A gyereket nevelő családok bérét sem sikerült felzárkóztatni Európához

Az Mfor.hu az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai alapján nézte meg, hogy a különböző családszerkezetek nettó bére alapján milyen számokat produkál Magyarország a többi uniós tagországhoz képest. 

Az Eurostat minden év tavaszán frissíti tagállami statisztikáját a nettó bérek vonatkozásában. Az összes ország esetében euróban, hazai fizetőeszközben és vásárlóerő-paritáson számolva is közlik az adatokat különböző családmodellekre. A Mfor.hu az egyedülálló, átlagot kereső mellett a két átlagot kereső és két gyermeket nevelők adatait nézte meg.

• Magyarországon az éves átlagfizetés 2021-ben 10 016 euró volt, ez a harmadik legalacsonyabb nettó kereset az EU-ban. Ennél kevesebbet csak két országban vihettek haza a dolgozók: Romániában (8001 euró) és Bulgáriában (6952 euró). A rangsor másik végén Svájc és Izland áll, bár egyik sem uniós tagállam. Előbbi országban 71 793 euró, utóbbiban pedig 48 439 euró volt az éves átlagos fizetés tavaly. Az EU-tagállamok közül Luxemburg álla legelőkelőbb helyen, ott 45 786 euró volt az éves átlagfizetés 2021-ben, ez több mint 17 millió forint.
• 2010-ben, ha nem is sokkal, de előrébb tartottak a magyar bérek: akkor az ötödik legkisebb volt az átlagos magyar nettó kereset. Románia és Bulgária mellett még Litvániát és Lettországot is előzni tudta Magyarország. 
• A lap szerint a helyzet a gyermeket nevelők és az általuk érvényesített kedvezmények után sem mutat gyökeresen más képet, mint a gyermek nélküliek átlagos nettója. Az Eurostat adatai szerint az átlagbért kereső, két gyermeket nevelő családmodell esetében az éves nettó bér 2021-ben 22 263 euró volt, 4,2 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. Ez az összeg arra elég, hogy a rangsorban a negyedik legalacsonyabb helyre sorolja Magyarországot. Románia és Bulgária mellett még Horvátországot sikerül megelőzni.
• 2010-hez képest ebben a kategóriában is lejjebb csúszott Magyarország. 11 évvel ezelőtt az ötödik legalacsonyabb nettóval szerepelt a rangsorban, megelőzve Romániát, Bulgáriát, Litvániát és Lettországot. Akárcsak a gyermek nélküli átlag esetében.

A lap szerint jelenség hátterében a gyenge és egyre gyengébb hazai fizetőeszközt kell keresni, ami miatt minden forintban vett növekedés nagy részét elviszi a romló árfolyam.

Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / MTI