Tízmillió forintot kell fizetnie annak, aki pályázatot szeretne beadni egy állami kastély tulajdonjogára, de az önkormányzatok vagy az egyházak akár 1 forintért is pályázhatnak. 

Bruttó 326 ezer forintos garantált bérminimumot keres a kormányhivatali dolgozók jelentős része – ezt állította a közszolgálati dolgozók szakszervezetének elnöke. Azonnali, 25 százalékos, átlagos béremelést követelnek. 

Az üres államkassza miatt komoly a veszély arra, hogy elveszik az önkormányzatoktól a helyi adókat, és központilag osztják szét.

Egy új kutatásban arra keresték a választ, nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél. 

Éppen az önkormányzati választási kampány elején kerülhet nyilvánosságra, hogy az önkormányzatok szabályosan adták-e ki a szabadságokat, vagy például mennyit fizettek ki a polgármestereknek. A vizsgálatot a miniszterelnök rendelte el. Ellenzéki polgármesterek attól tartanak, hogy az eredményeket a kampányban akarják felhasználni. A kormányközeli polgármestereket tömörítő Települési Önkormányzatok Szövetsége szerint csak annak kell félnie, akinek vaj van a füle mögött. 

Akár 250 millió forintos bevételkiesés is érhette az V. kerületi önkormányzatot azáltal, hogy a helyi rendelet helyett az állam határozza meg a filmforgatások után fizetendő közterület-használati díjat – tudta meg az rtl.hu. Budapest többi belső kerülete is jelentős összegeket bukhatott, ráadásul a lakók is zúgolódnak a sorozatos lezárások miatt. A filmgyártók helyzetét nemcsak az olcsó árak könnyítik, hanem az állami szférában ritkán látott intézkedési határidők is.

A Belügyminisztériumtól várnak segítséget az önkormányzatok, mert nem tudják, miből fizessék ki a minimálbér emelését a dolgozóiknak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt kéri Pintér Sándortól, hívja össze az Önkormányzatok Együttműködési Tanácsát, és a kormánnyal közösen találjanak megoldást. A belügyminisztérium azt közölte, minden évben biztosítják a minimálbér emeléséhez szükséges többlettámogatást.

Folyamatosan érkeznek a szociálistűzifa-igénylések az önkormányzatokhoz. A legtöbb településen idősek, egyedülállók és nagycsaládosok kérnek segítséget. A szállítás és darabolás költsége akár a több száz ezer forintot is elérheti, ezt pedig nem mindenhol tudják kifizetni az önkormányzatok. Akinek nem elég a kiutalt tűzifa, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ugyanis az 1 erdei köbméter tűzifa ára, elérheti az akár 72 ezer forintot is. 

Néhány hónappal a választások előtt indít vizsgálatot az önkormányzatoknál a kormány – jelent meg a friss hír a Magyar Közlönyben. A munkáltatói és a javadalmazási gyakorlatot ellenőrzik majd a kormányhivatalok. A főpolgármester szerint politikai szándék áll a háttérben, a Miniszterelnökség ugyanakkor azt állítja: segíteni akarják a hivatalokat, hogy szabályosan működjenek.

A közszolgálati ellenőrzés során a 2022. január 1. és 2023. július 31 közötti időszak munkáltatói intézkedéseit ellenőrzik. 

Májustól akár be is zárhatják az 1500 fő alatti kistelepülések postahivatalait, ha az önkormányzatok nem tudják átvenni az üzemeltetést. Mobilpostával fogják helyettesíteni a hivatalokat.

Nem tudni, hogy valóban megtarthatják-e az önkormányzatok a szakrendelőiket, és az is kérdéses, hogy mennyivel kerül majd többe az intézményeiket megtartó településeknek ezek fenntartása a jövőben – erről beszélt Érd ellenzéki polgármestere Híradóknak. A település országgyűlési képviselője azt ígérte neki, hogy maradhat a városé az intézmény. Kerestük az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóságot és az egészségügyért felelős Belügyminisztériumot is, de választ nem kaptunk.

A főpolgármester szerint komoly problémák lehetnek abból, ha az építési minisztérium vezényelné le az önkormányzati beruházásokat.

Hétvégéig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak arról, hogy átadják-e szakrendelőiket az államnak – derül ki az az Országos Kórházi Főigazgatóság polgármestereknek küldött levélből. Ferencváros és Zugló ellenzéki polgármestere arról beszélt híradónknak, hogy megtartanák a szakrendelőket. A Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint a rendelőintézetek a kórházak irányítása alá kerülhetnek, ami a korábbi tapasztalatok alapján az ellátás színvonalának csökkenésével járhat együtt. 

 A rezsitámogatás fejében.

Újabb kínos részletek derültek ki az építési minisztérium által készített törvényről.

Nem dönthetnek saját beruházásaikról a jövőben az önkormányzatok, így az önkormányzatiság maradékát is felszámolja a kormány – így értékeli a beruházási törvény tervezetét Szeged városfejlesztési alpolgármestere. A nemrég nyilvánosságra hozott törvénytervezet szerint ugyanis szinte az összes állami pénzből megvalósuló beruházásról a Lázár János vezette Beruházási és Építési Minisztériumban dönthetnek. A minisztérium kérdésünkre úgy reagált: politikai okból bírálják a tervezetet.

„Az ajánlat jó, de kicsit későn jött” – így reagáltak az RTL Híradónak polgármesterek arra, hogy egy pénteken megjelent kormányrendelet szerint lecserélhetik az őszi, magas áron kötött gázszerződéseiket az önkormányzatok. Így az aktuális – a korábbihoz képest jóval alacsonyabb – árat fixálhatják a gázra szeptember végéig.

Nem minden önkormányzatnak kell kötbért fizetnie az állami gázszolgáltatónak, amiért kevesebb gázt fogyasztottak annál, mint amire leszerződtek – derül ki a HVG összesítéséből. Újbuda például 10 millió forintot fizethet, amiért 35 milliót spórolt, amúgy a kormány előírásának megfelelően. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint az MVM-nek nagy veszteséget okoz, hogy a távhőcégek az enyhe tél és a spórolás miatt nem használják el a drágán, előre megvásárolt gázt.

A kormány összesen 76 milliárd forinttal kompenzálja az önkormányzatokat a megszaladt rezsiköltségek miatt. Mindeközben szolidaritási adóként beszednek tőlük 240 milliárd forintot, és 62 milliárd forint sorsa még bizonytalan.

A DK fővárosi polgármesterei szerint Orbán Viktor „politikai bosszúból megtagadta a kerületek rezsitámogatását”.

Összesen 44 milliárd forintot osztanak szét.

A kormány feloldotta a pandémia miatt bevezetett tilalmat.

Van, aki már csak kézzel mos, és van, akinek fogalma sincs, hogyan fizeti ki az 50 ezres villanyszámláját. Nemcsak a családok vannak gondban a rezsiválság miatt Jákfalván, hanem maga a település is. Az önkormányzat egyszerűen kifogyott a pénzből, támogatást pedig hiába kért a kormánytól.

A szerdán megjelent kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok lekacsolhassák a közvilágítás este tíz és hajnal négy között.

A főpolgármester nem tudja, hogy túlélik-e 2023-at, de nyugodt szívvel néz tükörbe, mert nem az önkormányzatok hibája lesz, ha a válság kihúzza a lábuk alól a talajt.

Kormányzati segítségre vagy hitelfelvételre lehet szüksége jövőre az önkormányzatoknak – ezt mondta a Híradónak a XVII. kerület fideszes polgármestere. Rákosmentén két uszodát és több kulturális intézményt is bezárnak, és Zalaegerszeg kormánypárti polgármestere is intézmények bezárását jelentette be. Az ellenzék szerint nem a háború és a szankciók, hanem „a rossz kormányzás” miatt kell bezárni közintézményeket.

Az önkormányzatok azért küzdenek, hogy az iskolákat, óvodákat ne kelljen bezárni, a vendéglátóhelyek számára a járvány után pedig óriási érvágást jelent a júliusban bejelentett rezsiemelés. És hol van még a vége.

Az energiaválság és az elszabadult árak miatt valódi veszélybe kerültek a magyar települések, ezért arra kérik a miniszterelnököt, hogy végre üljön le velük is tárgyalni.

A főpolgármester szerint a közszolgáltatásokat mindenképpen biztosítani kell. 

A kormány nem lát esélyt arra, hogy az önkormányzatok hatósági áron kapjanak energiát – mondta Gulyás Gergely miniszer az RTL kérésére a kormányinfón. Ugyanakkor a fideszes Cser-Palkovics András és Karácsony Gergely főpolgármester egy délelőtti konferencián arról beszélt, elkerülhetetlen, hogy az energiaválságban a kormány támogassa a településeket.

A város gázszerződése szeptember végén lejár, új szerződés híján az MVM a legdrágább tarifába sorolta a várost. Budapesten, a BKV áramra kiírt közbeszerzése lett sikertelen. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az elszálló energiaárak miatt azt kéri, hogy a kormány emelje meg a BKV támogatását. 

Egyelőre nem tudni, hány önkormányzat adja állami tulajdonba a vízműcégét. A kormány által adott határidő szeptember 20-án lejárt, eddig jelezhették a települések, hogy ingyen lemondanak az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került vízszolgáltatókról. Több önkormányzat már korábban közölte: a nehézségek ellenére sem adják át a vízművagyont. 

Derecskén, Kisasszondon, Zagyvarékason, Örménykúton, Nemesnépen, Szarvaskenden, Miskolcon és Budapest IV. kerületében reggel hatkor nyíltak meg a szavazóhelyiségek.

Gulyás Gergely miniszter úgy reagált, tisztában vannak az önkormányzatok fizetőképességének határával, de először próbáljanak meg spórolni.

Az áram- és gázárak drasztikus emelkedése a működőképesség határára sodorta a településeket.

Így próbálják kompenzálni az elszálló költségeket. 

Drávaszerdahely polgármestere szerint önkormányzatok fognak csődbe menni állami támogatás nélkül. Olyan gazdag településen, mint Budaörs is jelentősen nőtt a segélyek iránti érdeklődés. Egyes önkormányzatoknál külön intézkedésekkel készülnek a segítségkérőknek, de sok önkormányzatnak nincs miből adni.

A technológiai és ipari miniszter az RTL Híradónak úgy fogalmazott, olyan gyorsan változnak a gázárak a nemzetközi piacon, hogy már alig tudják lekövetni. Palkovics úgy véli, az önkormányzatok felelőssége, ha nem tudnak leszerződni áram- vagy gázszolgáltatásra, de ha baj van, a kormány segíteni fog.

A lakosság jelentős része várja kétségbeesve az emelt számlákat. Pénzügyi tartaléka szinte senkinek nincs, így sokan szombaton és vasárnap is dolgoznak, hogy ki tudják majd fizetni a rezsit. Van, aki csak nappal fürdik, hogy ne kelljen felkapcsolnia a villanyt, más pedig a sütőt is kihúzza, hogy a rajta lévő óra se pörgesse a villanyórát. A fogyasztás csökkentése a többség számára azonban lehetetlennek tűnik, mert már eddig is spóroltak. Az olcsóbbnak gondolt tűzifa ára az egekbe emelkedett, és kevés is van belőle.

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint olyan kiszámíthatatlan a helyzet, hogy előfordul: az energiaszolgáltatók nem is jelentkeznek az áramra vagy gázra kiírt közbeszerzéseikre. A fővárosi közgyűlés egy pénzügyi alapot hozna létre, amiből a tömegközlekedést, a közvilágítást és az intézmények rezsijét finanszíroznák. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy akár bizonyos közszolgáltatások korlátozása is felmerülhet. 

Nem árulta el a kormány, hogy segítene-e azokon a településeken, amelyeken a közmunka program szűkítése miatt kevesebb közfoglalkoztatott marad. A Belügyminisztérium annyit közölt Híradónkkal, hogy a hosszútávú közfoglalkoztatás költségeit biztosítják. Azután kerestük meg a tárcát, hogy több polgármester is jelezte: a közmunkaprogram leépítése miatt számos feladatot nem tudnak majd önerőből elvégezni.

Még mindig nem tudni, mennyivel drágul majd a rezsi azok esetében, akiknek energiafogyasztása átlépi a kormány által meghúzott határt, több önkormányzat arra készül, hogy tömegesen kell támogatnia a nehéz helyzetbe került embereket.

A DK szerint ha ezután piaci áron veszik a gázt és az elektromos energiát, akkor alig marad pénz másra. 

A kormány szerint az adófizetőket nem érinti majd, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, és az extraprofitadó hatásait sem fogja érezni a lakosság. Másképp látják ezt azonban a gazdasági szereplők. A Házon kívül riportjában megszólaló vállalkozók arról beszéltek, ahhoz, hogy életben maradjanak, biztosan árat kell emelniük.

Mivel június végétől megszűnik az önkormányzatokra vonatkozó áremelési moratórium, így ezt akár át is háríthatják azokra a szülőkre, akiknek nem jár az ingyenes étkezés.

Cser-Palkovics András egy körkérdésre meglehetősen kormánykritikus választ adott. 

A főpolgármester szerint ez brutális megszorítás.

Cser-Palkovics András legalább a felére csökkentené az önkormányzatok szolidaritási adóját.

Már nem a helyi önkormányzatoknak, hanem a NAV-nak kell befizetni a sarcot.