Egy tervezett jogszabály-módosítás lehetővé tenné, hogy túllépjék a paksi atomerőmű hűtővízét befogadó Duna-szakasz vízhőmérsékleti korlátozását. Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős kormánybiztos és államtitkár, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja volt a Reggeli vendége. Szerinte a mostani rendelet nem ad sem időbeli, sem hőmérsékleti korlátot.

Korábban az állam 244 milliárd forintért vette meg a Bayer Construct beruházását.

A paksi bővítéssel megbízott magyar állami cégnél felmerült, hogy kiszorítsák az oroszokat a projektből, ám Orbán Viktor nemet mondott rá. A terv az volt, hogy a franciákkal építsenek egy újabb, Paks III. nevet viselő atomerőművet. 

Putyin azt mondta, ártana Magyarország nemzeti érdekeinek, ha az ország elutasítaná az együttműködést a Roszatommal.

Az atomerőmű építési költsége 12,5 milliárd euró, melyből 10 milliárd euró az orosz hitelkeret. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint ez az összeg nem fog változni az erőművi blokkok átadásáig.

A Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasút kivitelezési munkáit végző cégeknek egyszerűsítenék a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.

Mesterlövészek, helikopterek, hatalmas rendőri készültség – rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette érkezett meg 2015-ben ezen a napon Vlagyimir Putyin Magyarországra. Az események része volt két koszorúzás, közös vacsora Orbán Viktorral és egy négyszemközti egyeztetés is. Mindezzel párhuzamosan több tiltakozás is volt a teljesen lezárt fővárosban, ennek egyik emblematikus pillanata volt, amikor az összegyűlt újságírók és tévéstábok előtt egy akkor 26 éves francia nő ruha nélkül tiltakozott. A rendőrök megpróbálták pokróccal letakarni a Femen-aktivistát, akinek a „Putyin, haza!” mondat volt a testére festve – csak hosszas közdelem után jártak sikerrel.  A nőt előállította a magyar rendőrség.

Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke, a Paks II. egyik fő kivitelezője azt mondta: ha kiesnek a projektből, jönnek a kínaiak, márpedig „Paks sokkal közelebb van Németországhoz, mint annak idején Csernobil volt”.

Alekszej Lihacsov és Magyar Levente pénteken megtekintették a leendő Paks II. atomerőmű építésének előkészületeit. Az államtitkár szerint a projekt visszafordíthatatlan.

Elkezdték Paks II kivitelezését – jelentette be az orosz fővállalkozó, a Roszatom. Videót is közöltek arról, ahogy földmunkákat végeznek a területen. Még mindig kihátrálhatna a kormány a paksi bővítéséből – mondta az RTL Híradónak a Párbeszéd szakpolitikusa. Jávor Benedek szerint nagyon komoly kockázata van annak, hogy a kormány orosz technológiával és orosz partnerekkel akarja bővíteni a paksi atomerőművet. Szijjártó Péter külügyminiszter múlt héten arról beszélt: semmi nem állíthatja meg a beruházást. 

A politikus szerint azzal, hogy az orosz vállalat megkezdte az előkészítési munkákat Pakson, az utolsó pillanatba lépett a kormány: hamarosan már nem lesznek képesek kitáncolni a projektből. 

Megkezdték az előkészületeket a talaj kitermelésére a leendő 6-os blokk munkagödréből.

A Paks II. beruházás hitelével kapcsolatos új információ egy orosz kormányrendeletből derült ki, nem egy magyarból.

Ez a szerda éjszakai rendeletek egyikében van.

A Roszatom tulajdonában álló két cég is felkerült az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb szankciós listájára. 

Szijjártó Péter kedden a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval tárgyalt, ahonnan örömmel jelentette, hogy megállapodtak a paksi kivitelezési és finanszírozási szerződés módosításáról. A Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője szerint a földbe álló paksi projektből kihátráló Roszatom a magyar költségvetésre húzza rá a fiaskó valamennyi pénzügyi következményét.

A német kormánynak is beszólt.

Azért, hogy a németek ne tudják blokkolni a beruházást.

Korábban arról lehett hallani, hogy veszélyben van a projekt.

Holoda Attila energetikai szakértő az RTLnek azt mondta, szerinte a Roszatomtól nélkülözhetetlen nyugati beszállítók fordulhatnak el. Arról is beszélt, hogy még hónapokig fenn kell tartani a spórolást, hiába csökkent a gáz tőzsdei ára a háború előtti szintre. Úgy gondolja, uniós szankciók nélkül is veszélybe kerülhet a Paks II. beruházás.

Az EU következő szankciós csomagja a nukleáris technológiákra vonatkozhat, de Magyarország ezt nem támogatja majd.

A paksi beruházásért felelős volt államtitkár azt mondta, nem a bírálatok miatt távozik, de a valódi okokról nem akart beszélni.

Szijjártó Péter a napokban élesen bírálta az atomerőmű-bővítés előkészületeit.

Kiadta a paksi bővítés létesítési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal. Az építkezésért felelős külügyminiszter szerint mérföldkőhöz érkezett a beruházás, és jó esély nyílt arra, hogy 2030-ra áramot termeljen a tervezett két új blokk. A Greenpeace szakértője azonban azt állítja: a dokumentum alapján nem lehet felépíteni az erőművet, ehhez számos technológiai kérdést kell tisztáznia a beruházónak.

Egy határozatból derült ki, hogy zöld utat kapott a paksi bővítés.

A külügyminiszter szerint Magyarországnak érdeke, hogy a nukleáris energiával szemben fair, tisztességes megközelítés jöjjön létre.

A beruházó cég egyébként egyelőre az engedélyek beszerzésénél tart. 

A nemzetközi energetikai ügyek is a külügyi tárca felé tartanak.

A Roszatom hazai képviselete szerint folytatódik a projekt megvalósítása.

 Valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány.

Magyarország egyelőre ragaszkodik az orosz állami cég beruházásához.

Határozatképtelenség miatt meg sem tartották a késő estére tett vitát.

Ahogy kormányközeli vállalkozók és Bige László cégei is, de nem feltétlenül buktak pénzt emiatt.

Ljubov Nepop korábban azt üzente a magyaroknak: Ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni.

Orbán szerint a menetrend is tartható.

A miniszterelnök Beregsurányban válaszolt újságírói kérdésekre.

Az RTL Híradó vendége volt Beke Károly, a Portfolio elemzője. 

Hiába szerepel a brüsszeli jegyzőkönyvben, hogy a fideszesek megszavazták az orosz atomenergia-céggel való együttműködés tilalmát. A fideszes EP-képviselő végül otthagyta az interjút.

Menczer Tamás szerint egyáltalán nem kínos a Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől kapott elismerés.

Az ellenzéki pártok szerint a beruházás csak Oroszország érdekeit szolgálja.

Az elmúlt években Magyarország a többi uniós országhoz képest jobban elköteleződött Moszkva felé, ezért a szankciók is nagyobb változást hozhatnak, mint máshol.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozóján elhangzottakat a Demokratikus Koalíció és a Momentum is bírálta.

Az Egységben Magyarországért pártszövetség szerint az orosz elnök éket próbál verni Magyarország és a NATO közé.

"Nem illeszkedne a magyar tájképbe" - ezzel indokolta Híradónknak az illetékes államtitkár, hogy miért nem akar a kormány szélerőműveket látni Magyarországon. Az LMP szerint a kormány csak fél, hogy szélerőművekkel kiderülne: semmi szükség Paks2-re. Az általunk megkérdezett kutató szerint hiba a kormány döntése, mert a szélenergia a legkevésbé környezetszennyező, csökkenthetné az orosz függőséget, és javítaná az energiabiztonságot.

A paksi atomerőmű bővítését a magyarok minimális többsége elutasítja, míg nagy többségük inkább egy megújuló alapú energiarendszert támogat. A Paks 2 beruházás érinti az energiapolitikát, az áramár alakulását, nem is beszélve a környezeti veszélyekről! De mit hozott 2018 a késlekedő beruházásnak?

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Felülvizsálat, kilépés a szerződésből? Mi a tervük az ellenzéki pártoknak Paks 2-vel?