Putyin éhínséget kockáztat, hogy helyreállítsa megtépázott tekintélye maradékát

A fekete-tengeri megállapodás ma de facto véget ért – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még hétfőn, késő este. „Amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz” – tette hozzá, de mint látni fogjuk, ennek nem sok köze lehet a valósághoz.

A Kreml hetek óta azzal fenyegetőzött, hogy nem újítja meg a megállapodást. Arra panaszkodott, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén a megállapodás része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben közel 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics kedden bemutatott tanulmánya szerint valószínűsíthető, hogy Moszkva csak átmenetileg vonult ki a gabonamegállapodásból. Úgy vélik, hogy Oroszország várható visszatérésének elsődleges oka az, hogy Törökország és Kína – egyaránt Moszkva kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnere – a megállapodás két legfőbb kedvezményezettje, és valószínűleg mindketten nyomást gyakorolnak az orosz kormányra az egyezmény megújítása érdekében.

Emellett azt is valószínűnek tartják, hogy Oroszország a kilépéssel újabb kedvezményeket próbál elérni a nyugati országok részéről, na meg tavaly október végén is kilépett a megállapodásból, ám négy nappal később mégis hozzájárult az egyezmény meghosszabbításához.

Ugyanakkor, ha vissza is térne Moszkva az egyezményhez, meglehet az értelmét veszti, olyan szinten kezdték el pusztítani az ukrán kikötőket az oroszok. Először keddre virradóan zúgtak fel a szirénák Odesszában, majd szerda és csütörtök hajnalban is. Elsősorban a régió kikötőit és gabonaraktárait támadták az oroszok Kalibr robotrepülőgépekkel és rakétákkal.

Az éjszakai támadás tönkretette a Csornomorszki kikötő infrastruktúrájának jelentős részét

– mondta Mykola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter egy nyilatkozatban szerdán. A szakértők becslése szerint a károk helyreállítása legalább egy évet vesz igénybe. Emellett a raktárakban 60 ezer tonna gabona is megsemmisült, amelyet már rég el kellett volna elszállítani – tette hozzá a New York Times szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszként a kikötők légvédelmének megerősítését rendelte el. 

Az orosz terroristák teljesen szándékosan a gabonamegállapodás infrastruktúráját célozták meg, így minden orosz rakéta csapást jelent nemcsak Ukrajnára, hanem világszerte mindenkire, aki normális és biztonságos életre törekszik 

– fogalmazott Zelenszkij, aki további légvédelmi eszközöket kért a Nyugattól, hogy elhárítsa az orosz fenyegetést.

A Kreml természetesen tagadja, hogy a gabonaszállításhoz szükséges infrastruktúrát pusztítaná, a szerdai támadás után például azt közölték, hogy orosz hadsereg precíziós csapást mért ukrán hadiipari létesítményekre és az üzemanyag-infrastruktúrára Odessza térségében. Általában akkor is erre szoktak hivatkozni, ha kórházat, vagy egy pizzériát lőnek ki, mint tették azt Kramatorszkban.

A megállapodás felrúgása különösen 14 afrikai ország számára fog fájni, mert a búzaimportjuk fele Ukrajnától és Oroszországtól függ. A legsúlyosabb helyzet Eritreában lehet, ahol 100 százalékig ettől a két országtól vették a gabonát. A CNN szerint tavaly a háború és a már lecsengő világjárvány hatására 87 millió ember nem jutott elegendő élelmiszerhez, 

most ismét milliókra várhat éhezés.

Persze felmerült az is, hogy az oroszok nélkül is lehetne folytatni a gabonaszállítást. „A fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszország nélkül is működhet, és működnie kell a jövőben is. Már csak gondos végrehajtására, a világtól pedig a terrorista államra (Oroszországra) nehezedő döntő nyomásra van szükség” – mondta Zelenszkij, aki levelet küldött Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és António Guterres ENSZ-főtitkárnak azzal a javaslattal, hogy háromoldalú formában folytassák a gabonamegállapodás – vagy egy annak megfelelő új egyezség – alapján a szállításokat. „Ukrajna, az ENSZ és Törökország közösen tudja biztosítani az élelmezési folyosó működését és a hajók ellenőrzését. Ez pedig mindenkinek szükséges a világon” – közölte.

A válasz erre orosz részről az volt, hogy a védelmi tárca bejelentette: a nemzetközi gabonamegállapodás felfüggesztése miatt a Fekete-tenger északnyugati és délkeleti hajózási útvonalai ideiglenesen veszélyesnek tekintendők. A minisztérium szerint a biztonsági garanciák visszavonására vonatkozó figyelmeztetéseket a bevett eljárások szerint kiadták a hajózók számára.

Oroszország moszkvai idő szerint július 20. éjféltől a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe tartó minden hajót potenciálisan hadianyag-szállító járműnek fog tekinteni

– közölték. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusban Kijev oldalán részt vevő országoknak fogják tekinteni azokat az államokat, amelyek zászlaja alatt ezek a hajók közlekednek. A BBC szerint ráadásul az oroszok elkezdtek a kikötők közelébe tengeri aknákat telepíteni.

Charlie Sernatinger, a Marex Capital elemzője szerint az eszkaláció „elvághatja az összes vízi gabonaszállítmányt a Fekete-tengerről, mind az orosz, mind az ukrán szállítmányokat”, és a háború kezdetéhez hasonló helyzet állhat elő.

Eddig Vlagyimir Putyinnak annyit sikerült elérnie, hogy a búza ára kilőtt a nemzetközi piacokon, és ez hosszútávon több komoly problémát okozhat. 

Ukrajna az egyik legfőbb bevételi forrástól esik el, még úgy is, hogy az Egyesült Államok az eddigi támogatásokon felül további 250 millió dollár ad Ukrajna számára mezőgazdasága működőképességének fenntartására.

Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő felszólította az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat, Franciaországot és Törökországot, hogy katonai konvojokkal védjék meg a gabonahajókat, és biztosítsanak légvédelmi eszközöket Odesszának.

A képviselő szerint „Putyinnak egyértelműen az a célja, hogy megzavarja az élelmezésbiztonságot és csúcsra járassa az élelmiszerárak világszintű emelkedését, ami a fejlett országokban inflációhoz, a fejlődő országokban viszont társadalmi destabilizációhoz, éhezéshez és újabb migrációs hullámokhoz vezet”.

Timothy Ash, a londoni BlueBay Asset Management vezető stratégája, Oroszország és Ukrajna szakértője viszont arra mutatott rá, hogy Putyin így próbálja helyreállítani a tekintélyét a Prigozsin-lázadás után. „Ez ártani fog a gabonaexporttól függő országoknak” – mondta Ash.

De ezen túlmenően ez azt mutatja, hogy Putyin mennyire gyenge a Wagner-puccs után: kétségbeesetten próbál megragadni minden kis lehetőséget, amit csak tud

– mondta.

Nyitókép: Gabonatároló silók az odesszai kikötőben 2022. augusztus 19-én. Fotó: MTI/EPA/LUSA/Manuel de Almeida.