Az elmúlt két évben az ismételt jogsértések miatt kiszabott bírságok összértéke már a 100 millió forintot közelíti. A bírság mellett a hatóság akár az üzem bezárását is elrendelheti, ha nem szüntetik meg a jogsértést.

Illegális akkumulátor-hulladék lerakatot fedezett fel az Átlátszó nevű tényfeltáró portál a Pest megyei Ikladon. Szerintük a telephelynek nincs engedélye veszélyes anyagok tárolására. Tompos Márton momentumos képviselő pedig Zala megyében talált szabálytalanul tárolt gumiabroncs-hegyeket. A Greenpeace szerint a jelenelgi bírságoknak nincs visszatertó erejük.

Négy raktárcsarnokban találtak selejtes akkukat tartalmazó hordókat. A környéken maró vegyszerszag terjeng.

Az ellenőrzést végző személyek magukon „bőr-és nyálkahártya irritációt (bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás, szájfájdalom tüneteit)” tapasztaltak. 

Márciusban már történt hasonló baleset a cég másik, szigetszentmiklósi létesítményében, aminek halálos áldozata is volt. 

A Fidesz-közeli médiaszakember Rácalmáson vásárolt ipari területet. 

A Helyi Választási Bizottság szerint nem egyértelmű kérdés az, hogy „akarja-e ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”.

A dél-koreai tulajdonú üzemben korábban robbanás is volt.

Egyre több tüzet okoznak az efféle járművek.

Nem a sokat emlegetett lítiumból van a legnagyobb hiány.

Három ellenzéki előterjesztésről vitáznak. A múlt héten a fideszes távollét miatt határozatképtelen maradt a bizottsági ülés, amit az akkumulátorgyárak témájában hívtak össze.

Hatodikok vagyunk a villanymotoros kézifűrészek exportjában a világon – büszkélkedett a miniszter.

Az iparkamara elnöke szerint „a nemzetközi piacokon már azt jövendölik, hogy Magyarország lesz a béke szigete a nyugati technológia és a keleti tőke tengerén”.

Nyílt levélben fordult a párt közvetlenül a beruházó CATL-hez.

És egy orosz hátterű cégnek is adott pár milliárdot azok után, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.

Dr. Zöldy Máté BME tudományos főmunkatársa szerint az igazán tiszta energia az, amit nem használunk el. Vele és Kun Krisztián, a Neumann János Egyetem Járműtechnológiai Kutatócsoport-vezetőjével beszélgettünk az autózás jövőjéről. Például az autó érékének az egyharmada az az akkumulátor, aminek az élettartama rövidebb, mint az autóé. Ezért többre van szükség a teljes életciklus alatt. Lehet, hogy még sem az elektromos autózásé a jövő? A beszélgetésben sok kérdésre kaptunk választ.

Két kínai sajtótermék számolt be erről.

Majdnem 10 kilométert sétáltak a hidegben azok a mikepércsi anyák és szimpatizánsaik, akik a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyár ellen tiltakoztak. A szervezők szerint a gyár ügye nemcsak a helyieket érinti, hanem az egész országot. A beruházást civilek és ellenzéki pártok is egyre hevesebben támadják, az LMP országos népszavazást kezdeményezett a szerintük veszélyes gyárak építése ellen.

Ha meghalljuk a szirénákat, akkor menjünk a házunk legkisebb helyiségébe, dugaszoljunk be minden rést és várjuk a mentést – ezt az iránymutatást kapták a gödi lakosok arra az esetre, ha valami baj történne a gyárban, mesélte Pálfai Péter, gödi lakos. Péter arra panaszkodott, hogy egyszer sem volt olyan gyakorlat, hogy megnézzék a lakosság kitelepítését, pedig szerinte egy ilyen gyár esetben mindenre fel kellene készülni. Ő nem lakik közel a gödi akkumulátorgyárhoz, de még így is hallja a településen, az éjjel beinduló mély, pulzáló hangot, amire a lakosok panaszkodnak.

Milyen környezetkárosító hatásai lehetnek egy debrecenihez hasonló akkumulátorgyárnak? Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője arról beszélt, hogy sok veszélyes anyaggal dolgoznak, közismerten egy oldószer van a gyártásban, amit már be kellett volna tiltani egészség, magzat- és szaporodási képességeket károsító hatása miatt. Ez az anyag az MNP, és ez az az anyag, ami bekerült Gödön a talajvízbe, ahol a Samsungnak van akkumulátorgyára.

Nem tudni, honnan lesz elegendő víz a gyár működéséhez – erről beszélt a Reggeliben Illés-Rácz Mariann a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnökségi tagja. Azt mondta, különböző adatokat láttak a biztonsági jelentésben és a környezeti hatástanulmányban arról, hogy a gyárnak pontosan mekkora a vízigénye. Nem szeretné, ha azt gondolnák róluk, ők csak hergelik az embereket, szakmai alapon képviselik a debreceniek akaratát.

Lítiumion-akkumulátor gyárat terveznek Debrecenbe, ami nagy felháborodást váltott ki az ott élők körében. Antalóczy Tibor, a Villanyautósok.hu főszerkesztő szerint a jövőnk szempontjából nagyon fontos beruházásról van szó. Ez az eszköz teszi majd lehetővé, hogy a közlekedésünk és az energiafogyasztásunk zöldüljön. Persze a debreceniek joggal háborodnak fel az információ és a transzparencia hiánya miatt.

A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban végig azt kérték a civilek, hogy a lakosság véleményét hallgassák meg. Dr. Gondola Zsolt Zoárd a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke azt mondja, hogy attól, hogy a jogszabály szerint megfelel, hogy egynegyeddel több lesz a város szén-dioxid kibocsátása (ami egyébként megegyezik a teljes közlekedésük szén-dioxid kibocsátásával), attól még ezt a debreceniek nem fogadják el.

2016 óta nem vizsgálták úgynevezett monitoring kútban, szennyezi-e a talajvizet a Samsung gödi akkumulátorgyára. És nem is lenne hol vizsgálni, a kutat ugyanis 2018-ban betemették. Ez azután derült ki, hogy az átlátszó.hu közadatigénylési pert nyert. A hatóságok ugyanis eddig nem árulták el a nem létező vízvizsgálatra vonatkozó információkat. Az akkumulátorgyár egyébként környezetvédelmi engedély nélkül működik, az ugyanis a hatóságok szerint nem szükséges. Az LMP a szakminiszterek azonnali meghallgatását kezdeményezi az ügyben.

Debrecenben elvileg lesz monitorozás.

A lakók nem lelkesednek az akkumulátorgyártók tervei miatt.

Sokan a telep környezetterhelése és vízigénye miatt aggódnak.

A kenti tűzoltóság szakembere elmondta, miért élet-halál kérdése, hogy szakítsunk ezzel a szokásunkkal.

A dél-koreai tulajdonú gyárban újratölthető akkumulátorokat újítanak fel. Az üzemet tavaly adták át.

Gyurinak nem indult az autója, ezért arra kérte a kukához bilincselt Stokit, hogy lökje be őt!