Rengeteg kérdés merül fel az idei tanévkezdéssel kapcsolatban: lesz-e pedagógussztrájk, lesznek-e tanárok, akikkel el lehet kezdeni a tanévet? Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról is beszélt, hogy a kormány 2028-ig tervezi uniós pénzből a pedagógusok bérének emelését, így elérnék a más diplomás szakmák fizetésének 80 százalékát. Kérdés, hogy ez mire lesz elég. 

A módosítás részletszabályait az egyetemeknek idén szeptember 30-ig kell kidolgozniuk.

A győri Révai Miklós Gimnáziumba három nyugdíjas tér vissza, ami az igazgató szerint nekik nagy segítség, mert hét tanár pótlásáról kellett gondoskodni. A Belügyminisztérium szerint októberben lesznek megbízható adatok arról, hogy hány nyugdíjas pedagógus élt a lehetőséggel.

Az Ökumenikus Segélyszervezet azoknak segít, akik nem tudják kigazdálkodni ezt a pénzt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit kirúgta a miniszter, miután elmaradt az eső augusztus 20-án, amiért potyára kellett lefújni a tűzijátékot. Közben kiderült, az Állami Számvevőszék kikutatta, hogy demográfiai problémákat okoz, hogy túl sok nő tanul a felsőoktatásban, mert csökkenti a gyerekvállalási esélyüket. Az állam a gazdasági válság és a megszorításokközepette megveszi a Vodafone kisebbségi tulajdonát, és épül tovább a hatvanpusztai Orbán-majorság. Mindeközben Béres Anett a megmentőjét keresi. Ezek voltak a hét videói.

Állítólag nem szüntetik meg az intézményeket, csak szüneteltetik az oktatást.

A hvg.hu cikkének megjelenése után eltávolították a fényképeket a Beconomist hallgatói véleményeket bemutató oldaláról. 

Az iskolakezdés már sok olyan szülőnek is anyagi terhet jelent, akiknek eddig nem okozott gondot, hogy beszerezzék mindazt, amire a gyerekeknek szüksége lesz a tanévben. Tavalyhoz képest a papír ára ötven, míg a többi tanszer 20-40 százalékkal lett drágább. A Fókusz riportjában annak járt utána, hogy miről kell lemondania egy családnak ahhoz, hogy kellőképpen felszerelve induljon a tanév.

Szeptember 5-től folytatódhatnak a polgári engedetlenségi akciók, ha a kormány nem állítja vissza a tanárok sztrájkjogát és nem emeli a béreket. A Tanítanék Mozgalom terveiről az Eduline írt először, miután a szervezet szerint nem kaptak érdemi választ a kormánytól nyílt levelükre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják, aki már a tanév elejétől sztrájkolna, az holnap délutánig jelezze az iskola igazgatójának. A Belügyminisztérium azt írta, minden munkavállalót megillet a sztrájkhoz való jog. 

A Tanítanék Mozgalom azt tervezi, hogy továbbra is lesz sztrájkalap, amelyből kompenzálni tudják a polgári engedetlenséget vállalók kieső bérét. 

Mozgósítással és adománygyűjtéssel segíti a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet a Diákok a Tanárokért csoportot a szeptember 2-ára meghirdetett tüntetés megszervezésében. A diákok azért vonulnak utcára, hogy támogassák tanáraikat a sztrájk folytatásában, amennyiben nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal a béremelésről. A szakszervezetek már korábban jelezték, hogy sztrájkkal kezdődhet a tanév, ha nem lesz megegyezés.

Korábban is demonstráltak a tanárok mellett, de úgy látják, nem javult az oktatás helyzete.

VV Anett közel két hónappal a teaszánsza után megrázó interjút adott a Fókusznak, ahol arról mesélt, látta a sátánt. Mindeközben nem csitul a botrány Molnár Gusztáv körül, aki új életet akar kezdeni. A mezőgazdaságban dolgozók életét a hőség keseríti meg, az pedagógusokét meg majd lehet, hogy a hideg. Felcsúton viszont hattyúhíd, kilátó és üvegfalú étterem is épül. A hét videói. 

Hogy mekkora a baj az oktatásban, az leginkább a számokból látszik. Nem párszázas vagy párezres hiánnyal küzd az oktatási rendszer. A következő öt évben 22 ezerrel lesznek kevesebben és akkor még nem számoltuk azokat, akik most szeptemberben nem állnak munkába az eredménytelen sztrájktárgyalások után.

A hatévesek kötelező beiskolázása miatt sokan kerülhettek éretlenül iskolába. Az első osztályosok között 4,6 százalék az évismétlők aránya, miközben a többi évfolyamon legfeljebb 1-2 százalék.

A nők és a férfiak közül a férfiak a konzervatívabbak ezen a téren, 64 százalékuk ragaszkodik a leckeíráshoz.

300 millió forint helyett 2,3 milliárd forint lehet a Waldorf-iskolák és -óvodák rezsiköltsége. Azt mondják, ezt nem tudják kigazdálkodni, ezért állami segítséget várnak, valamint támogatókat is keresnek. Egy óbudai gimnáziumban is tízszeresére nőhet a rezsiszámla, ők levelet írtak a szülőknek, hogy közülük kik tudnák 100 ezer forinttal támogatni az iskolát. Máshol tandíjemelésen gondolkodnak. A Belügyminisztérium azt közölte híradónkkal, hogy az iskolák többlettámogatásáról majd csak a pontos adatok birtokában hoznak döntést. 

Nem szükséges további fűtést biztosítani az iskolákban, ha a tantermek hőmérséklete eléri a 20 Celsius fokot – ezt írta egy állampolgári bejelentésre adott válaszul a köznevelési helyettes államtitkár. Megkeresésünkre a Belügyminisztérium már azt közölte, hogy „semmiféle parancs vagy utasítás nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint 20 fokos termekben nem lehet hosszú távon tanítani.

El akarják kerülni, hogy digitális oktatásra kelljen átállni télen.

Nagy bajban az iskolák, nagy bajban a pedagógusok, akiknek a helyzete még mindig nem rendeződött. Az érdekvédő képviseletek egyöntetűen kijelentették, hogy „elfogyott a türelem, nem tudnak tovább várni”. Vajon milyen tanévkezdésre számíthatunk?

A szakszervezetek szerint télen több oktatási intézmény online oktatásra állhat át, ha a kormány az iskolák, óvodák fűtésén akar spórolni. 

„Nálunk sincs kolbászból a kerítés, de van támogató környezet.” Ilyen és ehhez hasonló szövegekkel keresnek tanárokat a Facebookon iskolák és tanárok. Egyre kétségbeesettebben már nem csak a hivatalos állásportálon hirdetnek állásokat. Közben a Diákok a tanárokért csoport közölte, támogatják a tanárokat, ha sztrájkolnak a tanév elején. Tüntetést is szerveznek szeptember másodikára. A Belügyminisztérium a tüntetésre nem reagált, de azt írták, folytatják a tárgyalásokat a pedagógus szakszervezetekkel és az Európai Bizottsággal is.

Nem lesz normális tanévkezdés a pedagógus szakszervezetek szerint, ha a tanévkezdésig nem tudnak megállapodni a kormánnyal. 

Erről maga a kormány írt egy uniós támogatást kérő dokumentumban. Azt is hozzátették, a tanárok utánpótlása a versenyképes fizetés hiánya miatt akadozik, és az életpályamodell sem működik jól, mert a legfelsőbb fizetési kategória 42 év alatt érhető el. A DK szerint a kormány ezzel elismerte, hogy a hazai oktatás helyzete katasztrofális.

Gyereke a magánytól, ő a kilátástalanságtól szenved. Dórinak a munkahelyét is ott kellett hagynia, hogy egy személyben tanító, fejlesztő, gyógypedagógus és logopédus lehessen, otthon, a négy fal közé szorulva. Magyarországon több, mint százezer sajátos nevelési igényű gyerek lehet, akiket nem tudnak ellátni. A legtöbbször nem látják őket szívesen, csak mert mások. A kis Levi csak egy közülük, akit rendszeresen bántottak emiatt az iskolában. 

A kulturális miniszter múlt héten jelentette be, hogy 2024-től változnak a felvételi szabályai. A tárca azt közölte, hogy szeptember elejéig kiderülnek a részletek. Az ADOM Diákmozgalom nem érti, hogy ha ezentúl az egyetemek dönthetik el, miért adnak többletpontot, akkor hogyan járhat továbbra is ugyanannyi pont az önkéntes katonai szolgálatért.

Az is jelentkezhet a hirdetésre, aki csak „jártas” az adott területen.

A pedagógus szakszervezetek szerint a pénzt elkölthetnének például az iskolák fűtésére is.

Volt, aki pár ezer forintot, más milliós összeget adományozott a tiltakozó tanárok megsegítésére. 40 millió forint gyűlt így össze, a pénzből eddig ezer olyan tanárnak jutott, akik kevesebb fizetést kaptak, mert sztrájkoltak vagy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt a béremelésért. A Tanítanék Mozgalom szeptemberre újabb tiltakozó megmozdulást szervez.

A 6,58 milliárd forint mellett további 6,46 milliárdot szán a friss rendelet szerint.

Újra lehet ősztől nyugdíj mellett dolgozni a közszférában – a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint így a háborús veszélyhelyzet miatt egy évig megkapják a nyugdíjuk mellett a munkabérüket is – például a pedagógusok. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezzel beismerte a kormány, hogy óriási bajt jelent a pedagógushiány. A kormány nem válaszolt a megkeresésünkre.

Adományokból tovább működhet a halmozottan sérült, és beszédképtelen gyerekek számára létrehozott Bliss alapítványi iskola. Tavasszal derült ki, hogy az állam szeptembertől már nem ad támogatást, inkább tankerületi iskolákban helyezné el a gyerekeket. A szülők szerint ez nem megoldás. 4 hónap alatt 28 millió forint gyűlt össze, így a gyerekek a megszokottak szerint kezdhetik a tanévet. 

Gulyás Gergely szerint 2027-re a diplomás átlagbér akár az egymillió forintot is elérheti.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „a gáztól menekülni érdemes”, ezért mindenkit alternatív fűtési megoldások keresésére biztatott.

Hosszas várakozás után pénteken megjelent a rendelet a szeptemberben kezdődő tanév rendjéről. Korábban ezt már júniusban tudni lehetett, most azonban július végéig izgulhattak a diákok.

A megnövekedett rezsiszámlák rengeteg tankerületet sodorhatnak az eladósodás szélére. Ezért a Pedagógusok Szakszervezeténél attól tartanak, télen plusz tanítási szünet jöhet.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy arról, hogy egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora komoly lehetőséget lát az átalakításban.

Régóta feszítő problémát kezelnek ezzel a döntéssel – mondta Csák János. 

Kályhák beszerzésével.

Csák János szerint az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni. 

Jelentősen csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, idén 6449 diákot vettek fel a pedagógusképzésbe, ami az előző évekhez képest is nagyon alacsony. Hogy milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve, arról Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Reggeliben.

A Jelen Média szerint a kulturális és innovációs miniszter már elkészítette a tervezetet. Ez alapján az egyetemek is beleszólhatnánk abba, hogy miért jár többletpont a felvételin. A Rektori Konferencia elnöke híradónknak elismerte, hogy találkoztak az ügyben a miniszterrel, de döntés még nincs.

Másodállást vállalnak és táboroztatnak, hogy kiegészítsék a fizetésüket.

Vannak olyanok fiatalok, akik azért nem jelentkeztek budapesti egyetemre, mert nem tudnák fizetni az ezzel járó költségeket a megnövekedett albérlet és rezsiárak miatt. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jogos volt a rendőrök és a katonák fizetésemelése, de elvárják, hogy nekik is több jusson. 

A drágulás mértéke önkormányzatonként eltérő, van, ahol 15, de olyan is, ahol 25 százalék.

A szakszervezetek további pályaelhagyástól tartanak, ám az oktatási államtitkár szerint a várhatóan romló gazdasági környezetben egyre kevesebben tudnak majd a versenyszférában elhelyezkedni. 

Miután felvették a mozgáskorlátozott fiút, a tanulmányi osztályon azzal nyugtatgatták, hogy csak néhány lépcsővel kell majd megküzdenie, de ez nem így történt.

A pedagógusok szerint a Kúria igazságot szolgáltatott.

Nem titkolták el, de nem is nagyon reklámozzák.