Csizmadia Dóra, pszichológus arról beszélt a Reggeliben mik a legnagyobb stresszfaktorok az életünkben és mit tehetünk azért, hogy mentálisan jobban érezzük magunkat. 

Több kutatás is bizonyítja, hogy az élet legboldogabb szakaszai a gyerekkorban és az időskorban vannak: a felmérések szerint 9 évesen és 70 évesen vagyunk a legboldogabbak. A gyerekekkel szemben ekkor még nincsenek nyomasztó elvárások, sokat vannak jelen a saját életükben, az időseknél pedig ez már a megszokott nyugdíjas állapot. Nemcsak a kor, hanem a földrajzi hely is befolyásolja, mennyire vagyunk boldogok. A Vas megyeiek a legboldogabbak az országban, a Nógrádiak a legkevésbé. Hogy mi alakítja a boldogságérzésünket és hogyan tanulhatjuk meg a jelenben élést, arról Kacsur Adrienn pszichológus beszélt.

Molnár Áron „noÁr” zűrös srácnak tartja magát, ami az élete velejárója. Éppen ezért nem szeretné, ha gyilkosként kezdené Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban játékát, mert az túl nyilvánvaló lenne a többiek számára. A legjobban azt várja, hogy elvegyék a telefonját, ezáltal megszűnjön számára a külvilág, ugyanakkor úgy érzi, színészként hajlamos lehet túl komolyan venni a játékot, ami akár a hátrányára is válhat.

A laza pap reverendában, aki hol ralizott, hol táncra perdült a Hősök terén. Nemcsak a hívek, a kormány is kedvelte jó fejnek tűnő plébánost, mígnem kiderült, hogy  hogy a konzervatív politikusokkal azonosuló plébánosnak férfiakkal volt tartós kapcsolata, melegpartikon vett részt, amikről felvételek is készültek. Bese Gergő melegként felmondta a kormánypropagandát melegekről, genderügyekről, meg a hagyományos családmodellről, egyszer például kutyákhoz hasonlította a melegeket. A Házon kívül stábja többek között egy pszichológust és egy katolikus teológust kérdezett a Bese-ügyről és annak előzményeiről.  

Szeptember 16-án érkezik A Fort Boyard – Az erőd az RTL-re, amelyben Janicsák Vecával is találkozhatnak a nézők. Az énekesnő a Reggeliben mesélt az ott szerzett élményeiről, de szó volt arról is, hogy folytatja pszichológiai tanulmányait, és az ott szerzett tudását is tudta hasznosítani a forgatásokon. Azt is elárulta, hogy a Fort Boyard vagy a Sztárbox volt-e neki komfortosabb. Ne feledjék, Fort Boyard – Az erőd szeptember 16-tól minden hétköznap 19:55-től az RTL-en. Az adások visszanézhetők az RTL+ platformon.

A 21. század legpusztítóbb csendes járványa lehet a digitális magány. Ma már életünk jelentős részét a digitális világban éljük, ami alapjában változtatta meg kommunikációnkat – és darabolta fel a személyiségünket egyes vélemények szerint. A Reggeliben Polányi Viktória pszichológussal arról beszélgettünk, miért is káros, ha behúz minket a közösségi hálók világa, és mit tehetünk ellene felnőttként és kamaszként?

Egyre többen fordulnak pszichológus, pszichiáter helyett chatbotokhoz a lelki problémáikkal. De vajon képes-e a mesterséges intelligencia pótolni a valódi terápiát? Az általunk megkérdezett szociálpszichológus szerint a technológia biztosan megreformálja majd a pszichológusi munkát, de kockázatai is vannak. 

Sigmund Freud  sok elmélete nem állta ki az idő próbáját, személye alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a pszichológiáról gondolkodunk. Egy híres pszichoanalitikus új tanulmányában arra jutott, hogy a nagy Freud nem is volt annyira a szex megszállottja, mint azt eddig gondoltuk. Számára minden olyan tevékenység ebbe a kategóriába tartozott, amely önmagában az örömszerzésre irányult.

A szeptember elseje hasonlóan mágikus nap, mint az év első napja. Az ősz első napján még akkor is újra felvesszük a „valóság fonalát”, ha az időjárás még mindig nyárias, a gyerekeknek elkezdődik az iskola, az emberek újult erővel térnek vissza az edzőterembe és új hobbik, akár új munkahely után néznek. Kacsur Adrienn pszichológus a fenti videóban elmondja, hogyan rázódhatunk vissza a „szürke” hétköznapokba a vakáció után.

Augusztus vége van, nemsokára kezdődik az iskola, sok gyerek szorong ilyenkor. Hogy mit lehet észrevenni a gyerekeken, és milyen jelekre érdemes figyelni, arról Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus beszélt a Reggeliben. Segíthet a napi rutin kialakítása – hogy miért, kiderül a videóból.

A kutatók még mindig meglepően keveset tudnak az emberi agy működéséről, és az álmok tudománya is fehér foltnak számít. Azonban egyre érdekesebb teóriák, és egyre megkapóbb bizonyítékok akadnak az egyik legfontosabb kutatási területen: miért álmodjuk pont azt, amit álmodunk? Zsákutca vagy evolúciós előny? És mit tehetünk az éberálomért? 

Augusztus elején egy rendőrautó büntetőfékezett a forgalomban Budapesten, a napokban pedig a közútkezelő egyik sofőrje okozott veszélyes helyzetet az M0-áson. A büntetőfékezések komoly balesetek okozhatnak, ráadásul bűncselekménynek számít, ha valaki így próbál meg önbíráskodni és egy vélt sérelmet megtorolni az utakon. A Fókusz a büntetőfékezés pszichológiájának járt utána.

A beteljesült szerelemhez vagy párkapcsolathoz három összetevő szükséges: az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés – ezt mondja az ismert amerikai pszichológus, Robert Sternberg. A situationship mindennek az ellentéte, magyarul még szó sincs rá, de az elköteleződés, a felelősségvállalás teljes hiánya jellemzi, és az hogy egyáltalán nem beszélnek az érzéseikről egymással a pár tagjai. A fenti videóból, kik választják ezt a fajta párkapcsolati formát és hogyan ismerjük fel a jeleit.

A genetikai adottságok és az olcsó, ultrafeldolgozott ételek térnyerése mellett egyéb oka is lehet annak, ha valaki sehogy sem tud lefogyni vagy megtartani az ideális testsúlyát. Miben gyökerezik az érzelmi evés? Hogyan ágyaz meg a zsírpárnáknak a stressz és a gyerekkorban elszenvedett ártalmak? Milyen felfogással érdemes nekikezdeni az életmódváltásnak, és hogyan segíthet a pszichológus?

Rendkívül gyakori jelenség, hogy nem figyelünk egymásra, folyamatosan telefont nyomkodunk. A jelenség kapcsán elterjedt egy kifejezés is: phubbing. F. Takács István pszichológussal beszélgettünk arról a Reggeliben, milyen hatással van ez párkapcsolatainkba, családi kapcsolatainkra, és hogyan lehetne változtatni a helyzeten.

Mindig is egyfajta misztikum övezte az álmokat, rejtélyes narratíváik és szimbolikájuk elbűvölte az emberiséget. A történelem során minden kultúrában foglalkoztatta az embereket az álmok létezésének oka, így sorra jelentek meg különböző értelmezések. A pszichológiai kutatások egyre jobban feltárják az álmok jelentőségét, és kezdjük érteni a mélyebb jelentéseiket.

A nyári szünetben is ki kell húzni a gyereket az online térből az offline térbe. Polányi Viktória, pszichológus szerint az egyensúly a legfontosabb. Néha jól jön a digitális bébiszitter. Ha a gyereknek több nyári élménye van a szüleivel, mint az okoseszközzel, akkor jó irányba halad a nevelés. 

A Balaton az emlékek tengere, ahol felerősödnek az érzékek, jók és rosszak egyaránt. F. Takács István pszichológus elmondta a Reggeliben, hogy a helyeknek nagyon fontos szerepe van az életünkben, az identitásunkat is meghatározzák. Élményt, érzést, biztonságot nyújtó kötődést jelentenek. Sokaknak egy-egy nyaralás azonban próbára teheti a párkapcsolatát vagy családi rendszerét is a megváltozott napirend és a felborult bioritmus miatt, és konfliktusok forrása is lehet. A reggeliben arról is szó volt, hogyan tudjuk magunkból mégis előhozni a spontán gyereket, és élvezhetjük minden pillanatát.

Donald Trump könnyebb sérüléssel megúszta a szombati merényletet, a történtek azonban még sokáig rányomhatják a bélyegét a republikánus elnökjelölt mentális állapotára. A pszichológusok szerint a nem halálos lövöldözések túlélői depressziót, szorongást és poszttraumás stresszt tapasztalnak. Ez azt jelenti, hogy Donald Trump az eddigieknél ingerlékenyebbé és agresszívabbá válhat. Szakértők szerint a republikánus elnökjelöltnek vélhetően gyakran eszébe fog jutni a pillanat, amikor rálőttek, rémálmaiban is újra átélheti a történteket, amit szívdobogásérzés, izzadás vagy légszomj is kísérhet.

A háromdiplomás, pszichológusként is végzett Balogh Szimóna nem akart Balogh Levente árnyékában dolgozni, úgy döntött, iskolaorvosnak áll.

A közvélekedés szerint a fiatalok ki sem látszanak a mobiljaik mögül, egész nap a képernyőt bambulják és a telefonjukat nyomkodják. Csakhogy a kutatások szerint az okostelefon-függőség már nem csak rájuk jellemző, minden életkori csoportban jelen van, az idősebbekre ráadásul még veszélyesebb is, mint a többiekre. Mindez pedig magányhoz és depresszióhoz vezethet, de szerencsére életkortól függetlenül van kiút ebből.

Azok a gyerekek, akik kütyüt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítására, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák érzelmeiket – derül ki egy magyar-kanadai kutatásból. A kutatók szerint tudatosítani kell a szülőkben, hogy a kütyük csak rövid távon segítenek a hisztin, hosszú távon súlyosbítják a problémákat. 

Itt a nyári szünet, ilyenkor sok szülő hajlamos gyermekének minden percét beosztani, de vajon jó ötlet ez? A sok pihenéstől nem esik ki a gyerek a mindennapok pörgős rutinjából? Jó-e, ha a gyerek unatkozik? Érdemes-e egyedül hagyni gyermekünket otthon? A szülők számára rengeteg kérdést vet fel a vakáció kezdete, és a Reggeli műsorvezetői majdnem mindet fel is tették Kovács Orsolya gyermekpszichológusnak.

Sárospataki Albertnek 12 éven át tartó mókuskerékből sikerült kiszállnia – növekvő önismeretének köszönhetően. A Cápa a saját története miatt is döntött úgy, hogy befektet a pszichológus Fuller Bianka vállalkozásába. Az rtl.hu-nak arról beszéltek, hogy miért számít még ma is megosztó témának az önismeret, illetve miben és kiknek tud segíteni Fuller Bianka Én Tervező határidőnaplója. Sárospataki Albert arra is kitért, hogy szerinte az önismeret miben hasonlít a testedzéshez. 

A Székesfehérvárról származó Fodor Barbara extrém takarítóként dolgozik New York legmocskosabb bugyraiban. Munkája túlmutat a fizikai takarításon, hiszen a rendrakás egyben az ott élők lelkiállapotának javítását is szolgálja. 

A tudomány szelleme járta át a ValóVilág12 villáját. Kora reggel kockázatfelmérés, napközben pszichológiai és fizikai elemzések, este pedig egy kis agytorna várta a villalakókat, akik az esetek többségében lelkesen vágtak bele az új kihívásokba.

VV Kikidi rendelőjében sokféle történet elhangzott a nap folyamán, azonban még ő sem számított arra, amit VV Giada árult el neki.

VV Kikidinek olyan mértékben nyíltak meg a villalakók, amelyre talán még sosem volt példa.

Az ember csoportban viselkedhet nagyon máshogy, mint egyedül – mondta F. Takács István pszichológus arról, hogy a Népligetben fényes nappal megtámadtak egy fiatal nőt. Nem az első eset, hogy egy támadást sokan tétlenül néznek végig – a tudománynak erre már szava is van. De pontosan mi az a járókelő-effektus? Mitől függ, mennyire csökken az egyéni felelősségtudatunk? Hogyan reagálhatunk helyesen egy ilyen esetben, vagy mit kell tenni, ha ránk támadnak az utcán?

Manapság sokan küszködnek a párkereséssel, pedig a képlet viszonylag egyszerű, legalábbis a pszichológusok szerint. Ha szeret összevissza hazudni magáról, akkor könnyen rátalálhat élete szerelmére. 

Az önbizalom kölcsönös összefüggésben áll az anyagi helyzetünkkel – ha jól állunk anyagilag, az az önbizalmunkra is jó hatással van, ha viszont nincs önbizalmunk, sokkal nehezebb a pénzügyi érvényesülés is. Komócsin Laura húsz éve dolgozik coachként, ezalatt az idő alatt külföldi és magyar vezetőket is támogatott. Tapasztalatai szerint a külföldi ügyfelei sokkal grandiózusabb célokat tűznek ki maguk elé, míg a magyar vezetők kevésbé magabiztosak, akár ugyanabban a cégben, ugyanabban a vállalati kultúrában dolgozva is. Kutatásai is alátámasztották ezt, éppen ezért elindított egy országos önbizalomnövelő programot, amiről részletesen beszélt a Reggeli stúdiójában. 

Ajtórugdosás, „krómolás” és a társaik: mostanában ezek a közösségi médiában terjedő kihívások kerültek a hatóságok célkeresztjébe, miután sérülés vagy haláleset lett a dologból. Eláruljuk, mik a gyerekekre legveszélyesebb, mostanában divatos kihívások, és azt is segítünk megérteni, miért csatlakoznak ezekhez olyan sokan.

Robert Fico már áprilisban, a szlovákiai elnökválasztások után arra figyelmeztetett, hogy a szlovákiai közhangulatban félő, hogy bármikor meggyilkolhatnak egy kormánypolitikust. „Nem nagyon szoktunk táskában, zacskóban fegyvert tartani, a fegyver látványára is behúzza a kéziféket egy hétköznapi ember” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus, aki a Reggeliben próbálta körülírni az elkövető elmeállapotát. Elmondta, miért gondolhatják megoldásnak az erőszakot az agresszorok, és mik lehetnek a gyűlöletbeszéd következményei.

A csütörtöki Reggeli fő témája a kutatás, amely szerint az emberi élet legszomorúbb szakasza 47 éves korban jön el – Czutor Zoli számára meglehetősen pontos volt ez a kutatási eredmény. „Tényleg akkor jött ez el, hogy nagyon-nagyon mélyponton voltam” – mondta az énekes a stúdióban. Pániksorozatából egy éjszakai horgászat rántotta ki, mikor egy barátjának panaszkodott az élet értelmetlenségéről, aki erre azt mondta, az élet értelme az, hogy értelmet adjunk neki. Az interjúban Czutor arról is beszél, mi a biztos út a boldogtalanságba, és hogy lehet azt elkerülni.

Egy nemrég készült kutatás pontosan meghatározta a legszomorúbb kort az ember életében: átlagosan 47,2 évesen jön el a mélypont, az életközepi válság. De miért itt van a fordulópont, miért ebben a korban kezdünk el elégedetlenkedni az életünkkel? Hogyan vészelheti át ezt az időszakot egy párkapcsolat? Van-e különbség a krízis és az életközepi válság között? A Reggeliben ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Orsolya pszichológussal.

Sokak számára az életközepi válságból kivezető egyetlen útnak saját magunk megfiatalítása tűnik – ötven év körül egyre többen fekszenek plasztikai sebész kése alá. A Reggeli vendége volt Krasznai Zsolt plasztikai sebész, aki szerint a 40-55 közötti korosztály rendszerint úgy érzi, ez az utolsó kor, mikor az emberek még változtathatnak a külsejükön. A sebészt arról is kérdeztünk, nők vagy férfiak vállalják gyakrabban ezeket a beavatkozásokat, lehet-e szép eredményt elérni ebben a korban is, és hogy mik a legújabb trendek a szépészeti beavatkozásokban. 

Bagdy Emőke most, fél évvel később volt képes először beszélni Császár Zsolt elvesztéséről. Arról is beszélt, hogyan igyekszik feldolgozni a tragédiát. 

Sárospataki Albert nagyon örült, hogy Fuller Bianka pszichológus vállalkozásával és termékeivel társadalmi szinten közvetít fontos üzenetet. Első találkozásukkor a Cápa azt mondta, lelkes és jó üzlettárs lesz az Én Tervező Határidőnapló felfuttatásában.

VV Giada hiperaktívnak tartja magát, érdekli a pszichológia, és mivel akár Mickey egér hangjától is elerednek a könnyei, az exe úgy tartotta, Giadának a sírás a hobbija. Nem igazán sportol mostanában, mert bőven elég testmozgás számára, hogy leviszi a gyermekét a játszótérre.

Fuller Bianka, az Én Tervező Határidőnapló megalkotója határozott elképzelésekkel lépett a Cápák elé, amelyet Sárospataki Albert első ajánlatával azonnal felborított. A vállalkozó nem engedett egykönnyen az elképzeléseiből, azonban a Cápa sem. 

Fuller Bianka pszichológusként nemcsak a social média oldalain próbál segíteni a követőinek, de megalkotott egy Én Tervező Határidőnaplót is, amit szeretne tízezer háztartásba eljuttatni. Emellett egy akadémiát is létrehozott, amelynek tagjai többlépcsős önismereti fejlesztésen vehetnek részt. Annak érdekében, hogy vállalkozását tovább fejleszthesse, 20 millió forintot kért a Cápáktól 10%-os részesedésért cserébe.

Létezik egy rendkívül egyszerű módszer, amely segít a nyomozóknak kiszűrni a hazugságokat.

Zágoni Bettina férjével, Zágoni Istvánnal mutatta be vállalkozásukat. A modern goddess égisze alatt olyan kártyacsomagokat alkottak, amellyel a családokat segítik a szülővé válásban. Bettina grafikus és pszichológiai tudását ötvözte ezekben a kártyákban. Pozitív, megerősítő üzenetek jelennek meg az általa elkészített rajzokkal kiegészítve. Nyolc millió forintért ajánlották fel cégük 10%-át a Cápáknak.

Vajon mi lehet a közös Kölcsey Parainesisében, a személyre szabott időkapszulában, az önéletrajzi témájú könyvben, egy jótékonysági szervezet létrehozásában vagy a gyerekekre hagyott, saját magunk által felépített üzletben? Mindegyik mögött az az emberi késztetés, elképzelés áll, amely szerint nem lesz értelmes az életünk, ha nem hagyunk valamit magunk után az utódainkra vagy a társadalomra.

Egy új kutatás szerint a kötődési stílus befolyásolhatja, miért maradhat valaki szingli, és hogyan boldogulhat egyedülállóként hossz útávon.

Egy fiatal, még formálódó gyereket könnyű eltántorítani a céljaitól, mert akarva-akaratlanul is meg akar felelni a nagyszülőnek vagy a szülőnek. Sziládi Hedvig Andrea pedagógus, gyermekcoach volt a Reggeli vendége, aki arról beszélt miért fontos, hogy a rögzült szemlélet helyett (elhisszük, amit mondanak rólunk) fejlődési szemléletben (a legszorultabb helyzetből is van lehetőség kitörni) neveljék a szülők gyermekeiket. 

„Mikor lesz párod?, Mikor lesz az esküvő? Mikor jön a gyerek?” – ezeket a sokszor kellemetlen kérdéseket minden pár fejéhez hozzávágják. Hogy milyen kommunikációs formát érdemes ebben az esetben alkalmazni és mi az az asszertivitás, arról F. Takács István, pszichológus beszélt a Reggeliben.

Hogyan lesz a rajongásból téveszme? És hogyan alakulhatnak ki ebből olyan tévképzetek, ami miatt aztán a vágy tárgyáért, vagyis a kiszemeltért akár bűncselekményt is képes elkövetni az, aki megszállottan szeret? Ezt a pszichés betegséget De Clerambault-szindrómának nevezik, és A renitensben Maja is ebben szenved.

A meddőségnek lehetnek lelki okai? Erről Kovács Orsolya, pszichológus beszélt a Reggeliben. Fontos például, hogy a nő milyen szülői, nagyszülői mintát lát maga előtt? Milyen viszonya van az anyjával, a saját nőiségével és mennyire bízik meg a partnerében.?Ez csak pár dolog, amivel egy várandósságra készülő nő szembenéz a pszichológus szerint.

Közel egyéves szünet után visszatért Milák Kristóf. Az úszóklasszis szenzációsan teljesített az úszók országos bajnokságán. De vajon mi állhatott az eltűnés mögött, és hogyan tud egy sportoló teljes mértékben visszatérni? Erről is kérdeztük Kovács Kristóf sportpszichológust a Reggeliben. Kovács szerint egy élsportolónak magának kell megfelelnie és nem az országnak vagy az edzőjének.