Belföld

Nem nyilvános határozat: csak a kiválasztottak kapnak pluszpénzt a kormányzati szerveknél

Lőrincz TamásLőrincz Tamás

2023. december 11. 5:21

Nem tartott sokáig az az időszak, amíg a kormányzati szerveknél kizárólag Orbán Viktor kormányfő személyes jóváhagyásával lehetett plusz juttatást adni – tudta meg az rtl.hu. Egy nem nyilvános határozat alapján ugyanis minden minisztériumnál meghatároztak egy kvótát, amely azt mutatja meg, hogy hány embernek adható pénz is a teljesítmény elismerése mellé. Ez azonban csak a kiválasztottak bérhelyzetén segít majd: a többi dolgozónak egyre nagyobb terheléssel kell megküzdenie, miközben a fizetés érteke folyamatosan csökken.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök személyes engedélye kellett ahhoz, hogy valaki egy kormányzati szerv dolgozójaként plusz juttatást kapjon, de néhány hónapja már a minisztériumok dönthetnek az extra pénzekről egy bizonyos létszám erejéig – értesült az rtl.hu.  

Az egyik nem nyilvános kormányhatározat szerint ugyanis pénzbeli juttatás is adható a miniszteri rendeletben szabályozott elismerések mellé, méghozzá a következő kvóták alapján:


*2024. évi javasolt előírányzat a költségvetési törvényben

A döntést ismét egy úgynevezett 4000-es kormányhatározatban rögzítették: ezek a jogszabályok ugyan nem titkosak, de nem is nyilvánosak, pedig tartalmuk több tízezer embert is érinthetnek.

A plusz juttatásokról szóló határozatban azt is kimondták, hogy bizonyos munkavállalóknak ezen a kvótán felül is adható extra pénz:

  • a rendészeti szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban álló dolgozóinak,
  • a hivatásos szerződéses katonai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottaknak,
  • valamint a kulturális, szakképzési és felsőoktatási szakterületen dolgozóknak.

Az rtl.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget, valamint a Miniszterelnöki Kormányirodát, hogy mi indokolta a korábbi szabályozás módosítását, valamint hogy mekkora összeget fizettek ki a kvótába kerülő személyeknek, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Amíg Orbán Viktor személyes jóváhagyásához kötötték a pluszpénzeket, a miniszterelnök 22 esetben adott engedélyt erre.

Információink szerint rövid időn belül módosítani kellett azt a szabályozást is, amely a home office-t is a kormányfő személyes engedélyéhez kötötte. 

Ennek hátterében az állhat, hogy néhány fontos munkakörben már elvárják a dolgozók is az otthoni munkavégzés lehetőségét, ennek hiányában pedig akár munkahelyet is válthatnak.

A dolgozók erős alkupozíciójára utal legalábbis, hogy a jogszabálymódosítás után a miniszterelnök engedélye nélkül is köthető home office-t lehetővé tevő megállapodás az infokommunikációs és informatikai területeken dolgozókkal (például szoftverfejlesztőkkel és üzemeltetőkkel, valamint az őket támogató munkakörben dolgozókkal).

Megszűnt több ezer álláshely, még nagyobb lett a terhelés

A kormány a Népszava cikke szerint nem nyilvános határozatban döntött arról is, hogy több mint 2600 álláshelyet szüntet meg a központi közigazgatásban. 

„Az így megspórolt pénzt béremelésekre költötték, ez azonban csak azt tette lehetővé, hogy 10 százalékkal növeljék a fizetéseket, további öt százalékról pedig a munkáltató dönthetett” – mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte miután ez az intézkedés csak július 1-jétől lépett érvénybe, éves szinten mindössze 5 százalékkal emelkedtek a fizetések, miközben az élelmiszeráremelkedés akár a 40 százalékot is elérhette. A területi közigazgatásban utoljára tavaly januárban emelkedtek a bérek, 2022 nyarától kezdve viszont durván emelkedett az infláció – jegyezte meg.

A nyáron megszüntetett álláshelyek miatt ráadásul a terhelés is nőtt, ezt pedig az is jelzi, hogy az állami szférában sokan már a próbaidő alatt munkahelyet váltanak. 

Ha egy munkahelyen sok új dolgot kell megtanulni, sok a munkaidő, és még a fizetés is alacsony, akkor szinte biztos, hogy hamar elmegy a dolgozó 

– fogalmazott Boros Péterné.

Az elmúlt években ráadásul kialakult egy olyan közigazgatási elit, amelynek tagjai rendkívül jól keresnek, míg a többiek fizetése alacsony szinten ragadt. „A miniszterelnöknek és a kormány tagjainak több milliós keresete százezrekkel nőtt idén, de a közigazgatás alsóbb szintjein dolgozóknak – akik gyakran bruttó 300 ezer forintot vihettek haza havonta – éves szinten csak 5 százalékkal nőtt a bére. Ez igazságos?” – vetette fel Boros Péterné.

A szakszervezeti vezető szerint az alacsony béreket az is konzerválja, hogy a közigazgatásban úgynevezett bértömeggazdálkodás van érvényben, a fizetések pedig már nem emelkednek automatikusan háromévente a végzettség, a betöltött pozíció, valamint a munkaévek alapján. Az úgynevezett sávos bérezés semmit sem garantál – tette hozzá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábbi kormányinfókon arra utalt, hogy ahol az államnak van ráhatása, emelik majd a kereseteket január elsejétől. Egyelőre viszont csak a minimálbér és a garantált bérminimum növeléséről lehet tudni (a tanárok béremelésén kívül), a többi dolgozó fizetéséről az érdekképviseletek szerint még tárgyalások sincsenek, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot nem hívták össze. Boros Péterné szerint indokolt lenne a diplomás munkavállalók keresetemelése, a többlettudás megfizetése is. 

A közigazgatásban uralkodó bérszintet ugyanakkor jól mutatja, hogy Boros Péterné becslése szerint az ágazatban dolgozók mintegy ötödét érinti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése. 

Gyakran a diplomások is kevesebbet kerestek, mint a december 1-étől bevezetett bruttó 325 ezer forintos garantált bérminimum, azaz az ő fizetésüket utolérte a középfokú végzettséggel rendelkezők bére

– mondta. A MKKSZ 2024-re is legalább 25 százalékos fizetésemelést követel a kormánytól a reálkereset növelése érdekében, erre az elmúlt évek inflációs környezete miatt lenne szükség. „Látjuk, hogy egyre nagyobb bajba kerülnek az emberek: sokaknak letiltják a fizetése egy részét az adóssága miatt, gondot okoz a hitelek törlesztése, az állami szolgálat pedig gyakran egyenlő a dolgozói szegénységgel. Egy viszonylag szűk kört leszámítva a többségnek nem éri meg a közigazgatásban dolgozni” – mondta Boros Péterné. 

Hozzászólna?

 

Nyitókép: Orbán Viktor az Európai Parlament elnökét Charles Michelt várja sajtósa, Havasi Bertalan társaságában – Fotó: Szentgállay Bálint / NurPhoto via Getty Images

#Belföld#közigazgatás#bér#fizetés#home office#kormány#ma

Címlapról ajánljuk