10. hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke, a kormány viszont rendületlenül a zuhanás megállítását ígéri

A sajt ára annyival csökkent, amennyivel az üzemanyagoké emelkedett egyik hónapról a másikra. Éves alapon még júniusban is 20 százalék fölötti inflációt mért a KSH. Szűcsné Fekete Renáta tejtermékeket árul. Szeptemberben, idén másodjára emelik a fizetését. Mégis panaszkodik.

„180 ezer forint volt a fizetésem, májustól 220 ezer, szeptembertől még 20 ezer forintot fogok kapni, de az áremelés miatt észre sem vehető, hogy megemelték a fizetésem” – mondta a Híradónak.

A boltok forgalma több mint 10 százalékkal zuhant az első félévben, annyira visszaesett a fizetések vásárlóértéke. 

És 8 éve nem látott mértékűre, 146 milliárd forintra duzzadt a hitelkártya tartozások nagysága. A folyószámla adósságok pedig 10 éve nem emelkedtek a mostanihoz hasonló mértékben a jegybank adatai szerint.

„Egyszerre látjuk azt a trendet, hogy egyre több a fennálló folyószámlahitel-tartozás, a hitelkártya-tartozás. Ebből arra következtetünk, hogy nagyon sokan a hónap végéig már nem tudnak a fizetésükből mindent kigazdálkodni. Így a hónap egy részében már mínuszban vannak, folyamatosan hitelkeretből költenek” – magyarázza Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu szakértője.

Ma közölte a KSH, hogy júniusban már 3,4 százalékkal kevesebbet ért a boltokban az átlagkereset, mint egy évvel korábban. Májusban még „csak” 3 százalékos visszaesést mértek.

Hiába csökkent az infláció, ám a cégek is visszafogottabban emelték a fizetéseket.

„Látják, hogy a piacon nagyon meg kell küzdeni a fogyasztókért, a vevőkért. Ilyen környezetben, ha hirtelen emelne béreket, akár a csődöt is kockáztatná – mondja Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A szakszervezetek hetek óta évközi inflációkövető minimálbér-emelést követelnek, amelyről akár a kormány is dönthet. Jövő héten indulnak a bértárgyalások. A GKI már kiszámolta, mekkora emelés kellene, hogy a kötelező legkisebb fizetések ugyanannyit érjenek év végére, mint tavaly.

Mivel nem valószínű, hogy szeptember 1-től megvalósul, hanem inkább csak októbertől indulhat, ezért a reálérték megőrzéséhez, tehát ahhoz, hogy nulla legyen a változás a reálértékben, legalább 10-12 százalékos emelésre lenne szükség

 – mondja Molnár László.

A gazdaságfejlesztési miniszter ma azt közölte, „a fizetések vásárlóereje augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket”.

A miniszterelnök augusztus 18-án az állami rádióban azt mondta, reálbér-növekedést szeretne idén.

„Most, hogy az inflációt lejjebb törtük vagy visszavágtuk, és a bérek emelése pedig folyamatos a gazdaságban, ezért az év második felében bekövetkező béremelések, azok ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az első félévben történt.”

Orbán Viktor a szerdai kormányülés után a Facebookon azt írta, 

tovább fogjuk emelni a béreket!

Gulyás Gergely miniszter ma azt mondta, a minimálbér- és a nyugdíjemelésről is tárgyaltak, de egyelőre nem beszélhet a részletekről. Szerinte magánvállalatok emelhetik a második félévben a fizetéseket. Az ország legnagyobb munkáltatója, az állam idén már nem készül bérfejlesztésre.

„Összességében reálbéremelkedés lesz. Az állami szféra minden területére ez nem igaz” – mondta a kormányinfón.

A KSH friss adata szerint júniusban már 10. hónapja csökkent a reálbér, vagyis a fizetések vásárlóértéke Magyarországon.