormány csökkenteni.

A Belügyminisztérium szerint egyes köznevelési intézményekben jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés.

Több helyen megszűnik a népszerűbb egyetemi szakoknál az állami képzéshez szükséges magasabb, központi ponthatár is – erről az Eduline írt elsőként. A Budapesti Corvinus Egyetemnél továbbra is legalább 400 pont kell, hogy fenntartsák az oktatás magas színvonalát. A Budapesti Gazdasági Egyetemen viszont nem határoznak meg minimum pontot.

A kortárs könnyűzenei szak hallgatói olyan tanároktól tanulhatnak, mint Wolf Kati és Erdős Fruzsi énekesek, vagy Varga Antal, az Abrakazabra zenekar vezetője.

Azonnali hatállyal megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyát.

Nem biztos, hogy működőképes a szegedi egyetem módszere. A HÖOK szerint a külföldi intézményeknek is el kellene fogadniuk a szokásostól eltérő finanszírozást.

 Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint szándékos lehet a csúsztatás.

A téli szünetben a radiátorokat szerelték, azóta nem mindenhol éri el a hőmérséklet az előírt legalább 20 fokot.

A graffiti jelentése magáért beszél: „oktatás, munka, szabadság”.

Szerinte inkább tanulniuk kellene. Az ő generációjának eszébe sem jutott, hogy a tanárokért az utcán, balhés környezetben vonuljon fel. Igaz, nem is lehetett.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Érdemi változásokat szeretnének az oktatásban.

Az iskolában jelenleg oktatási szünet van. 

Olyan szülők akcióztak, akik szolidaritásukról akarták biztosítani az oktatás ügyéért kiálló tanárokat.

Most történt: VV Reni éppen szelfiket lőtt magáról, amikor betoppantak a tanárok a luxusbörtön ajtaján. Ugyanis nemcsak a gyerekeknek, hanem a ValóVilág villájában élő lakóknak is kezdődik az iskola.

Január végére pedig meghirdették a szolidaritás napját.

Amit tavaly nem sikerült elérniük a pedagógusoknak, azt idén újra próbálják. Ezt a Tudásmenet budapesti záróeseményén mondták tanárok. A 180 kilométeres gyaloglás a hét elején indult Miskolcról, hogy felhívja a figyelmet az oktatás problémáira. 

Mégpedig határozatlan ideig.

Szombat délután, a hétfő óta gyalogló menet beérkezése után tüntetéssel folytatódik a tiltakozás Budapesten.

A rendőrség szerint nem véletlen lövöldözés történt. A 30-as éveiben járó tanárnő életveszélyes sérüléseket szenvedett, őt kórházban ápolják.

Felmondott az egyik legrégebb óta tiltakozó tanár Simkó Edit azután, hogy megtudta, új teljesítményértékelési rendszert vezethetnek be a tanároknak. Ez ellen a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete is tiltakozott. Ennek részleteiről ugyanis nem egyeztettek velük. A Pedagógusok Szakszervezetével viszont igen. Ahogy a Nemzeti Pedagógus Karral is. Ők már nyár vége óta tudnak erről és javaslatokat is fogalmazhattak meg a tárcának ezzel kapcsolatban. De ők sem elégedettek a megjelent tervekkel.

A szakszervezet szerint az ellenállás letörése és a tantestületek megosztása a kormány célja.

A jól teljesítők plusz pénzt kaphatnak, az átlag alattiaktól viszont levonnának – ez derül ki egy, a Népszavához eljutott dokumentumból. A minisztérium azt közölte, nincs még döntés az ügyben, de szerintük a pedagógusok 70 százaléka támogatja, hogy a bérezésnél vegyék figyelembe a teljesítményüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez így nem igaz.

Simkó Edit szerint a belső teljesítményértékelés besúgást és nemtelen versengést generál az éhbérért dolgoztatott rabszolgák közt. 

Úgy érzi bizonyos falakat már sikerült átlépni, de hosszú út áll még előttük.

A pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetik el. 

Az újraérettségizőknek mélyen zsebbe kell nyúlniuk.

Szűcs Tamás, a PDSZ tagja szerint az ő generációja Orbán Viktorral együtt harcolt a sztrájkjogokért, és most ott tartanak a pedagógusok, hogy a rendszerváltozás első 20 évében sokkal normálisabban lehetett sztrájkolni, mint az eltelt 10 évben. Az RTL Híradó a hétfőn Miskolcról indult hatnapos tudásmenet első napjáról tudósít.

A miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig tart a hatnapos tudásmenet.

Szerintük az oktatás helyzete nem lett jobb.

A kormány mindent megtett érte.

A felmérés a szülők, a diákok és a pedagógusok a Híradó által megkérdezett szervezetei szerint manipulatív, és nem tükrözi a valóságot.

Szerdán 10 órától válaszolt újságírók kérdéseire Orbán Viktor miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóján. Negyed órás bevezetőjében előtte arról beszélt, hogy az idei volt Magyarország legnehezebb éve. Szerinte ennek ellenére az ország rendkívüli teljesítményt nyújtott. Később az RTL-nek azt is elmondta, miért nem várható, hogy a kormány csökkentse a rekordmagas magyar áfát, és hogy mi köze Paks2-nek az orosz gázfüggőséghez. A miniszterelnök kitért arra, hogy Ukrajna szerinte nem Európáért harcol, és mindegy mi lesz az Oroszország által indított háború kimenetele. Azt is elárulta, mikor beszélt utoljára Vlagyimir Putyinnal.  

Az akadémia elnöksége állásfoglalást adott ki a közoktatás helyzetéről, az elbocsátott pedagógusok érdekében pedig a köztársasági elnök közbenjárását kérték.