Osztrák típusú semlegességet fogadna el Ukrajnától Oroszország

Az orosz fél elfogadhatónak tartja, ha Ukrajna a jövőben olyan demilitarizált országgá válna, mint Ausztria vagy Svédország – idézte a RIA orosz hírügynökség alapján Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivőt a Telex. 

A lap szerint az oroszok azt állítják, ezt az ukrán fél ajánlotta fel a tárgyalások során.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban – Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz hasonlóan – szintén Ukrajna esetleges semlegességét vetette fel. 

Lavrov arra is kitért, hogy 

az Ukrajna területén lévő fegyverek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. 

Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.

Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.

Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges, nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, egy olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak 

– mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában.

A „nácitlanítás” sem került le a napirendről

Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.

Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. 

Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.

Az orosz fél számára a beszámoló szerint kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.

Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló  szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont 

– mondta Megyinszkij.

Nyitókép: Maxim Guchek/MTI/EPA/BELTA