A teljes személyi állomány 5 százaléka kerül alacsonyabb besorolású munkakörbe.

Levélben fordult a kerületi óvodák vezetőihez is. 

Ezt mutatják a statisztikák. 

Budapesten a diákok a zuhogó eső ellenére egész éjjel virrasztottak a tanáraikért.

Az éjjel több iskolánál is megjelentek a tanárok, akik süteményt és pokrócot vittek a diákoknak, akik a magasabb tanárbérekért és a jobb oktatási körülményekért tüntettek. 

A szakszervezetekkel való egyeztetést követően döntötték el.

Jelentősen csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, idén 6449 diákot vettek fel a pedagógusképzésbe, ami az előző évekhez képest is nagyon alacsony. Hogy milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve, arról Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Reggeliben.

A Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerdai bértárgyalásán azonnali, 20 százalékos béremelést követelt a kormánytól az infláció miatt. 

A rendkívüli béremelés oka a hirtelen megugró infláció.

Az ő fizetésük átlagosan 12,7 százalékkal nőtt, aminek nagyját elviszi az infláció.

 A tanár szerint a házelnök havi 3,6 millióért dilettáns dolgokat mond a bajsza alatt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt az összes dolgozó bérét számításba vette, nem úgy, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Egészen más összeg jött így ki. 

A különjuttatások nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset viszont csak 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Hiába a bérnövekedése, az infláció miatt akár csökkenhet is a reálbérük.

A gyermektelenek és az egyedülállók is a sor végén kullognak a nettó bér tekintetében. 

A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.

Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, éves szinten akár 93 ezer forint kompenzáció is járhat egy átlagos nyugdíjasnak.   

Sőt a közalkalmazottakat nem számolva már meg is haladta azt. Ez az adat százezer forintos fizetésemelést jelent a parlamenti képviselőknek.

Például ahol a kormány 517 ezer forintot mond, valójában 340 ezer a bruttó kereset – állítják az érintettek.

Már 10 éve nem nőtt a köztársasági elnök bére, ezért emelik most a duplájára. Ezzel indokolta a Fidesz frakciószóvivője az RTL Híradónak, miért támogatják, hogy másfélről csaknem 3 millió forintra emeljék Áder János fizetését. Az erről szóló törvényjavaslat szerint más állami vezetők bérét is jelentősen növelnék.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.

A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH keddi konferenciájáról két meghökkentő szám: 2009 és 2010 között, egy év alatt, a 15 és 84 év közötti magyar lakosság minden egyes tagja naponta átlagosan 164 percet töltött olyan munkával, amiért fizettek és ennél jóval többet, napi 214 percet, azaz több mint három és fél órát olyan munkával, amiért senki nem fizetett. Erről, a láthatatlan munkáról beszélgetünk.

Elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat dolgozói, többen a nyilvánossághoz akarnak fordulni, sőt van, aki már a munkát is megtagadná. Egyebek között ez áll abban a levélben, ami az RTL Híradó birtokába került.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Százezret sem visznek haza még 30 év munkaviszony után is a bölcsődei nevelők és az idősek gondozói. A szakmából szinte mindenki menekül, de akkor ki fog vigyázni a gyerekeinkre és a szüleinkre? Mire elég nyolcvanezer egy hónapban?