Már két hellyel előzi Románia Magyarországot azon a listán, amit a teljes állásban foglalkoztatott munkavállalók fizetése alapján állítottak össze.

Két egymás utáni negyedévben is csökkent a bruttó hazai termék volumene. Alapvetően az elmúlt években az életünk csak drágább lett a bérünk reálértéke egyre kevesebbet ér. Vajon tényleg az adócsökkentés kormánya az Orbán-kormány, vagy csak hangzatos ígéretekkel próbálják elfedni a valóságot? Németh Dávid közgazdász és Angyal József okleveles adószakértő elemezte a gazdaság helyzetét.

Az EU új, a bérek átláthatóságáról szóló irányelvének részeként a jövőben elvárnák, hogy az álláshirdetésekben közzétegyék a bértartományokat. A vállalatoknak egyrészt be kell majd mutatniuk, hogy melyik munkakörben mennyit keresnek a dolgozói, és mit tesz a cég annak érdekében, hogy egyenlő munkáért lehetőleg egyenlő bérezés járjon. Másrészt már az álláshirdetésekben is jelezni kell majd, hogy milyen bérre számíthat a jelentkező. Ausztriában már 2011 óta létezik ilyen törvény. Garancsy Gergő HR szakértővel a Reggeliben arról beszélgettünk, nálunk mikor lép életbe az intézkedés, kinek kedvez ez a változtatás, és miért szülhet bérfeszültséget. 

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A minimálbér kétszeresét keresheti meg nyári munkájával egy átlagos diák a piacvezető iskolaszövetkezet szerint. Havi nettó 350 ezer forintot, 15%-kal többet, mint egy éve. A szakértők nem számítanak betöltetlen diákállásokra idén. Többen akarnak pénzt keresni, mert a szülők fizetése kevesebbet ér a tavalyi, az Unióban legmagasabb infláció miatt. 

Sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, ha méltatlan bérért kell dolgozniuk a bíróknak.

Megelőzte a román vásárlóerő a magyart: 5 százalékkal többet ért az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon 2023-ban. Nálunk a családosok is kevesebbet kapnak a bérükért, mert a gyerekek után járó adókedvezmények is értéktelenebbek. A magyarok fogyasztása 20 év alatt sem érte el az uniós átlag 70 százalékát, miközben a románoké megduplázódott és már meghaladja a 80 százalékot. 

Már meghaladja a 600 ezer forintot a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. A nettó átlagkereset is 400 ezer forint fölé került, ugyanakkor szakértők szerint a dolgozók háromnegyede kevesebbet keres az átlagfizetésnél. A bérek a magánszektorban kevésbé, az államiban jobban nőttek, főként a tanári fizetések emelkedése miatt. 

Egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a havi egymillió forintos fizetés a másodosztályú Nyíregyháza Spartacusnál.

Ha Oliver Colman lenne, sokkal többet vinne haza Olivia Colman.

Az Ifjúsági Garancia Plusz program bértámogatásból, albérleti és útiköltség hozzájárulásból áll.

A fizetésemelésről vitázni vagy szavazni sem kellett, a miniszterelnök fizetése az előző évi bruttó átlagkeresethez igazodik, és így azzal együtt automatikusan emelkedik. Ahogy Novák Kataliné is, akinek a leköszönése után néhány nappal máris 653 ezer forinttal nő a havi juttatása.

 Közel 4 milliárd forintot fordítanak a dolgozói fizetések korrekciójára.

Stabilizálódott a forint árfolyama, a bérek növekedése viszont nem állt meg.

Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett. A fizetések 40 százalék körül vannak.

A tanárbérelemlésről szóló kormányrendeletek részleteket nem közölnek, nem tudni, mennyi lesz a fizetése a pedagógusoknak. 

Körülbelül 200 kórházi dolgozó nem kapott bért és végkielégítést, miután tavaly decemberben felmondtak nekik Veszprémben és Ajkán – állítják az érintettek. Az egyik takarító szerint a veszprémi kórház betegségre hivatkozva késik a kifizetésekkel. Az RTL Híradónak nyilatkozó munkajogász szerint a kórházaknak a tartozáson kívül késedelmi kamatot is fizetniük kell a dolgozóknak. A veszprémi kórház azt közölte, február 5-ig elutalják a pénzt. 

Fű alatt emelhették a többi miniszter és államtitkár fizetését is, de nem tudni biztosan, mert ezek az adatok ma már homályba vesznek.

Hisztériakeltés van Magyarországon a vendégmunkások körül, pedig a külföldi dolgozók nem törik le a béreket, és a magyarok elől sem vesznek el munkahelyeket. Erről a foglalkoztatás politikáért felelős államtitkár beszélt a Világgazdaság podcastjában. A Demokratikus Koalíció szerint azzal, hogy már 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a saját törvényeit sem tartja be a kormány.

A szakszervezet szerint a fizetéscsökkentést a sztrájkoló, tiltakozó tanárok megbüntetésére használják majd fel. 

24 hónap alatt negyedszer emelnek bért.

A kutatás szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével.

Állítják: 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 ezer forint volt.

A légiforgalmi irányítók hosszú ideje éllovasnak számítanak. Átlagosan több mint havi bruttó 2,2 millió forint a bérük.

Több száz dolgozója októberi bérét nem tudta kifizetni Balmazújváros – erről tett közzé levelet a polgármester a Facebookon. Hegedüs Péter szerint ennek hat képviselő az oka, amiért nem fogadják el a tavalyi zárszámadást. Emiatt pedig a város nem jut hozzá az állami támogatáshoz. A képviselők viszont a polgármestert okolják, mert szerintük gazdaságilag tönkretette a várost, ezért feljelentést is tettek.

Dobrev Klára azt is szeretné, ha mindenkinek lenne legalább háromhavi tartaléka. 

Közép-Magyarországon viszont akár a 2500 forintot is elérheti ez az összeg.

A foglalkoztatottak 38 százalékánál nem volt semmilyen bérrendezés az elmúlt évben. 

A munkaadók és a munkavállalók képviselői közösen javasolták ezt, a kormány álláspontja még nem ismert.

Bruttó 21 forinttal emelkedik az egyik tanár fizetése.

Júniusban már átlag 3,4 százalékkal kevesebbet értek a fizetések Magyarországon, mint egy évvel korábban – a KSH friss jelentése szerint. Hiába csökkent az infláció, a bérek annál is visszafogottabban emelkedtek. A miniszterelnök múlt pénteken azt mondta, az év második felében bérfejlesztések ellensúlyozhatják a vásárlóerő első félévi zuhanását. Gulyás Gergely viszont csak januártól ígért nagyobb fizetést az állami dolgozóknak.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok kötelesek lesznek ezzel kapcsolatos jelentéseket közölni.

A parlamenti képviselők viszont kétharmados többséggel megszavazták.

A fogyasztói árak 25 százalékkal növekedtek.

Csaknem száz üres pozíció van jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, azaz majdnem minden nyolcadik álláshely betöltetlen. A munkavállalók gyakran úgy érzik, két-három ember helyett kell dolgozniuk, három év alatt csaknem megduplázódott az egy bíróra jutó büntetőügyek száma, az ügyvédek szerint döcögős az ügymenet. A brutális munkateher és a nem versenyképes fizetés mellett a munkakörülményekre, a feszült hangulatra és a nem megfelelő hangnem miatt is panaszkodnak az alkalmazottak.

Április közepe van, már toborozzák a munkaerőt a Balatonra. A hírek munkaerőhiányról és milliós fizetésekről szólnak. A Fókusz stábja balatoni vendéglátósokat kérdezett arról, hogy valójában mennyit is lehet keresni a magyar tengernél. A gyorsan nagyot szakítani akaróknak rossz hír, hogy a milliós fizetés legfeljebb bruttó lehet és azt is is csak képzett szakács kaphatja. A munka viszont igencsak embert próbáló, a vendéglátósok leginkább a fiatalokra számítanak.

Két év múlva szerinte ennyi lesz a pedagógusok átlagos fizetése. 

A többség szerint sokkal nehezebb a helyzete, mint korábban a szüleiké volt. 

A nagy magyar tőzsdei cégek vezérigazgatói komoly összegeket tettek zsebre. Egyedül Csányi Sándornál nem tudni mennyi volt a járandósága az anyacégénél, de az kiderült, hogy a Moltól egy igen szép összeg landolt a számláján.

Íme, itt vannak a szakmák, ahol a legtöbb és a legkevesebb pénzt lehet keresni Magyarországon.

A hazai NB I csapatai összesen több mint húszmilliárd forintot költenek a játékosok fizetésére. 

A Vasutasok Szakszervezete két ajánlatot is visszadobott, végül Lázárral sikerült megállapodniuk.

Több mint 30 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze.

Csak Romániában és Bulgáriában kisebbek a fizetések az Európai Unióban, mint Magyarországon. 

Finoman szólva nem tudták tartani a lépést az inflációval a béremelkedések. 

Budapesten nagyjából kétszer akkora az átlagkereset, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, emellett az ország többi területén élőknél is látványosan többet keresnek a fővárosiak. A szakértő szerint Magyarországon „az emberi lét szinte minden dimenziójában hátrányokat szenved el, aki kistelepüléseken él”.

A magasabb jövedelműek több kedvezményhez juthatnak hozzá, és több hitelt vehetnek fel.

Orbán Viktor a legtöbb uniós kormányfőnél többet keres. 

Viszont ez nem feltétlenül alapbéremelést jelent.

A teljes személyi állomány 5 százaléka kerül alacsonyabb besorolású munkakörbe.