„Küldöm a heti MP-s információkat” – ezzel a felütéssel kezdődik az ezt bizonyító titkosszolgálati e-mail a 444 szerint.

A Szijjártó–Lavrov beszélgetés kiszivárgása után erősödtek uniós bírálatok a magyar kormánnyal szemben, a lehallgatás komoly diplomáciai vitát kavar.

A külügyminiszter segítséget ígért Szergej Lavrovnak abban, hogy egy orosz oligarcha testvére lekerüljön a szankciós listáról.

Balázs Péter szerint legfeljebb Orbán Viktort hívhatná fel az uniós külügyminiszterek tanácskozásának szünetében Szijjártó, nem pedig Lavrovot.

A Tisza Pártot okolja a kormányzat azért, hogy külföldi titkosszolgálatok lehallgathatták Szijjártó Pétert.

Kiszivárgott hangfelvétel Szijjártó Péterről: lehallgatásról beszélnek, Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Jogtalan megfigyelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség Balatonalmádiban. Dr. Nemes B. András ügyvéd szerint a titkos lehallgatás súlyos büntetőjogi következményekkel járhat. 

Balatonalmádiban lehallgatókészüléket és kamerát találtak a polgármesteri hivatalban. Az ügyben a titkosszolgálat is vizsgálódik – vajon ki és miért helyezte el az eszközt? 

Illegális lehallgatás és mesterséges intelligencia által generált hamis beszélgetés - Magyar Péter állítása szerint ilyen eszközökkel akarják lejáratni őt és a Tisza pártot Rogán Antalhoz köthető körök.

Bor Olivér, kiberbiztonsági szakértőt kérdeztük a Reggeliben arról, hogy nyomok utalhatnak arra, ha valakit lehallgatnak. A szakértő szerint minden olyan személy, szervezet, vállalkozás lehet potenciális célpont, amelynek vannak olyan információi, amelyek mások számára értékkel bírnak. 

Rengeteg emberrel előfordult már, hogy élőszóban beszélgetett valamiről, majd később, amikor fellépett egy közösségi oldalra, rögtön egy azzal a dologgal kapcsolatos hirdetésbe botlott. Sokan azt gondolják, hogy ez nem lehet véletlen, és a nagy techcégek, mint a Facebook anyavállalata, a Meta, lehallgatják a telefonjaikat. A régóta terjedő hiedelemre a válasz pedig jóformán ugyanolyan aggasztó, mint amire elsőre gondolnánk. 

1998-ban, ezen a napon az RTL Híradó arról számolt be: a Mai Nap című újság dokumentumokat közölt arról, hogy 1994 és 1995 között lehallgatták Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkor hivatalban lévő elnökének és Kunos Péter, az Agrobank 1998-ban elítélt vezetőjének telefonját. 

Az épphogy újraválasztott főpolgármester a Tisza Párt választási eredményeiről és annak hatásairól is beszélt, valamint azt is elárulta, mit írt fel a szalvétájára a választás előtt. Szerinte azért „ment el majdnem a főváros”, mert Magyar Péter azt hangoztatta a kampányban, hogy őt Gyurcsány Ferenc támogatja. Karácsony Gergely szerint a baráti beszélgetéseiről készült hangfelvételek tartalmánál sokkal fontosabb, hogy évek óta folyamatosan és szisztematikusan lehallgatják őt. Beszélt a szavazatok esetleges újraszámolásáról, Tarlós Isván SMS-éről, és Tordai Bence Párbeszédből való kilépéséről is.

Lehallgatókészüléknek is beillő műszaki eszközt talált a lengyel titkosszolgálat a keddi kihelyezett kormányülés termében.

Schadl György, a végrehajtói kar elnökeként későbbi utódjának, Lupkovics Beátának könnyen abszolválható egyetemi államvizsgát próbált telefonon intézni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatójánál.

Ezután Völner Pál stílusa megváltozott. Az időpont azonban nem egyezik azzal, amit korábban Magyar Péter állított. 

A jövő hét elején derülhet ki, hogyan hallgatták le az oroszok a német tábornokok beszélgetését.

Régóta aktívak lehetnek ezek az alkalmazások, többségük a Play Áruházban is elérhető volt.

Havonta átlagosan 11-szer engedélyeztek bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, de ennél sokkal több embert is megfigyelhettek.

Több közvetlen munkatársánál is hasonló készülékeket találtak.

A Pegasus kémszoftver beszerzéséről adott tájékoztatást Pintér Sándor belügyminiszter 2021 novemberében a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésén. Kósa Lajos bizottsági elnök ekkor az RTL Híradónak első kormánypárti politikusként elismerte, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a kémszoftvert. Ezután Kósa Lajost két magánszemély feljelentette, mondván, 2025-ig titkosított információt hozott nyilvánosságra. Az egyik feljelentést azért utasították el, mert kiderült, Kósa Lajos nem mondott igazat, így titkos információt sem szivárogtatott ki.

Az FBI sikeresen lezárta a saját maga ellen folytatott nyomozást.

Míg korábban csak az ellenzék tagjai voltak az orosz szakszolgálatok látókörében, most már mindenkit megfigyelnek az országban. Ehhez olyan új szoftvereket használnak, amelyek már a titkosított üzenetküldők, például a Signal és a WhatsApp adatait is képesek kinyerni, ehhez pedig az érintett cégek engedélye sem kell. Veszély nem csak az oroszokra leselkedik, mert a fejlesztések iránt világszerte érdeklődnek.

Az ukrán titkosszolgálat bemutatott egy olyan beszélgetést, amiben egy orosz katona azt ecseteli a társának, hogy nagyobb lett a kahovkai gátnál a robbantás, mint amit terveztek.

A bíró nem volt túl boldog. 

32 kamerát szereltek fel.

A téma Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel 2016 óta húzódó megfigyelési ügye. Az Európa Tanács a megfigyelésre jogosító magyar szabály összehangolását kéri az emberi jogi egyezménnyel.

Az Európai Parlament bizottsága szerint csak a nemzetközi intézményektől várhatnak jogorvoslatot a lehallgatási botrány magyar áldozatai.

Varga Judit neve is elhangzik azokon a kiszivárgott felvételeken, melyek a Schadl-Völner ügyben jutottak a Blikk birtokába. Az igazságügyi minisztert Schadl György említette meg egy telefonbeszélgetésben. Azt mondta, egy végrehajtó azzal fenyegetőzik, hogy bűnpártolásért feljelenti Varga Juditot. A végrehajtói kar elnöke erről az Igazságügyi Minisztérium egyik munkatársának beszélt telefonon. 

A Blikk megszerezte a Schadl-Völner ügy lehallgatott telefonbeszélgetéseinek hanganyagait. Völner szerint „olyan embereket gyűjtenek össze a közszférába, akik sehol nem kellenek, csupa kisebbségi komplexussal rendelkező, irigy, rosszindulatú, lusta ember”.

Az ügy uniós tényfeltárói az igazságügyi miniszterrel és az adatvédelmi biztossal is találkoznának.

1000 év öröm és bánat címmel nemrég jelent meg a memoárja magyarul. A világhírű képzőművészt és emberi jogi aktivistát a kínai rezsim természetéről, a letartóztatásáról, a titkosrendőrség teameghívásairól, a nyugati nagyhatalmak Kínával való üzleteléséről és a Twitter jövőjéről is kérdeztük. És arról is, mi történne vele, ha hazatérne Kínába. 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal megtagadta, hogy az érintettek megismerjék a róluk készült az adatokat. 

Egyelőre ismeretlen tettest keresnek.

A poloska jelzőfényét vette észre a nő.

A görög hírszerzés a Predator nevű kémszoftverrel végezte a megfigyelést.

Kényelmetlen titkok derülhettek ki.

Az eljárás az után indult, hogy a TASZ ügyvédje és Jávor Benedek éppen telefonon beszélgettek, amikor a hívás az egyik oldalon megszakadt, a másik fél viszont visszahallotta a beszélgetést az elejétől. 

Neuman Péter arról beszélt, hogy nem lenne etikus elárulnia, hogy megvették-e a kémszoftvert.

Százmilliókat fial a cég azóta, hogy nyélbe ütötték az üzletet.

Az elnök szerint ő nem tudott a titkos megfigyelésről, ami egy kémszoftverrel történt.

 Hangrögzítés nyomaira bukkantak, nyilatkozta a volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Az Apple és a Google is lépéseket tett a felhasználók védelme érdekében.

Az Európai Bizottság viszont nem, mert nemzetállami hatáskörnek tartja a lehallgatások felderítését.

Az MTVA-s lehallgatási botrány óta szigorúbb a tiltott adatszerzésre vonatkozó szabályozás, de még így is rengeteg tere van a kíváncsiskodóknak. Tóth Béla információbiztonsággal foglalkozó szakemberrel és Remport Ádámmal, a TASZ jogászával beszélgettünk az érdi lehallgatási ügy kapcsán.

Az Egyesült Arab Emírségekből próbálták meghekkelni Boris Johnson irodáját.

A rendőrőrsön keményen dolgoznak Szkander elfogásán, ezért a módszerekben sem válogatnak. Vajon mit tudnak meg Klárikától? És mit hallgat ki Kriszta Tatyikával? Kiderül a Keresztanyu következő részében!

A Direkt 36 újságírója szerint abszurd, hogy miközben a megfigyeléseket legálisnak találta a magyar adatvédelmi hatóság, eljárás indulhat azok ellen, akik nyilvánosságra hozták az ügyet.

A hatóság megvizsgálta a kémszoftver ügyében kiadott engedélyeket, de nem talált törvénytelenséget. 2050 végéig titkosították a részletes megállapításokat tartalmazó jelentést.

A TASZ szerint a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon.