Folytatódnak a budapesti békecsúcs előkészületei – hangsúlyozzák kormánypárti politikusok, miután a Fehér Ház közölte: Donald Trump egyelőre nem találkozik az orosz elnökkel. 

Putyin csak kerülőúton juthat Budapestre a Trump-találkozóra az uniós légtértilalom miatt. A repülés Moszkvából akár 8 órát is igénybe vehet.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin Budapesten találkoznak, ami miatt rendkívüli lezárások, mesterlövészek és komoly logisztikai előkészületek várhatók.

Politikailag profitálhat a Fidesz a Trump–Putyin csúcstalálkozóból – kérdés, meddig tart ki a hatása. Rendkívüli intézkedések várhatók Budapesten.

Orbán Viktor szerint a világ biztonságosabb hely lett Putyin és Trump találkozója után. Több kormánypárti politikus is egyetértett vele.

Történelmi Trump–Putyin találkozó Alaszkában: három év után először utazik külföldre az orosz elnök, hogy a háborúról és a szankciókról tárgyaljon.

Milyen módon lehet vége az orosz-ukrán háborúnak? Békekötéssel? Vagy valamelyik fél győzelmével? Szakértők segítségével próbáljuk megérteni a helyzetet.

Vajon tényleg komolyak az orosz béketárgyalási szándékok? Putyin távolmaradása sokakban kérdéseket vetett fel.

„Meddig mentek volna el a magyarok 1956-ban?” – teszi fel a kérdést a kinevezésre váró ukrán nagykövet.

Orbán Viktor az uniós vezetőknek írt privát  levelében elmonda, Donald Trumpnak „megalapozott tervei” vannak az orosz-ukrán béketárgyalásokra.

Egy felmérés szerint az európaiak közül csak kevesen hisznek abban, hogy Kijev teljes körű győzelmet arathat az orosz-ukrán háborúban.

Oroszország a szakértők szerint Ukrajnával kapcsolatban nem szokta betartani szerződéseit, ezért önmagában nem jelent semmire garanciát, ha Putyin esetleg tűzszünetet ajánlana.  

„Nincs helye az antiszemitizmusnak, a gyűlöletbeszédnek és az erőszakos fenyegetésnek Amerikában" – mondta kedden Joe Biden amerikai elnök. Eddig több mint 2000 tüntetőt vettek őrizetbe az ország egyetemein és főiskoláin. A polarizált amerikai társadalomban egyre nagyobb gondot okoz az antiszemitizmus, de már Európában is szinte folyamatosak a palesztinpárti lázadások: Athénban, Amszterdamban, Madridban és Berlinben is tüntetnek. Mindeközben Magyarországon járt a köztudottan holokauszttagadó volt iráni elnök. Az izraeli nagykövetség úgy érzi, hogy Mahmúd Ahmadinezsád látogatása súlyosan megtiporja a holokauszt során meggyilkolt 600 ezer magyar zsidó emlékét. 

Volodimir Zelenszkij egy interjúban visszautasította, hogy gyorsan véget vethetne a háborúnak, ha lemondana területeinek egy részéről. Az ukrán elnök szerint Oroszország befolyása növekszik az Egyesült Államokban, de nagyon szeretne Donald Trumpal találkozni, a volt amerikai elnök állítása szerint nem zárkózott el az ötlettől.

Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról. Szerintük a második világháborúban sem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlerrel.

Ferenc pápa szerint Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene az Oroszország által indított háború lezárásáról.

Mindenképpen területszerzéssel fejeznék be az oroszok az ukrajnai háborút, viszont már békét akarnának.

Jens Stoltenbergnek kabinetfőnöke nyilatkozata után kellett tiszta vizet önteni a pohárba.

Közös közlemény az esemény végén nem várható. 

Az orosz elnök ugyanakkor megjegyezte: zavarja, hogy az ukránok ellentámadást indítottak.

 Az Egyesült Államok szerint az „igazságos és tartós béke” előtt az orosz kormány jelenti az egyetlen akadályt

Egykori magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokon dolgoznak a béketárgyalások megindításán. 

Korábban az ukrán elnök arról beszélt, hogy csak az orosz csapatok teljes kivonása után lehet szó békéről.

Ezt azután közölte, hogy az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington béketárgyalásokra akarja rábeszélni az ukránokat. 

A katonai logika visszavonulást diktálna Putyinnak, de az orosz elnök a csapatai pusztulásától sem fél annyira, mint egy szimbolikus vereségtől. Az Egyesült Államok egyelőre nem akarja tűzszünet felé terelni a magabiztos ukránokat, az erről szóló hírek inkább az amerikai félidős választásoknak szóltak – mondta az rtl.hu-nak Kaiser Ferenc, az NKE docense.

Korábban Volodimir Zelenszkij rendeletet írt alá arról, hogy Kijev soha nem tárgyal Moszkvával mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök marad. 

Nem akarják rákényszeríteni Kijevet, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az oroszokkal, csak a háború következményeitől szenvedő országok támogatását szeretnék a látszattal fenntartani. 

Az orosz elnök csütörtökön egy parlamenti megbeszélésen azt mondta, hogy Oroszország nem utasítja el a béketárgyalásokat, de minél tovább ellenáll Ukrajna, annál nehezebb lesz tárgyalni.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint az orosz elnök bármikor befejezhetné az ukrajnai háborút, de pont az ellenkezőjére készül. 

António Guterres szerint egyszer el fog jönni az ideje, de az nem most van.

Az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért.

Kijev a NATO-tagságról lemondana a békéért cserébe, de az uniós tagságról nem.

A tárgyalás előtt az ukrán delegáció tagjait az ukrán külügyminiszter figyelmeztette, hogy ne egyenek és ne igyanak semmit és ne is érjenek semmihez.

Jól haladnak az Ukrajna semlegességéről szóló egyeztetések, ezzel erősítenék a bizalmat az orosz védelmi minisztérium szerint. A Krímről is megállapodás születhet.

Az ukrán külügyminiszter attól tart, hogy ismét megpróbálják megmérgezni a tárgyaláson résztvevőket.

A török elnök szerint mind Ukrajnának, mind Oroszországnak vannak „jogos aggodalmai”.

Március elején Kijevben találkozott Roman Abramovics orosz oligarcha az ukrán béketárgyalókkal, ami után hárman is mérgezéses tüneteket produkáltak. Moszkva célja feltehetően a figyelmeztetés vagy szabotázs volt.

Arról a kérdésről viszont nem hajlandó beszélni, hogy Ukrajnát demilitarizálják. 

A két ország még mindig nem zárta le a II. világháborút, mert nem tudtak megállapodni arról, hova tartozzanak a Kuril-szigetek. 

Dmitro Kuleba cáfolta a tárgyalásokról optimistán nyilatkozó török elnököt.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök több alkalommal is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az ukrán államfővel is.

Az elnök szerint ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem történt volna meg a háború.

Hatból négy pontban jutottak előre a felek a török külügyminiszter szerint. Ukrajna semlegessége, a Krím státusza és az orosz nyelvhasználat is alku tárgya lehet.

Ukrajnának lehetne önálló hadserege, de az állam területén lévő fegyverek nem jelenthetnének veszélyt Oroszországra.

Szergej Lavrov szerint az orosz és ukrán félnek nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása” nélkül kellene tárgyalnia.

Vlagyimir Putyin orosz- és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem vesz részt ezen az egyeztetésen.

A csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben létrejöhet.

Orbán Viktor csak arról beszélt, hogy a kormány megtiltotta, hogy fegyvereket vigyenek Ukrajnába Magyarországon át. 

Nem hozott áttörést az ukrán-orosz béketárgyalások második fordulója.

Moszkva megengedi az ostromlott városok evakuálását. Folytatják a tárgyalásokat.