Bíznak abban, hogy a polgármestereik újrázni tudnak az önkormányzati választáson, illetve abban is, hogy ezenfelül is lesznek győzelmeik – erről Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja és kampányfőnöke beszélt a Telexnek. Azt is elmondta, az EP-választáson 1 mandátummal számolnak.

Az esetleges lemondásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem terveznek ilyesmit, a felelősséget mindenki vállalni fogja, a stratégiai és személyi hibákkal a nyári tisztújításon fognak elszámolni. Ugyanakkor Donáth Anna, a párt elnöke azt mondta erről a 444-nek, hogy erre akkor térjenek vissza, ha megvannak az eredmények.

Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője az urnák lezárása után mondta el, hogy mire számít. 

Este hétkor véget értek a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások, néhány perccel később Facebookon köszönte meg a szavazók aktivitását Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője, alelnöke. 

A parlamenti frakciónak továbbra is tagja marad Tordai Bence azok után, hogy kilépett a Párbeszéd-Zöldek pártból – árulta el a politikus az rtl.hu megkeresésére. A ciklus felénél egyébként tisztújítás lesz a képviselőcsoporton belül, így ismét szavaznak majd arról, ki vezesse a frakciót. 

Tordai Bence még szavazni sem tudott a közös listájukra, szerinte ugyanis ez a politika az önfeladással egyenértékű.

„A mai napon kiléptem a Párbeszédből; a továbbiakban a munkámat Buda zöld, független ellenzéki országgyűlési képviselőjeként és a Budai Zöld közösség tagjaként fogom folytatni” – közölte Facebook-oldalán Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője. Az rtl.hu megkeresésére azt közölte: a képviselőcsoportnak továbbra is tagja lesz.

A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatása szerint a Kutyapárt és a Momentum nem fog tudni küldeni képviselőt az EP-be.

Mindössze négy magyar párt juthat be az Európai Parlamentbe a 21 Kutatóközpont utolsó három napban készített felmérése szerint. Eszerint a Fidesznek 44, a Tisza pártnak 32, a DK-MSZP-Párbeszéd listának 8 százalékot jósolnak. A közvélemény-kutatás szerint a Mi Hazánk is megugorja az 5 százalékos küszöböt.

Az RTL élő választási műsorában ismertettük a Závecz Research kutatását, amiből kiderül: 2016 óta nőtt azok aránya, akik egy elképzelt népszavazáson az EU-ban maradásra voksolnának, 71-ről 76 százalékra. A kilépést választók aránya 21-ről 15 százalékra csökkent.

A legnagyobb arányban, 92 százalékban a DK-MSZP-Párbeszéd támogatói maradáspártiak, őket a Tisza Párt támogatói és a többi ellenzéki párt követik. A legkevésbé a Fidesz támogatói szavaznának az EU-ban maradás mellett (62 százalék).

18:30-ig már több mint 4,4 millió választó leadta szavazatát. 

Fél órával az urnazárás előtt már egészen biztos, hogy minden korábbi önkormányzati és EP-választásnál többen mentek el voksolni. Fél hétig 4 416 794 ember járult az urnákhoz, ez az összes szavazásra jogosult 56,09 százaléka.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője az RTL élő választási műsorában elmondta: a Fidesz számára kudarcnak számítana egy 50 százalék alatti EP-választási eredmény, de ennél bizonyára magasabbra tette a kormánypárt a lécet. Óriási győzelem lenne számukra Budapest visszahódítása még akkor is, ha nem a hivatalos jelöltjük győz, és az is előrelépés volna, ha 2019-hez képest több fővárosi kerületet szereznének meg.

A szakértő szerint a Fidesz „beárazta” a 20-25 százalék körüli Tisza Pártot, ha Magyar Péter pártja ennél közelebb tudna kerülni a Fideszhez, a kormánypárt „érezné a hideg lehelletet a tarkóján”.

Kiss István, a Danube Institute ügyvezetője óva int a százalékos összehasonlítástól: ha kétmilliónál több szavazatot tudna szerezni a Fidesz, szerinte az hatalmas siker lenne a számára. A Tisza Párt 25 százalék feletti eredménynél már megmutathatja, hogy az ellenzék egyedüli ereje tud maradni.

Az rtl.hu-n részletesen is olvashatják a Political Capital elemzését arról, hogy melyik párt számára mi számítana sikernek, vagy kudarcnak.

Bódi Mátyás, a Választási Földrajz geográfus elemzője az RTL választási műsorában elmondta, hogy nehéz következtetéseket levonni a részvételből, ebből a szempontból teljesen máshogyan néz ki egy önkormányzati és egy EP-választás. Utóbbin jellemzően a legnagyobb népességű településeken mennek el a legnagyobb arányban szavazni, önkormányzati választáson pedig a kisebb lélekszámú településeken nagyobb a részvétel.

A nap kezdetén a kisebb lélekszámú településeken volt kiugró a részvétel, majd felzárkóztak a nagyobb városok is, a 13 órai adatok alapján már Budapest vezetett.

19 órakor elkezdődött az RTL választási műsorának első része. Luigits Tamás a Nemzeti Választási Iroda központjából jelentkezett élőben, elmondta: leghamarabb 8 órától lehet részeredményekre számítani, előbb a kisebb településeken, majd a nagyobb városokban számolják össze a szavazatokat.

Este 11 óránál előbb nem lehet számítani az EP-választás eredményeire, ez azért van, mert Olaszországban akkor zárják az urnákat és a szabályok szerint csak akkor szabad nyilvánosságra hozni eredményeket, amikor már minden tagállamban lezárták az urnákat. Eddigre viszont már magas feldolgozottságú adatokról adhatunk hírt a hazai EP-választással kapcsolatban.

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben. Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

Németországban a konzervatív CDU/CSU lehet a legerősebb párt 30 százalék körüli eredménnyel, Ausztriában pedig a Szabadságpárt győzhet.

Szélsőjobboldali előretörést hozhat az ep-választás Németországban és Ausztriában – írta a BBC.