Szintet léptek Putyinék, már mindenkit megfigyelnek, aki nem háborúpárti – a technológia iránt Kelet-Európából is érdeklődnek

Míg Oroszország a határain kívül Ukrajnával harcol, addig otthon a háború ellenzőit próbálja kordában tartani. Az orosz hatóságok az ellenzék és a háborúellenesek leleplezésére olyan technológiákat fejlesztettek ki, illetve szereztek be, amelyekkel teljesen nyomon követhető az emberek online élete.

A New York Times szerint ezeket az eszközöket a rendőrség és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kapta meg. A lap hozzájutott több olyan dokumentumhoz is (többek között a felügyeletektől, illetve olyan személyektől, akik részt vettek ezekben a műveletekben), amely azt bizonyítja, hogy a telefonok helyzetének a meghatározása, a közösségi média névtelen felhasználóinak azonosítása és a fiókjaik feltörésére nem okoz gondot a hatóságoknak. Ami még ennél is ijesztőbb, hogy a titkosított alkalmazásokon, például a Signalon vagy a WhatsAppon folytatott kommunikáció sem marad rejtve az FSZB előtt.

Ez nagyon paranoiássá tette az embereket, mert ha Oroszországban bárkivel kommunikálsz, nem lehetsz biztos benne, hogy az biztonságos-e vagy sem. Nagyon aktívan figyelik a forgalmat

– mondta Alena Popova orosz ellenzéki politikus és jogi aktivista. „Korábban csak az aktivistákat figyelték ennyire. Most már kiterjesztették mindenkire, aki nem ért egyet a háborúval” – tette hozzá.

Ennek persze oka van. Vlagyimir Putyin elnöknek egyre inkább ezekre a technológiákra kell támaszkodnia a hatalom megtartása érdekében, mivel több fronton is kudarcokkal, illetve kihívásokkal kell szembenéznie. A „különleges katonai művelet” finoman szólva sem a terveik szerint megy Ukrajnában, mellette kemény gazdasági szankciókkal sújtották Oroszországot, és olyan nem várt belpolitikai problémák is szembejöttek Putyinnal, mint a Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport parancsnoka által vezetett lázadás. Oroszország eddig lemaradt az olyan tekintélyelvű rezsimektől, mint Kína és Irán, ha a saját állampolgáraik megfigyeléséről volt szó, de most gyorsan felzárkózik.

Az persze nem újdonság, hogy az orosz vezetés tudni akarja, mi rejtőzik a bitek mögött. Már az elmúlt 20 évben is építettek olyan rendszereket a megrendelésükre, amelyekkel lehallgathatják a telefonhívásokat, és a titkosítatlan szöveges üzeneteket is begyűjthetik. Később jogszabályba foglalták, hogy az internetszolgáltatók tárolják a teljes adatforgalmat. Mindennek nevet is adtak, ez volt az Operatív Nyomozói Tevékenységek Rendszere, viszont ez messze nem volt tökéletes. Az orosz távközlési szolgáltatók gyakran hiányosan telepítették és frissítették az ehhez szükséges szoftvereket, így a rendszer nem működött megfelelően.

Az sem segítette a szakszolgálatok munkáját, hogy a beérkező adatok mennyisége gigászi volt, és ennek megfelelően esélyük sem volt arra, hogy feldolgozzák. Mindezek miatt szűkítették a célpontok körét, a technológiát politikai riválisok, például Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető támogatói ellen használták.

A szakértők szerint azonban egyből az ukrajnai invázió után megnőtt az új eszközök iránti kormányzati kereslet, amelyekkel több embert lehet megfigyelni.

Ekkor az orosz elnök segítségére a kedvenc oligarchája, Aliser Uszmanov sietett. A szankciós listákon előkelő helyen található üzletember Citadel Group nevű cége (amit Uszmanov állítása szerint azóta eladott) felvásárolta a digitális lehallgatóberendezések legnagyobb oroszországi gyártóit, és mára már a távközlési megfigyelési technológia piacának mintegy 60-80 százalékát ellenőrzi.

A közvetlenül a távközlési infrastruktúrához csatlakoztatható, egyszerűen használható szoftverek ma már a kémkedési lehetőségek teljes spektrumát felölelik. A New York Times több száz fájlt szerzett meg egy olyan embertől, akinek hozzáférése volt a belső iratokhoz, amelyek közül mintegy negyvenben részletesen ismertették a megfigyelési eszközöket.

• A Citadel egyik leányvállalatának, az MFI Softnak a nyomkövető rendszere segít megjeleníteni az előfizetőkre vonatkozó információkat, valamint az internetes forgalmuk statisztikai bontását egy speciális vezérlőpanelen, amelyet a regionális FSZB-tisztek használhatnak.
• Egy másik MFI Soft eszköz, a NetBeholder képes feltérképezni két telefon helyét a nap folyamán, hogy megállapítsa, nem voltak-e egy helyen, ami egy esetleges találkozásra utal az emberek között.
• A Protei olyan termékeket kínál, amelyek hang-szöveg átírást biztosítanak a lehallgatott telefonhívásokhoz, valamint eszközöket a „gyanús viselkedés” kiszúrására.

Az FSZB akciói miatt sokan a titkosított üzenetküldő alkalmazásokhoz fordultak. A New York Times által átnézett dokumentumok szerint azonban a biztonsági szolgálatok megtalálták a módját annak, hogy nyomon kövessék ezeket a beszélgetéseket is.

A NetBeholder pontosan meg tudja állapítani, ha valaki fájlt küld vagy hanghívást kezdeményez titkosított alkalmazásokon, például a WhatsAppon, a Signalon vagy a Telegramon. 

Ezáltal az FSZB hozzáférhet a fontos metaadatokhoz, vagyis a kommunikációra vonatkozó általános információkhoz is, például hogy ki kivel beszél, mikor és hol.

Az ilyen információk megszerzéséhez a kormányok kénytelenek voltak eddig az alkalmazásgyártóktól, például a WhatsAppot birtokló Metától engedélyt kérni. Aztán a cégek eldöntötték, hogy megadják-e azt.

A biztonsági szakértők most riadót fújtak, mert a megfigyelési technológiák közül néhány már Oroszországon kívül is terjedni kezdett. A dokumentumokból kiderül, hogy a termékeket Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, valamint Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is igyekeznek értékesíteni. Januárban a Citizen Lab arról számolt be, hogy a Protei eszközeit egy iráni távközlési vállalat használta az internethasználat naplózására és a weboldalak blokkolására.

A Signal, a Telegram és a WhatsApp készítői számára kevés védekezési lehetőség áll rendelkezésre az ilyen nyomon követés ellen. A titkosítás elrejtheti a konkrét üzeneteket, de nem tudja megakadályozni, hogy kiderüljön, kik között zajlik a kommunikáció. Oroszországban két gyanúsnak vélt ember közötti digitális üzenetváltás mélyebb nyomozást vagy akár letartóztatást is kiválthat – mondták az eljárást ismerő személyek.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök. Fotó: MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij.