A teljes személyi állomány 5 százaléka kerül alacsonyabb besorolású munkakörbe.

Levélben fordult a kerületi óvodák vezetőihez is. 

Ezt mutatják a statisztikák. 

Budapesten a diákok a zuhogó eső ellenére egész éjjel virrasztottak a tanáraikért.

Az éjjel több iskolánál is megjelentek a tanárok, akik süteményt és pokrócot vittek a diákoknak, akik a magasabb tanárbérekért és a jobb oktatási körülményekért tüntettek. 

A szakszervezetekkel való egyeztetést követően döntötték el.

Jelentősen csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, idén 6449 diákot vettek fel a pedagógusképzésbe, ami az előző évekhez képest is nagyon alacsony. Hogy milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve, arról Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Reggeliben.

A Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerdai bértárgyalásán azonnali, 20 százalékos béremelést követelt a kormánytól az infláció miatt. 

A rendkívüli béremelés oka a hirtelen megugró infláció.

Az ő fizetésük átlagosan 12,7 százalékkal nőtt, aminek nagyját elviszi az infláció.

 A tanár szerint a házelnök havi 3,6 millióért dilettáns dolgokat mond a bajsza alatt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt az összes dolgozó bérét számításba vette, nem úgy, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Egészen más összeg jött így ki. 

A különjuttatások nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset viszont csak 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Hiába a bérnövekedése, az infláció miatt akár csökkenhet is a reálbérük.

A gyermektelenek és az egyedülállók is a sor végén kullognak a nettó bér tekintetében. 

A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.

Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, éves szinten akár 93 ezer forint kompenzáció is járhat egy átlagos nyugdíjasnak.   

Sőt a közalkalmazottakat nem számolva már meg is haladta azt. Ez az adat százezer forintos fizetésemelést jelent a parlamenti képviselőknek.

Például ahol a kormány 517 ezer forintot mond, valójában 340 ezer a bruttó kereset – állítják az érintettek.

Teljes munkaidős bért kell kapniuk a részmunkaidősöknek, ha munkaadójuk élni kíván az új bérpótlással - ez derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss tájékoztatójából. Már kérhető a támogatás, a fizetések egy részét, legfeljebb havi 75 ezer forintot vállal át az állam. A többivel a munkaadóknak kell kiegészíteniük a teljes foglalkoztatotti bért, hiába csökkentették akár felére a munkaidőt.  

Már 10 éve nem nőtt a köztársasági elnök bére, ezért emelik most a duplájára. Ezzel indokolta a Fidesz frakciószóvivője az RTL Híradónak, miért támogatják, hogy másfélről csaknem 3 millió forintra emeljék Áder János fizetését. Az erről szóló törvényjavaslat szerint más állami vezetők bérét is jelentősen növelnék.

A pénzügyminiszter szerint érdemes Magyarországon diplomát szerezni, és azután itthon dolgozni, mert egyre magasabb jövedelemmel számolhatnak a felsőfokú végzettségűek. Az LMP viszont arról tartott sajtótájékoztatót, hogy például a gyógypedagógus végzettségűek megalázóan kevés fizetésért kell dolgozzanak, ők a bérpótlék növelést, és a kezdőfizetések emelését javasolják.

Egyenlő munkáért egyenlő bért! - ezt követelte nőnap alkalmából tartott konferenciáján az MSZP délelőtt. Szerintük Magyarországon csak abban egyenlők a nők és a férfiak, hogy ugyanannyit kell dolgozniuk.

Nagy örömmel láthatták egy belga gyár dolgozói, hogy idén kivételesen ők is kaptak éves bónuszt a cégtől, méghozzá meglehetősen nagyvonalút: fizetésük közel hússzorosát utalták át számlájukra. Hamar kiderült azonban, hogy csodák nincsenek. A jutalomból ugyanis csak véletlenül részesültek egy bérszámfejtési hiba miatt, és az összeget vissza kell fizetniük.

Az emberek csaknem 70 százaléka átlagfizetés alatt keres Magyarországon - erre jutott a Policy Agenda a Pénzügyminisztériumtól kikért adatokból. Kiszámolták azt a mutatót is, amely szerintük közel áll a valósághoz. Ez mindössze havi bruttó 242 ezer forintra jött ki, az átlagbérnél 85 ezerrel kevesebbre.

Havonta átlagosan több mint 122 ezer forinttal keresnek többet a budapestiek nettóban, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők. Ez is kiderült a statisztikai hivatal legutóbbi kereseti adataiból.

Sokat dolgoznak a magyarok, kevés pénzért – ez derül ki egy friss nemzetközi összehasonlításból. Eszerint csak Mexikóban, Lettországban és Görögországban fizetnek kevesebbet egy ledolgozott munkaóráért, mint Magyarországon.

Bruttó 240 ezres minimum fizetésre számíthatnak januártól az éttermek és a szállodák dolgozói. A turisztikai munkaadók ugyanis havi 60 ezer forinttal megtoldanák a jövő évi szakmunkás minimálbért - az érdekképviseletük szerint, így akarják leküzdeni a rekord magas munkaerőhiányt. Ráadásul a bérkiegészítés nemcsak a minimálbéreseknek, hanem minden munkavállalójuknak arányosan járna. A szakszervezet üdvözli a döntést, és azt ígérik, egy éven belül a vendéglátás színvonala is helyreállhat.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

15 százalékkal keresnek többet a férfiak, mint a nők Magyarországon - ez derül ki az Eurostat legfrissebb kutatásából. Az egyenlőtlenséget tekintve Európa középmezőnyében vagyunk. A kormány szerint az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest javult a helyzet. Az LMP-nél viszont azt mondják, csak az elfogadható, ha azonos munkáért azonos bért kapnak a nők is.

A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH keddi konferenciájáról két meghökkentő szám: 2009 és 2010 között, egy év alatt, a 15 és 84 év közötti magyar lakosság minden egyes tagja naponta átlagosan 164 percet töltött olyan munkával, amiért fizettek és ennél jóval többet, napi 214 percet, azaz több mint három és fél órát olyan munkával, amiért senki nem fizetett. Erről, a láthatatlan munkáról beszélgetünk.

Elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat dolgozói, többen a nyilvánossághoz akarnak fordulni, sőt van, aki már a munkát is megtagadná. Egyebek között ez áll abban a levélben, ami az RTL Híradó birtokába került.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Két millió 600 ezer forintot keres havonta Dávid Ilona a MÁV és a GYSEV vezetője – írta meg a Bors. Ez 600 ezer forinttal több, mint amit a törvény megenged az állami vezetők számára. A havi 2,6 tized milliós fizetést a MÁV is megerősítette. A kormány nem reagált. A DK szerint Dávid Ilona fizetése arcátlanság. Közben az is kiderült: Dávid Ilona élettársa év eleje óta a MÁV egyik cégénél kapott állást.

Aki még mindig nem kapta meg a túlórapénzét, az személyesen az államtitkárnál tegyen panaszt. Ezt kéri Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, miután néhány hete a Házon kívülben mutattuk be egy ápolónő történetét, aki végső elkeseredésében fordult a nyilvánossághoz. Azt állította, hogy több kollégájával együtt hosszú hónapok óta nem fizették ki a túlóráikat az egyik fővárosi kórházban. A minisztérium a riport után indított vizsgálatot és mindent rendben talált.

A kiskereskedelmi láncok közül a CBA-nál keresnek a legrosszabbul a dolgozók, legalábbis a Figyelő elemzése szerint. A lap szerint átlagosan bruttó 134 ezer forintot visznek haza havonta, míg az Aldi ennek a duplájánál is többet, csaknem bruttó 300 ezer forintot ad az alkalmazottaknak. A CBA perel jó hírnevének megsértése miatt, míg a lapnál Híradónknak azt mondták: ők átlagértéket közöltek.

Százezret sem visznek haza még 30 év munkaviszony után is a bölcsődei nevelők és az idősek gondozói. A szakmából szinte mindenki menekül, de akkor ki fog vigyázni a gyerekeinkre és a szüleinkre? Mire elég nyolcvanezer egy hónapban?

Budapesten csaknem kétszer akkora az átlagjövedelem, mint Szabolcsban. Ez is kiderült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013-ról készített jelentéséből.  

A dolgozó heti 44 órás munkára is kötelezhető, ugyanannyi bérért, amennyit a 40 órás munkahét után kap.

Az elmúlt négy évben majdnem 120 euróval nőtt a bruttó német átlagkereset.

Így az önkormányzatok nem tudnak a béreken spórolni és csoportokat összevonni.

A szocialisták szerint nő az új kormány minisztereinek fizetése, a Fidesz viszont azt mondja: változatlan marad.

Három havi bérrel és a végkielégítéssel tartozik csaknem nyolcvan dolgozójának egy a kadarkúti varroda tulajdonosa.

Az állami vállalatok vezetőinek fizetéscsökkentését kéri a Fidesz.