Magyarország a lehetőségek tárháza, ha lehallgatásokról van szó

Az rtl.hu számolt be róla március végén, hogy Csőzik László, Érd Polgármestere lehallgató készüléket talált az irodájában. Csőzik a Facebookon azt írta az esetről, hogy az eszközt az egyik plafonon lévő ledes spotlámpában találták, az ügyben pedig feljelentést tettek a rendőrségen. Csőzik az rtl.hu-nak akkor azt mondta, az vált gyanússá, hogy a két spotlámpa közül az egyik kiégett, a másiknak pedig fura volt a fénye.

A polgármester a Pegasus-ügy óta jobban tartott attól, hogy megfigyelik, ezért egy szakemberrel átnézette az irodát. 

A szakember megtalálta az eszközöket, és azt állapította meg, hogy azok egyszerű, amatőr szerkezetek, viszont a beszerelést profik végezték. Végül azért döntöttek a feljelentés mellett, mert egy másik szakértő szerint a lehallgatókészülékek működtek, és nagy valószínűséggel jelet továbbítottak. Az átvilágítást végző szakemberek arról tájékoztatták Csőzik Lászlót, hogy a jeladók vagy a helyi wifire csatlakoztak, vagy egy közeli fogadóállomásra továbbították az információkat.

Az általunk megkérdezett információbiztonsággal foglalkozó cég ügyvezetője szerint a lehallgatásra használt technológiák terén Magyarországon rendkívül széles a repertoár, előfordulnak egyszerű, bárki által beszerezhető eszközök, de olykor felbukkannak komoly, titkosszolgálatok által használt módszerek is.

Az általánosságban elmondható, hogy a megszerzendő információ értékével arányos az alkalmazott technika is.

– mondta Tóth Béla, a Diracom Kft. ügyvezetője.

Tipikusan különféle hangrögzítőket szoktak használni, mivel ezek az eszközök általában nem bocsátanak ki detektálható rádiófrekvenciás jeleket, így a felderítésük is nehezebb feladat – magyarázta a szakember. Tóth Béla az érdi eset kapcsán elmondta, hogy a jeltovábbítás pontos helyének meghatározásához sokkal több információra lenne szükség, de az biztos, hogy ha direkt rádiófrekvenciás úton (például 2.4GHz) sugárzott a készülék, akkor kicsi a valószínűsége, hogy megtalálható a vételi pont.

Valamivel egyszerűbb volna a helyzet, ha a készülékek a wifi-hálózatot használták volna, mert akkor kinyerhető lenne az IP-cím, de hangsúlyozom: az ügy kapcsán rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre.

– mondta Tóth Béla.

Szerinte összességében elmondható, hogy a megelőzés volna a legfontosabb feladat, mert utólag sokszor már nagyon nehéz kideríteni, hogy ki helyezte el a berendezéseket, és pontosan kinek a kezébe kerültek érzékeny adatok. Tóth Béla azt tanácsolja, hogy szakember segítségével érdemes lehet kialakítani egy védett tárgyalót, ahová csak nagyon nehezen lehet eszközöket telepíteni, vagy jó megoldás lehet az is, ha rendszeresen hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozóval átvizsgáltatjuk azt a helyiséget, ahol érzékeny információkat osztunk meg magunkról vagy vállalkozásunkról.

Bárhol lehallgathatnak?

A hazai közvélemény utoljára a 2016-os MTVA-s lehallgatási botrány kapcsán szembesült a tiltott információszerzésről szóló (422.§) magyar törvénnyel, amely kimondja, hogy tiltott információszerzés akkor valósulhat meg, ha valaki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, vagy ezeket a helyiségeket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti.

2016 tavaszán videó és hang rögzítésére alkalmas készülékeket találtak az MTVA akkori vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban.

Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információbiztonsággal foglalkozó jogásza lapunknak elmondta, hogy az MTVA-s leghallgatási botrány óta az idézett passzust kiegészítették és a törvény már kiterjed a nyilvános vagy közönség számára nyitva álló helyekre vagy területekre is. Vagyis nem lehet bárkit jogszerűen lehallgatni közintézményekben, középületekben. A módosítás azokra a területekre vonatkozik ahol „elvárható bizonyos védelem”, de hogy ezeknek a területeknek pontosan milyen kritériumoknak kell megfelelniük, az nincs részletezve.

Feltehetően irodákra és tárgyalókra céloznak a törvényhozók, de abszolút a bíró értelmezésére van bízva, hogy mi számít olyan helyiségnek, ahol elvárható volna »bizonyos védelem«.

– mondta a jogász.

Az érdi polgármesteri hivatalban történt lehallgatási eset kapcsán Remport Ádám szerint megvalósulhatott tiltott adatszerzés, mivel egy polgármester irodája a legkevésbé sem nyilvános, közönség számára nyitott hely. A jogász kiemeli: lényegében csak abban az esetben nem beszélhetünk tiltott adatszerzésről, ha a magyar titkosszolgálatok helyezték el az említett eszközöket az érdi polgármester irodájában.

A magyar titkosszolgálati szerveknek vannak engedélyeik, amelyek feljogosítják őket az említett törvények áthágására, de a Büntető Törvény 307-es paragrafusa a titkosszolgálatokat is ellenőrzi.

Remport szerint ugyanakkor 

még nem nagyon volt rá példa, hogy a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása miatt eljárás indult volna Magyarországon.

A Csőzik László irodájában talált kamera szándékosan úgy volt elhelyezve, hogy rálásson a polgármester számítógépének képernyőjére is. Remport Ádám szerint ez súlyosbító tényező lehet, mivel ha a lehallgatást megrendelő személy így hozzájutott jelszavakhoz is, akkor már információs rendszer megsértése miatt is nyomozhatnak ellene. Ha pedig a megszerzett adatokat korrupciós célokra használják fel, akkor pedig már korrupciós bűncselekmények is megvalósulnak.

Kihez forduljunk?

A TASZ jogásza szerint ha lehallgató készüléket találunk az irodánkban vagy az otthonunkban, akkor alapvetően két szervezethez is fordulhatunk.

Bejelentést tehetünk rendőrségen és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) is, bár utóbbival kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a kormány számára kellemetlen ügyekben az adatvédelmi hatóság szereti elmismásolni az ügyeket – mondja Remport Ádám, aki szerint jó példa erre a Pegazus-ügy.

A jogász szerint ha az érdi polgármester esetét vesszük alapul, akkor jól döntöttek, hogy először a rendőrséget értesítették, tekintve, hogy a politikailag kényes ügyeket a NAIH szereti a kormány érdekeinek megfelelően kezelni.

Nyitókép: a Csőzik László, Érd polgármestere által talált lehallgató készülék / Facebook