Nincs más választásuk, át kell adniuk a cég működtetését az államnak

Már idén 400 millió forintos veszteséget termel a zalaegerszegi vízszolgáltatást végző cég. Ezt még ki tudja gazdálkodni a város, jövőre azonban tízszer ennyit kellene költeniük, ha működtetni akarják.

Zalaegerszegen a teljes önkormányzati intézményrendszer és a teljes önkormányzati cégrendszer esetében összesen 6,6 milliárd forinttal emelkednek jövőre az energiaköltségek. Ebből csak a Zalavíz Zrt. tesz ki 3,6 milliárd forintot, mondta az RTL Híradónak Balaicz Zoltán, a város fideszes polgármester. Hozzátette:

nincs más választásuk, át kell adniuk a cég működtetését az államnak.

„Elég egyszerű a képlet, ezt a város önkormányzata nem tudja biztosítani a Zalavíz Zrt. részére, tehát elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Ugyanakkor azt kértük a kormánytól, hogy folytathassunk még tárgyalásokat” – fogalmazott. A városban ugyanis a szennyvíz- és az ivóvízhálózaton is zajlanak beruházások. Az önkormányzat ezek befejezéséről tárgyal a kabinettel.

A kormány júliusban jelentette be, hogy kész átvenni az energiaköltségek miatt nehéz helyzetbe kerülő vízműcégeket az önkormányzatoktól. Szerintük ugyanis sok település jelezte, hogy az energiaár-robbanás miatt nem tudják üzemeltetni ezeket. Határidőt is szabtak: szeptember 20-áig jelezhették a települések, ha ingyen átadnák az államnak a vízközművagyonukat.

Érd ellenzéki polgármestere azonban úgy látja, ez csak mézesmadzag. A Csőzik László vezette település egy hónapja már döntött: nem adja a vízművet, inkább előremenekül. „Egy napkollektorrendszert állítunk csatasorba, ami jövő nyáron elkezd működni, és úgy gondolom, hogy az energiaszükségletet, illetve a megnövekedett energiaárakat féken tudjuk tartani általa” – fogalmazott.

A szintén ellenzéki vezetésű Szegeden is megtartják a vízművagyont, és zöldenergiával csökkentik az üzemeltetési költségeket. A városban biomassza-erőművek épültek, és gázmotorból is villamosenergiát állítanak elő, továbbá Szeged vízmű-telephelyrendszere komoly napelemparkkal rendelkezik.

A Híradó szerette volna megtudni, a határidőig hány önkormányzat jelezte, hogy állami működtetésbe adná a vízműcégét. Erre nem adott választ a Technológiai és Ipari Minisztérium, a tárca csak annyit közölt, hogy „az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak”. Hozzátették, hogy a vízműcégek állami tulajdonba helyezése „a fenntartható üzemeltetés mellett” lehetőséget teremt „a rekonstrukciós elmaradások fokozatos felszámolására is”. Azt nem árulták el, mikortól veszi át az állam a cégeket.