Energetikai és gazdasági kérdésekről lesz szó a moszkvai találkozón.

A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen hozta nyilvánosságra a zárónyilatkozatot, amiben szó sincs Oroszországról.

Emellett hadihajókat és repülőket és rakétarendszereket küldenek a térségbe. 

A brüsszeli klímapolitika elhibázott, az energiaárakat növelni észszerűtlen – erről is beszélt a miniszterelnök Madridban.

Több uniós szélsőjobbos és populista párt elítélte Vlagyimir Putyin feszültségkeltését, a nyilatkozatot a magyar miniszterelnök is aláírta.

Egy konzervatív rádiós műsorában arról is beszélt a volt elnök, hogy szerinte Németország Oroszország „birtokában van”. 

Bulgária és Románia mellett Magyarországot is megkeresték azzal, hogy hadd helyezzenek készenlétbe katonákat az ország területén.

Az invázió elemzők szerint februárban kezdődhet el, de arról megoszlanak a vélemények, hogy meddig nyomulhatnak Putyin seregei.

Arra az esetre, ha Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát.

Eközben az orosz külügyminiszter azt üzente: Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit.

Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetésében hangsúlyozta az USA elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Kicsi az esélye annak, hogy az orosz csapatok földi inváziót indítanak Ukrajna ellen – mondja Radnóti András Ukrajna-szakértő. Ha mégis megtörténik, az ott élő magyarság kilátásai sötétek.

A horvát miniszterelnök bocsánatot kért az elnök Ukrajnával kapcsolatos keddi kirohanása miatt.

A németek több más NATO-tagállammal szemben nem küldenek fegyvert az ukránoknak, ami felháborította az egykori bokszolót, Kijev polgármesterét.

Az oroszok és az ukránok nyolc éve lőnek egymásra, de Rácz András most először gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy lesz eszkaláció, mint annak, hogy nem. 

Ehhez azonban szükség lesz némi amerikai segítségre is.

Nem tudta állva köszönteni a hívőket Ferenc.

„Megváltoztatná a világot” – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. 

A szakértő szerint az orosz-ukrán helyzet pattanásig feszült, de a Nyugat látványos fegyverkezése inkább nyomásgyakorlás, és még elkerülhető az eszkaláció.

A NATO mozgósít, egyre több ország hívja vissza diplomatáit Ukrajnából, az Egyesült Államok pedig kész 8500 katonát Európába telepíteni. Mekkora ma a katonai beavatkozás lehetősége?

Ukrajna nemzetközi szervezetekhez fordul a „katonai zsarolás” miatt. Attól is tartanak, hogy egy orosz invázió esetén Csernobil kulcsfontosságú lehet.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem akarunk egy Kelet-Nyugat konflitkus áldozatává válni. A kijevi magyar nagykövetséget nem evakuálják a háborús veszély ellenére.

Litvániába, Bulgáriába és Romániába küldenek hadihajókat és repülőket a tagországok, Oroszország elleni elrettentésként. 

Az orosz katonai fenyegetés miatt hazaküldik a kijevi amerikai nagykövetségen dolgozó amerikaiak családtagjait.

Minden eshetőségre felkészültünk – közölte az Egyesült Államok külügyminisztere.

Liz Truss külügyminiszter szerint a most nyilvánosságra hozott információk megmutatják, Oroszország milyen széleskörű felforgató tevékenységet végez Ukrajnában.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban azt mondta, a Krím félszigetet Ukrajna már soha nem fogja visszaszerezni.

Spanyol Eurofighter és holland F-35-ös vadászgépek járőröznek majd Bulgária légterében.

Ez a 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya.

Marc Dillard ideiglenes amerikai ügyvivő az RTL Híradónak exkluzív interjút adott. 

Az Egyesült Államok nem akar beavatkozni a választásba – mondta Marc Dillard, aki az orosz-ukrán konfliktus fényében arról is beszélt az RTL Híradónak adott exkluzív interjújában, hogy hazánk megbecsült NATO-tag.

Szergej Lavrov írásban várja amerikai kollégája, Anthony Blinken válaszát felvetéseire.

Öt kilométeres dugó alakult ki. Az informatikai rendszerrel voltak gondok. 

Antony Blinken szerint Oroszország bármelyik pillanatban támadást indíthat szomszédja ellen.

Az Egyesült Államokban egyre nyíltabban beszélnek róla, hogy háború közeleg.

Senki sem tudja biztosan, hogy a diplomaták hazahívása csak blöff vagy a közelgő orosz invázió előszele.

Főleg az orosz nyelvű sajtót érintik az ukrán nyelvtörvény vasárnap életbe lépett rendelkezései, a magyarokat nem.

Egy orosz-ukrán konfliktus esetén veszélybe kerülhet Európa gázellátása.

Oroszország úgy akar majd beállítani egy támadást, mintha Ukrajna követte volna el, így lenne ürügye az invázióra – állítja Washington.

A lengyel külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Kelet-Európában hetek óta növekszik a katonai feszültség.

Nem jutott dűlőre Brüsszelben a NATO Moszkvával, de nem is borították egymásra az asztalt.

Oroszország elvárja, hogy a NATO hagyjon fel a szövetséghez 1997 után csatlakozott államok területén a katonai megerősítéssel – ez hazánkat is érintené.

A héten több találkozón is egyeztetnek az ukrán-orosz határon kialakult feszült helyzetről, de az amerikai vezetés nem számít áttörésre.

Hazaárulással vádolják Petro Porosenkót.

Az utasok hozzátartozói pert nyertek a kanadai bíróságon, azt viszont nem tudni, hogyan hajtják be a megítélt összeget.

Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tett erre ígéretet.

A bokszolóból lett kijevi polgármester azt üzente Putyinnak, hogy nem hagyják visszarántani Ukrajnát a szovjet birodalomba.

Az orosz és amerikai államfő majdnem egy órán át beszélt az ukrán krízisről. 

Az amerikai és az orosz elnök csütörtökön forródróton egyeztet egymással, feltehetően ismét szó lesz Ukrajnáról.

A gyertya lángja belobbant az oxigéndús levegőben, hárman életüket vesztették.