80 éve ezen a napon a náci vezérkar egy része merényletet kísérelt meg Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom diktátora ellen. A Führernek szerencséje volt: aznap a hőség miatt nem a betonból épített bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet, az egyik tiszt pedig odébb tette a bombát tartalmazó táskát. A Valkűr-hadművelet hamarabb véget vethetett volna a második világháborúnak, emberek millióinak életét mentve meg, de végül teljes kudarcot vallott.

A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztner Rezsőre, aki életét kockáztatta az Eichmann-nal folytatott tárgyalások során. Más magyar zsidók kollaboránsnak tartották, és ez a nézet a mai napig tartja magát még azután is, hogy Kasztner nevét néhány éve tisztázták. Egy biztos, ma 80 éve, 1944 szörnyű nyarán gördült ki a vonat, amely nem a haláltáborok, hanem nyugat felé indult, és több száz magyar zsidó származású embernek az életet jelentette.

Minden ízében más világ tárul elénk a fenti videóból, mint a mostani – a felvételt 26 éve ezen a napon mutatta be az RTL Híradó. Nem csak Szellő István és a stúdió külseje más: egy filigrán, fiatal, megközelíthető Orbán Viktor érkezik szerény állami autóval a Parlamenthez, hogy mint megválasztott miniszterelnök elődjével, Horn Gyulával egyeztessen. Történelem már az is, amivel a leendő új Orbán-kormánynak foglalkoznia kellett: európai integrációs tárgyalások, a választás előtt beígért nyugdíjemelés, az energiaárak elmaradt megemelése.

1924 májusában kiderült, hogy egy teljes hétig „közveszélyes őrült” vezette a Sárvár és Kaposvár közötti vonatot, Lajosmizsén pedig három halottja volt egy harangszentelésnek. A nyaralók külföldre menekültek a Balaton elől, más magyarok pedig Amerikába mentek szerencsét próbálni, ahol lenézték őket, mert „négerek szomszédságában laktak”. A száz évvel ezelőtti hírekből az is kiderül, hogyan sikerült a „jó zsaru” módszerével vallomásra bírni a feleséggyilkost, aki a Halászbástyánál ásta el áldozatát.

Melyek egy közelgő háború jelei? Észre akarjuk venni azokat, vagy inkább elfordítjuk a fejünket? A hétfői XXI. század a második világháború előtti évekkel foglalkozik, azt vizsgálja, milyen egyértelmű jelei voltak a következő nagy háborúnak. Mit tudtak róla az emberek és a sajtó, hogyan figyelmeztettek a háború lehetséges következményeire a politikusok? Vajon mit tanulhat ebből a mai ember?

A 20. század elejének virágzó intézményét a második világháborúban szitává lőtték, majd „a kommunista vezetés se kiköpni, se lenyelni nem tudta”. A Gellért Szálló vendégei között voltak hollywoodi filmcsillagok, főúri méltóságok, későbbi elnökök, művészek, politikusok, a magyar történelem fontos szereplői. A szálloda építészetileg is lenyűgöző, ott jártunkkor mégis azt éreztük, valójában az emberek töltik meg történetekkel a tereket. A Gellért nemcsak tanúja volt a történelemnek, hanem alakítója is. 

Nemtelen támadásnak tartja az apjával kapcsolatban „elhangzott vádakat” Sulyok Tamás államfő. „Szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita emberként” jellemezte édesapját.

Valószínűleg mindenki emlékezetében élénken él még a 2008-as gazdasági világválság, aztán amint annak vége lett, szinte már jött is a koronavírus-járvány, hogy aztán annak végeztével máris kitörjön az orosz-ukrán háború. Mintha a kétezres évek a válságok évtizedeit hozták volna, alig volt békés időszak. Érdemes azonban felidézni az EU korábbi, mára a legtöbb ember által már elfeledett kríziseit. Ezekből nem csak tanulhatunk, azt is tudatosíthatjuk magunkban: egy probléma sem tart örökké.

Három éve még mást mondott apja történetéről Sulyok Tamás államfő – mondta az RTL Híradónak Karsai László. A történész múlt héten a hvg.hu-n írta meg, hogy Sulyok Tamás kedden hivatalba lépett államfő tévesen állította tavaly, hogy az apját a népbíróság halálra ítélte, ezért 10 évig bujkált. Most kiderült, hogy 2021-ben még egészen másképpen emlékezett családja történetére Sulyok Tamás. A köztársasági elnök nem reagált a megkeresésünkre.

Negyven éve az átlagemberek csak a szoros állami irányítás alatt lévő rádóból, televízióból és újságokból tájékozódhattak. Bár a szerkesztőségekben dolgozó újságírók próbálták tágítani a kereteket, a XXI. Századnak nyilatkozó veterán riporterek – Rangos Katalin, Havas Henrik, Horvát János, Pálfy G. István – mind beszámoltak olyan esetekről, amelyek demokráciában nem fordulhatnak elő. 1988-ban aztán hirtelen nagyot fordult a világ, és sosem látott szabadság köszöntött be a magyar televíziózásban – egy rövid időre.

Bár halálbüntetést annak 1990-es eltörlése előtt sem volt kötelező kiszabni Magyarországon, volt olyan időszak, amikor egy ilyen ítélet jogosságát senki nem kérdőjelezte meg. Akadt büntetőbíró, aki nyugodtan aludt, mert egy anyagyilkosra mondta ki a halált, és olyan is, aki megkegyelmezett volna, ha a vádlott szembe tud nézni a tetteivel. A legismertebb halálbüntetés-párti bíró saját halála is döbbenetes volt.

Kovásznai György képzőművész a magyar animáció megújítója volt, mégis mint „irodalmi huligánról” jelentettek róla. Szívügye volt a munkások ábrázolása, de nem fogadta el az ötvenes évekbeli kliséket, munkásszállóba költözött, bányában dolgozott, hogy megújíthassa formanyelvét. A rendszernek mégis mellőzöttje lett, a főiskoláról eltanácsolták. A szabad művészet felé fordulva alkotta meg humoros, bátor és művészi filmjeit.

Kontráztak már durchmarsot? Vagy mondtak be egy Fedák Sárit? Ha értik, miről beszélünk, biztosan ismerik az ulti fortélyait. A szocialista erkölcs tiltotta a hazárdjátékot, de a kártyázást nem büntette, így bármikor, bárhol előkerülhetett egy pakli. Kádár János is nagy ultis hírében állt, igaz, csak filléres tétekben játszott. Kilyén Tamás filmje lerántja a leplet az ulti bonyolult szabályairól és a mögéjük rejtett hatalmas összegekről.

Egy celluloidszalag az előző századból, amin Magyarország történetének egyik legnagyobb kaliberű szélhámosát kapták lencsevégre. A Horváth Menyhért álnéven futó svindler azzal házalt, hogy ő herceg Festetich Tasziló törvénytelen gyermeke. Ki volt ez a nemzetközi hírű csaló, hogyan vették filmre, és vajon születni kell-e arra, hogy valakiből sikeres szélhámos váljon? Borsody István filmje a XXI. Században.

Rendszerváltást akart a színházban 1989-ben Ruszt József, a neves színházi rendező és a Szegedi Nemzeti Színház 16 színésze. Egy fillér nélkül, hittel és tehetséggel hoztak létre országos hírű előadásokat, de ez is kevésnek bizonyult. A független színházi szférát sújtó, máig rendezetlen, rendszerszintű problémák miatt széthullott a társulat. Szikszai Ottilia filmje hétfőn tekinthető meg, a késő esti Híradó után.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból. 

Három magyar is részt vett a Franciaország egykori elnöke ellen elkövetett, elbaltázott merényletben. Egyikük, Marton Lajos a XXI. Századnak, D. Tóth András filmjében idézte fel, mi történt azon az estén 1962 augusztusában. Életfogytiglani börtönbüntetésnek indult, amit a merényletkísérletben való részvételért kapott, de végül éppen a Charles de Gaulle által hirdetett amnesztiának köszönhette, hogy négy és fél év után kiszabadult.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

Makk Károly végigfilmezte a XX. századot. 1954-ben készítette el a Liliomfi című filmet, ami a kor legnépszerűbb vígjátéka volt, pedig Makk Károly akkor még nem volt 30 éves. Aztán egymás után jöttek a filmsikerek: a Ház a sziklák alatt vagy a Déry Tibor novelláiból készült Szerelem, ami díjat nyert az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon.

A magyar úttörőszövetség, amely a cserkészmozgalom szerepét vette át, az ötvenes években még alacsonyabb taglétszámmal működött, mert voltak, akik nem voltak hajlandók belépni, és voltak, akiket kizártak. A nyolcvanas évekre szerepe, súlya megváltozott, de még akkor is egy ország tudta fejből a 12 pontot. A XXI. század archív és modern filmrészletekkel, szemtanúkkal és szakértőkkel idézi meg a magyar úttörőmozgalom évtizedeit.

Vaszary János, a XX. század elejének egyik legnagyobb hatású magyar festője. A semmiből előbukkant fantasztikus alkotásait is megmutató időszaki kiállítás hat hónap után zárja kapuit. A most bemutatott festmények hihetetlenül kalandos úton kerültek elő egy olyan szekrényből, amit évtizedekig senki sem nyitott ki, noha számtalanszor áthelyezték. „Mint amikor valaki úgy költözik, hogy nem pakolja ki előtte a ruhásszekrényt” – mondta erről a Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógusa. A fantasztikus műalkotáshoz a fenti képre kattintva kedvcsinálót is talál.

Az agymosás működött, a negyvenes évek végére a lakosság nagy része tényleg elhitte, hogy Rákosi Mátyás nem képes tévedni, egy személyben a haza megmentője, és mindenhol ott van, egyszerre akár több helyen is. Képes összeállításunkban végigvettük, miként teljesedett ki, és hogyan ért csúfos véget a Rákosi-kultusz.

Budai villák, nagykörúti lakások, dolgozószobák és mára már teljesen megváltozott épületek, amelyek még mindig őrzik egykori híres lakójuk emlékét. Rendhagyó időutazásra indulunk és felkutatjuk a 20. század akkori magyar sztárjainak otthonait. Megnézzük, hol aludt Ady Endre, hol élt Latabár Kálmán, hol mentett zsidókat Karády Katalin és hol kínozta a Gestapo. József Attila sokat költözött, Seress Rezső zongorája az új lakókra maradt, Jókai Mór pedig disznókat tartott. Hol és hogyan éltek régen a hírességek?