Ajtórugdosás, „krómolás” és a társaik: mostanában ezek a közösségi médiában terjedő kihívások kerültek a hatóságok célkeresztjébe, miután sérülés vagy haláleset lett a dologból. Eláruljuk, mik a gyerekekre legveszélyesebb, mostanában divatos kihívások, és azt is segítünk megérteni, miért csatlakoznak ezekhez olyan sokan.

Robert Fico már áprilisban, a szlovákiai elnökválasztások után arra figyelmeztetett, hogy a szlovákiai közhangulatban félő, hogy bármikor meggyilkolhatnak egy kormánypolitikust. „Nem nagyon szoktunk táskában, zacskóban fegyvert tartani, a fegyver látványára is behúzza a kéziféket egy hétköznapi ember” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus, aki a Reggeliben próbálta körülírni az elkövető elmeállapotát. Elmondta, miért gondolhatják megoldásnak az erőszakot az agresszorok, és mik lehetnek a gyűlöletbeszéd következményei.

A csütörtöki Reggeli fő témája a kutatás, amely szerint az emberi élet legszomorúbb szakasza 47 éves korban jön el – Czutor Zoli számára meglehetősen pontos volt ez a kutatási eredmény. „Tényleg akkor jött ez el, hogy nagyon-nagyon mélyponton voltam” – mondta az énekes a stúdióban. Pániksorozatából egy éjszakai horgászat rántotta ki, mikor egy barátjának panaszkodott az élet értelmetlenségéről, aki erre azt mondta, az élet értelme az, hogy értelmet adjunk neki. Az interjúban Czutor arról is beszél, mi a biztos út a boldogtalanságba, és hogy lehet azt elkerülni.

Egy nemrég készült kutatás pontosan meghatározta a legszomorúbb kort az ember életében: átlagosan 47,2 évesen jön el a mélypont, az életközepi válság. De miért itt van a fordulópont, miért ebben a korban kezdünk el elégedetlenkedni az életünkkel? Hogyan vészelheti át ezt az időszakot egy párkapcsolat? Van-e különbség a krízis és az életközepi válság között? A Reggeliben ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Orsolya pszichológussal.

Sokak számára az életközepi válságból kivezető egyetlen útnak saját magunk megfiatalítása tűnik – ötven év körül egyre többen fekszenek plasztikai sebész kése alá. A Reggeli vendége volt Krasznai Zsolt plasztikai sebész, aki szerint a 40-55 közötti korosztály rendszerint úgy érzi, ez az utolsó kor, mikor az emberek még változtathatnak a külsejükön. A sebészt arról is kérdeztünk, nők vagy férfiak vállalják gyakrabban ezeket a beavatkozásokat, lehet-e szép eredményt elérni ebben a korban is, és hogy mik a legújabb trendek a szépészeti beavatkozásokban. 

Bagdy Emőke most, fél évvel később volt képes először beszélni Császár Zsolt elvesztéséről. Arról is beszélt, hogyan igyekszik feldolgozni a tragédiát. 

Sárospataki Albert nagyon örült, hogy Fuller Bianka pszichológus vállalkozásával és termékeivel társadalmi szinten közvetít fontos üzenetet. Első találkozásukkor a Cápa azt mondta, lelkes és jó üzlettárs lesz az Én Tervező Határidőnapló felfuttatásában.

VV Giada hiperaktívnak tartja magát, érdekli a pszichológia, és mivel akár Mickey egér hangjától is elerednek a könnyei, az exe úgy tartotta, Giadának a sírás a hobbija. Nem igazán sportol mostanában, mert bőven elég testmozgás számára, hogy leviszi a gyermekét a játszótérre.

Fuller Bianka, az Én Tervező Határidőnapló megalkotója határozott elképzelésekkel lépett a Cápák elé, amelyet Sárospataki Albert első ajánlatával azonnal felborított. A vállalkozó nem engedett egykönnyen az elképzeléseiből, azonban a Cápa sem. 

Fuller Bianka pszichológusként nemcsak a social média oldalain próbál segíteni a követőinek, de megalkotott egy Én Tervező Határidőnaplót is, amit szeretne tízezer háztartásba eljuttatni. Emellett egy akadémiát is létrehozott, amelynek tagjai többlépcsős önismereti fejlesztésen vehetnek részt. Annak érdekében, hogy vállalkozását tovább fejleszthesse, 20 millió forintot kért a Cápáktól 10%-os részesedésért cserébe.

Létezik egy rendkívül egyszerű módszer, amely segít a nyomozóknak kiszűrni a hazugságokat.

Zágoni Bettina férjével, Zágoni Istvánnal mutatta be vállalkozásukat. A modern goddess égisze alatt olyan kártyacsomagokat alkottak, amellyel a családokat segítik a szülővé válásban. Bettina grafikus és pszichológiai tudását ötvözte ezekben a kártyákban. Pozitív, megerősítő üzenetek jelennek meg az általa elkészített rajzokkal kiegészítve. Nyolc millió forintért ajánlották fel cégük 10%-át a Cápáknak.

Vajon mi lehet a közös Kölcsey Parainesisében, a személyre szabott időkapszulában, az önéletrajzi témájú könyvben, egy jótékonysági szervezet létrehozásában vagy a gyerekekre hagyott, saját magunk által felépített üzletben? Mindegyik mögött az az emberi késztetés, elképzelés áll, amely szerint nem lesz értelmes az életünk, ha nem hagyunk valamit magunk után az utódainkra vagy a társadalomra.

Egy új kutatás szerint a kötődési stílus befolyásolhatja, miért maradhat valaki szingli, és hogyan boldogulhat egyedülállóként hossz útávon.

Egy fiatal, még formálódó gyereket könnyű eltántorítani a céljaitól, mert akarva-akaratlanul is meg akar felelni a nagyszülőnek vagy a szülőnek. Sziládi Hedvig Andrea pedagógus, gyermekcoach volt a Reggeli vendége, aki arról beszélt miért fontos, hogy a rögzült szemlélet helyett (elhisszük, amit mondanak rólunk) fejlődési szemléletben (a legszorultabb helyzetből is van lehetőség kitörni) neveljék a szülők gyermekeiket. 

„Mikor lesz párod?, Mikor lesz az esküvő? Mikor jön a gyerek?” – ezeket a sokszor kellemetlen kérdéseket minden pár fejéhez hozzávágják. Hogy milyen kommunikációs formát érdemes ebben az esetben alkalmazni és mi az az asszertivitás, arról F. Takács István, pszichológus beszélt a Reggeliben.

Hogyan lesz a rajongásból téveszme? És hogyan alakulhatnak ki ebből olyan tévképzetek, ami miatt aztán a vágy tárgyáért, vagyis a kiszemeltért akár bűncselekményt is képes elkövetni az, aki megszállottan szeret? Ezt a pszichés betegséget De Clerambault-szindrómának nevezik, és A renitensben Maja is ebben szenved.

A meddőségnek lehetnek lelki okai? Erről Kovács Orsolya, pszichológus beszélt a Reggeliben. Fontos például, hogy a nő milyen szülői, nagyszülői mintát lát maga előtt? Milyen viszonya van az anyjával, a saját nőiségével és mennyire bízik meg a partnerében.?Ez csak pár dolog, amivel egy várandósságra készülő nő szembenéz a pszichológus szerint.

Közel egyéves szünet után visszatért Milák Kristóf. Az úszóklasszis szenzációsan teljesített az úszók országos bajnokságán. De vajon mi állhatott az eltűnés mögött, és hogyan tud egy sportoló teljes mértékben visszatérni? Erről is kérdeztük Kovács Kristóf sportpszichológust a Reggeliben. Kovács szerint egy élsportolónak magának kell megfelelnie és nem az országnak vagy az edzőjének.

Vida Ágnes babapszichológus 20 éve foglalkozik az anyai kiégéssel. Szerinte a mai anyáknak meg kell tanulniuk azt, ami egy XXI. századi nőnek nem az erőssége: segítséget kérni, és vállalni a sebezhetőséget. A pszichológus azt látja, hogy az anyai kiégés okai leginkább nem is a monotonitásból vagy a rutinszerűségből fakadnak, hanem sokkal inkább a saját maguk elé tűzött elvárásból fakadnak.

A munkahelyi kiégés fogalma a mai modern, felgyorsult világunkban sok embert érintő problémává vált. Hogy mit jelent pontosan a kiégés és mik a tünetei, arról Fuller Bianka, pszichológust kérdeztük a Reggeliben. 

A covid rendesen megzilálta a társas viszonyokat. Egy nemzetközi összehasonlítás szerint a románok után a magyarok a legkényesebbek a személyes terükre.

A kegyelmi botrány után a kormány úgy döntött, hogy teszteli a gyermekotthonok vezetőinek pszichológiai alkalmasságát. Ezt az intézkedést többen is elégtelennek tartják.

Hiába hiszik sokan, hogy a nők már-már túl sok jogot kaptak, a valóságban még mindig hátrányokat szenvednek el, aminek súlyos hatásai vannak az egészségükre nézve. Már gyerekkorban lefektetik annak alapjait, hogy a nő felnőtt jókislányként élje le az életét, dühét elfojtva, konfliktusokat nem vállalva, szükségleteit alárendelve a másokénak. Milyen sémák keserítik a nők életét, és mit lehet tenni ellenük?

Nem kell hozzá elítélni a húsevést, elég csak egy vegán terméket hirdetni, hogy megjelenjenek a feldúlt kommentelők, és védelmükbe vegyék a húsevő életformát. A szakirodalom húsparadoxonnak nevezi azt a konfliktust, ami a húsközpontú étkezési igények és aközött feszül, hogy tudjuk: az állatok szenvedése nem jó. Magyarországon különösen sokan vannak azok, akik önigazolással igyekeznek feloldani ezt a feszültséget.

A Belügyminisztérium szerint később az egyházi intézmények esetében is kötelező lesz a pszichológiai vizsgálat, de ehhez nem elég a rendeletmódosítás, a törvényt is át kell írni.

Sokkal magasabb lehet a női pszichopaták száma, mert a tudomány hosszú ideig nem foglalkozott eleget a női pszichológia megértésével.

Önértékelési probléma, toxikus szégyenérzet – ezek e problémák állhatnak a női alkoholizmus, illetve szerhasználat háttere mögött. Dudits Dénes addiktológiai szakember volt a Reggeli vendége. Szerinte a nőkhöz sokkal nagyobb empátiával kell hozzáállni terápia tekintetében. Az is rendszeresen előfordul, hogy a függő nő mellett van egy abuzáló partner, aki csak még inkább hozzá segítni a nőt a függőséghez.

Évek munkájával lehet csak rendbe rakni a társfüggőséget – erre figyelmeztetett a Reggeliben Dr. Hollósy-Vadász Gábor. A pszichológus szerint a társfüggőség csak tünete lehet valamilyen pszichés zavarnak. Hogy mikor beszélhetünk pontosan társfüggőségről, kiderül a fenti videóból.

Volt, aki örömében sírva fakadt, más bukfencezett, és akadt, akinek csak egy biccentésre futotta és alig mosolyodott el. Milliókat nyertek tévés műsorokban, az életük megváltozott, de mégsem láttuk rajtuk az örömet. A Fókuszban pszichológus segítségével arra keressük a választ, hogy miért éljük meg másként a győzelem pillanatait és mitől függ, hogy tudunk-e szívből örülni a sikernek.

Betegségnek nyilvánította a magányt a WHO. A Reggeliben Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus magyarázta el a magány és egyedüllét közti különbséget. Az emberek közti kapcsolódásnak sok módja van, ha valaki tudatosan egyedül van, az nem jelenti azt, hogy magányos is. A magány egy betegség, amit depresszió, szorongás és önértékelési problémák is kísérhetnek. Magányról akkor beszélünk, ha valaki szeretne kapcsolódni, de nem tud. Az illető leértékeli magát, és azt fogalmazza meg, hogy nem kell senkinek. Makai Gábor a videóban elmondja, hogyan viszonyul a társadalom az egyedülálló férfiakhoz és nőkhöz.

Bizonyára van olyan szülő, aki végigszámolta, hogy mennyibe is kerül a gyermeke felnevelése. És bizonyára olyan is akad, aki ezek után elvárja, hogy a gyereke felnőve tegyen meg érte is legalább annyit, mint amennyit ő megtett a nevelése alatt. De tényleg tartozunk a szüleinknek? És pontosan miért is? A gyerek biztosan nem kérte, hogy megszülessen és utána éppen abba a családba kerüljön, ahol felnőtt, nem beszélve arról az érzelmi pluszról, például a boldogságról, amit a jelenléte hozott a családba. 

Tenyérizzadás, felgyorsult szívverés, verejtékezés és pánikroham is kialakulhat azoknál az embereknél, akik rettegnek a repüléstől, mégis kénytelenek így utazni. Vastag Csaba például hiába nyert luxusnyaralást Balira, két évig nem mert elutazni, annyira fél a repüléstől, de testvére, Tamás is aviofóbiával küzd. Hogy mit lehet tenni a repülésfóbia ellen, arról egy pszichológust kérdeztünk. 

Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológust kérdeztük a Reggeliben arról, hogy pszichésen mivel jár, ha valaki ölébe hirtelen hatalmas pénzösszeg hull, úgy, hogy megnyeri az ötöslottó főnyereményt. A videóból az is kiderül, miért érdemes még a rokonoknak sem elmondani kezdetben, ha hirtelen valaki hatalmas pénzösszeget kap, illetve az is kiderül, miért csak az Egyesült Államokban teszik nyilvánossá a lottógyőztes nevét.

Az ember sok minden miatt lehet fázósabb, mint mások, és ennek csak az egyik oka az, hogy hideg van. Azt, hogy ki hogyan bírja a hideget vagy éppen a meleget függhet kulturális hatásoktól vagy egész egyszerűen attól, hogy férfiról vagy nőről van szó. És lehet mentális oka is. Számos pszichés zavar okozhat olyan állapotot vagy elváltozást a testben, ami miatt érzékenyebbek lehetünk a hidegre. De mikor érdemes már orvoshoz is fordulni?

Régen rossz, ha nélkülözhetetlenné válik a pornófogyasztás.

Ha egy cikk címe kérdést fogalmaz meg, arra a válasz nagy valószínűséggel nem. A kutatók szerint az ADHD felnőttkori diagnózisát megnehezíti, hogy a kritériumok a gyerekekkel kapcsolatos megfigyelésekből származnak, és felnőve az érintettek megküzdési stratégiákat alakíthatnak ki. Pedig a felnőttkori diagnózis segíthet olyan problémák megoldásában is, amelyeket az érintett a szorongásnak tulajdonított, de a szorongás kezelése nem járt eredménnyel.

Az elmúlt három évben külső hatások is megerősödtek, amik elősegíthetik, hogy kialakuljon túlteljesítési kényszer. Azonban belső impulzusok is kiválthatják a kényszeres teljesítményorientáltságot – mondta a Reggeliben Parák András pszichológus, coach. 

Egy új tanulmány szerint kevesebb, mint két percnyi elektromos stimuláció kell ahhoz, hogy valaki könnyebben hipnotizálható legyen.

Szeretik-e egymást azok az emberek, akiknek több partnerük is van, vagy csak az izgalomkeresés, az új szexuális élmények hajtják őket? Mi lesz velük idős korukra, amikor már nem olyan intenzív a szexuális életük? Mit is jelent nem monogám kapcsolatban élni, és milyen tévhitek kapcsolódnak hozzá?

Brit kutatók azt vizsgálták, miért hajlamosak a részegek olyan szexuális kalandokba bonyolódni, amiket józanul megbánnak.

Az év első napjaiban még nagyon motiváltak vagyunk, ami a fogadalmakat illeti. Később mégis könnyen eltűnik a motivációnk. Hogy mit tehetünk ellene, erről kérdeztük Erdélyi Boróka, időgazdálkodás és hatékonyság szakértőt.

Az új év mindig jó lehetőség arra, hogy változtassunk káros szokásaikon, ám az ilyenkor tett fogadalmak sokszor elvéreznek. Hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le azokban, akik változtatnának életükön – legyen szó fogyásról, a cigaretta lerakásáról vagy az alkoholfogyasztás elhagyásáról – erről kérdeztük Kovács Orsolya pszichológust.

A társadalom, a munkaadónk és a családunk is azt akarja, hogy állandóan produktívak legyünk. Magyarország az „aki nem dolgozik, ne is egyék” társadalma, de feltehetőleg a neveltetésünkből is fakad, hogy azt hisszük, csak akkor vagyunk szerethetők, ha teljesítünk. Hogyan szakítsuk meg a kört, és szálljunk ki az általunk kreált taposómalomból? Mit tekinthetünk valódi pihenésnek, és miért kell harcolnunk azért, hogy pihenhessünk?

Kovács Orsolya pszichológus szerint Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című krimi-realityben az az egyik legnehezebb, hogy nem ők választják a szerepet, hanem kapják azt. Éppen ezért még akkor is, ha tudják a szereplők, hogy ez egy játék, nagyon nehéz lehet gonoszt alakítani egy olyan embernek, aki mindenképp meg szeretne felelni másoknak. Hogy milyen mélyebb lelki problémákat is okozhat a kiszolgáltatottság, kiderül a fenti videóból. 

Sok ember számára a régi, megoldatlan ügyek is befolyásolják azt, hogyan viszonyulnak szerelmükhöz.

Néhány pont a listán elég meglepő.

Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban az RTL vadonatúj krimi-reality-je pszichológus szemmel is izgalmas, hiszen a bizalom, a félelem, a taktika, a mentális hadviselés és a totális megtévesztés nagy lelki terhet rónak a játékosokra. Hazudni, taktikázni sokkal nehezebb egy érzelmekkel telített helyzetben – mondta F. Takács István, pszichológus, aki arról is beszélt, mennyire nehéz folyamatosan szerepet játszani, hogyan lehet kezelni indulatainkat.

Krajnyák Luca azért szeretett volna játékos lenni Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című műsorban, mert ezt egy jó lehetőségnek tartotta a kalandozásra: „Átéreztük ezt a misztikus krimi életérzést.” Lucának végig az volt a megérzése a forgatások előtt, hogy Árpa Attila őt választja majd ki az egyik gyilkos szerepére, de arra nem volt felkészülve, hogy ez ennyire megviseli mentálisan. Ő volt az első közülük, akit kiszavaztak. Az interjút szerdán rögzítettük.

Tegyünk valami környezettudatos dolgot, ha szorongunk a klíma miatt – mondta Dr. Varga Attila környezetpszichológus. Az ökobűntudat erősebben van jelen a fiatalokban, az idősebbek inkább ökogyászt élnek meg, ők azok, akik elsiratják fiatalkoruk havas teleit. A környezetpszichológus arról is beszélt, hogy attól nem lesz jobb a világnak, ha még rosszul is érzzük magunkat, például akkor, amikor szép idő van, miközben havaznia kéne. Tőlünk függ, hogy a változásban csak a szorongató részeket vesszük észre vagy megpróbálunk érzelmi szinten is alkalmazkodni.