Direkt36: kiszorították volna az oroszokat a paksi bővítésből, de Orbán elkaszálta az ötletet

A paksi bővítésért felelős állami szereplők körében formálódni kezdett egy olyan elképzelés, amely az oroszok lassú kiszorítását eredményezhette volna, Orbán Viktor azonban ragaszkodott hozzá, hogy az oroszok projektje valósuljon meg – értesült a Direkt36.

Az oknyomozó portál szerint az ügy előzménye, hogy bár az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók az atomenergiaszektort nem érintették, megindultak spekulációk arról, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet. 

Azt írják a Telexen megjelent cikkükben, hogy még a magyar kormányzaton belül is felmerült, vajon az oroszok képesek lesznek-e Paks II. befejezésére. Az ötletben fontos szerepe volt a beruházással megbízott magyar állami cégnek, a Paks II. Zrt-nek. Mint írják, 

a vállalat vezetése tavaly év végén kitalálta, hogy közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, nem bontják fel a szerződést. Ehelyett a komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő atomerőművet.

A portál egyik forrása szerint az új blokk nem biztos, hogy Pakson épült volna fel, a „Paks III.” a projektnek csak a munkacíme volt. Mint írják, a Paks III. építésével párhuzamosan a magyar állam ekkortól kezdve érdemi segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. meghiúsulásához vezethetett volna. A lap úgy tudja, hogy az orosz Roszatom már korábban is komolyan küzdött azzal, hogy a terveit megfeleltesse a magyar és az uniós előírásoknak. A történtek részleteit ismerő források szerint az ötlet azonban néhány hét alatt megbukott:

hiába támogatta az oroszok kiszorítását a paksi bővítésből Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, Orbán Viktor nemet mondott rá.

Mint írják, az elképzelés részleteit ismerő források szerint Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy Paks II. épüljön meg. „Orbán döntött úgy, hogy marad az orosz irány” – mondta az egyik forrás, aki szerint Orbánt a jogi, pénzügyi szempontok mellett az időtényező is motiválta. Egy teljesen új beruházás engedélyeztetését ugyanis elölről kellett volna kezdeni, vagyis a projektre fordított közel tíz év kárba ment volna. 

A Direkt 36 szerint egy ehhez hasonló helyzet tavaly is előállt a jelenleg is üzemelő Paks I. atomerőművel összefüggésben. Azt írják, az orosz fűtőanyagot használó erőmű a tavalyi év első felében közel állt ahhoz, hogy a környező országok nukleáris létesítményeihez hasonlóan megállapodjon az amerikai Westinghouse nevű céggel. Ám a kormány ezt az utolsó pillanatba elkaszálta, mert rossz viszonyt ápolnak a Biden-adminisztrációval. Helyette inkább a cég francia versenytársával, a Framatome-mal működtek együtt, holott nekik jelenleg nincs Paks I.-ben használható üzemanyaguk.

A kormányzaton belül emellett úgy vélték, hogy a jelenlegi nagyszabású akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre is szükség lehet. „Ha a BYD és a CATL megépül, akkor az amúgy is elvinné a Paks II-t” – mondta az egyik forrás.

Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója nemrég egy interjúban egyébként arról beszélt, hogy a 2030-as évek elején mindkét blokkot hálózatra tudják kapcsolni. Kifejtette, hogy a 2014-ben kötött kulcsrakész kivitelezési szerződés értelmében az atomerőmű építési költsége 12,5 milliárd euró, melyből 10 milliárd euró az orosz hitelkeret.

Az atomerőmű építési munkálataival az RTL Híradója is foglalkozott:

Nyitókép: A Paks II. atomerőmű építési területe a helyszínen tartott sajtóbejárás napján, 2023. szeptember 22-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI