2026. január 31. 10:25
A személyiségünk nem kőbe vésett adottság. Bár vannak alapvonásaink, a karakterünk folyamatosan alakul – a jó hírek mellett azonban van egy kevésbé kellemes tényező is, ami erősen hat ránk: a tartós stressz. Nemcsak fáradtabbá vagy ingerlékenyebbé tesz, hanem hosszú távon akár azt is megváltoztathatja, ahogyan gondolkodunk, érzünk és reagálunk a világra.
FAmikor a nyomás kihozza belőlünk a rosszabbik énünket
Ismerős a helyzet: feszült reggel, szorító határidők, túl sok teendő – és már egy apróság is elég ahhoz, hogy türelmetlenül reagáljunk a párunkra vagy a környezetünkre. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy „csak rossz napunk van”. A gond ott kezdődik, ha ez az állapot nem múlik el.
A hosszabb ideig fennálló stressz ugyanis nemcsak ideiglenesen tolja el a viselkedésünket, hanem képes mélyebben beépülni a személyiségünkbe is.
Tudományos bizonyíték: a stressz pesszimistábbá tesz
A Kaliforniai Egyetem kutatói – Grant Shields, Loren L. Toussaint és George M. Slavich pszichológusok – 332 felnőttet vizsgáltak különböző életkorokból. A kutatás során a résztvevők stresszszintjét és világlátását követték nyomon hosszabb időn át.
Az eredmény egyértelmű volt: minél magasabb a stresszszint, annál erősebb a pesszimista gondolkodás. Más szóval: a stressz hatására hajlamosabbak vagyunk negatívabban látni a világot, az embereket – és önmagunkat is.
Ez a jelenség a „rózsaszín szemüveg” ellentéte: míg szerelemben mindent szebbnek látunk, stressz alatt minden sötétebb árnyalatot kap.
Mi történik a testünkben stressz hatására?
A stressz önmagában nem ellenség. Rövid távon szükségünk van rá: a szervezet ilyenkor kortizolt termel, ami energiát ad, segít koncentrálni és megoldani a kihívásokat. Ez az oka annak, hogy sokszor az utolsó pillanatban is képesek vagyunk teljesíteni.
A probléma akkor kezdődik, ha a kortizolszint tartósan magas marad. Ennek következménye lehet:
- kimerültség,
- romló koncentráció,
- fokozott érzékenység,
- ingerlékenység.
Idővel pedig ezek az állapotok a személyiségünk részévé válhatnak: kevésbé leszünk türelmesek, nyitottak és optimisták.
A stressz ördögi köre
A tartós stressz nemcsak rontja a hangulatunkat, hanem a kapcsolatainkra is hat. Ha zárkózottabbá, morgósabbá válunk, a környezetünk könnyen eltávolodhat tőlünk. Pedig épp a támogató emberi kapcsolatok lennének az egyik legerősebb védőfaktor a stressz ellen.
Ezért kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük: nem „ilyen emberek lettünk”, hanem túl sok nyomás alatt élünk.
3 egyszerű stratégia a stressz csökkentésére
Ha úgy érzed, a stressz már túlnő rajtad, érdemes szakember segítségét kérni. Emellett ezek az alaplépések is sokat segíthetnek:
- Ismerd fel a stresszforrásaidat: Figyeld meg, mi merít le igazán: a túlzsúfolt napok, az állandó online jelenlét vagy a túl magas elvárások? Ami felismerhető, azon változtatni is lehet.
- Állíts fel valódi prioritásokat: Nem lehet minden egyszerre sürgős. Válaszd ki, mi a legfontosabb most – a többit engedd el időlegesen.
- Kérj és fogadj el segítséget: Beszélj az érzéseidről a barátaiddal, családtagjaiddal. Már az is megkönnyebbülést hozhat, ha kimondod, mi nyomja a lelkedet.
A stressz nemcsak elfáraszt, hanem lassan át is formálhat minket. A jó hír viszont az, hogy ha tudatosítjuk ezt a folyamatot, már tettünk egy lépést önmagunk – és a kapcsolataink – megóvása felé.
Fotó: Pexels
Ez is érdekelhet
- Folyton szétszórtnak érzed magad? Egy oxfordi módszer visszahoz a jelenbe
- A kéz szorítóereje a lelki egészségről is árulkodhat – meglepő kutatási eredmények