A párizsi büntetőbíróság közel tizennégy év után felmentette az Air France-t és az Airbust az emberölés vádja alól. Többek szerint ezzel a bíróság kimondta, hogy a cég felelős, mégsem bűnös.

Gőzerővel folynak a mentési munkálatok, a hatóságok szerint robbanás történhetett.

Eddig 350 turistát és 80 járművet mentettek ki a hó alól India Szikkim államában, legalább 8 ember állapota kritikus.

Több embert is maga alá temetett a leomló mennyezet.

Sok települést ért el a forgószél, miközben helyenként golflabda nagyságú jégdarabok estek. Rengeteg lakóházat rombolt le az ítéletidő. A hatóságok szerint az áldozatok száma még nőhet, a térségben további viharokra kell számítani.

Freddy egy hónapon belül másodszor söpört végig Malawi és Mozambik területén, a Meteorológiai Világszervezet szerint a leghosszabb ideig tartó trópusi ciklon lehet. Szombaton tetőket szakított le az épületekről és Quelimane kikötője körül kiterjedt áradásokat okozott, a felhőszakadások miatt pedig földcsuszamlások alakultak ki. Egyes területeken az esőzés hétfőn még mindig tartott.

A déli órákban újabb erős földrengést jelentettek Törökországból, rengeteg már sérült ház összedőlt.

A NASA nem tanult az Apollo-1 és a Challenger űrhajósainak halálából, pedig annak lehetősége, hogy az űrsiklók valamelyik repülése ismét tragédiához vezet, végig Damoklész kardjaként lebegett az USA űrhivatala fölött. A tragédia végül be is következett, ami véget vetett az amerikai űrsikló programnak, de egyben elvezetett egy új, talán biztonságosabb korszakhoz. A Columbia űrhajósainak áldozata kellett ahhoz, hogy a NASA hozzáállása az emberes űrrepüléshez alapjaiban megváltozzon.

A helyi hatóságok egyelőre nem közölték, pontosan hány halálos áldozata van a balesetnek.

„Könyörgöm, maradjanak otthon, maradjanak távol Buffalótól!” – A katasztrófaturisták is életveszélybe sodorták magukat, amikor New York államra lecsapott történelmének egyik legnagyobb természeti katasztrófája. A sosem látott ítéletidő nemcsak szörnyű történeteket, hanem hősöket is szült. Volt, aki egy egész koreai turistacsoportot fogadott be karácsonyra.

Az Egyesült Királyságban történt a tragédia.

Az öt napig tartó rendkívüli helyzetnek több mint négyezer halálos áldozata volt hetven évvel ezelőtt.

Az Ischia szigetén pusztító földcsuszamlás és sárlavina után tizenegy embert tartanak eltűntként nyilván, a romok közt eddig egy holttestet találtak.

A szerencsétlenül járt űrsikló hasának jókora részét az Atlanti-óceán fenekén találták meg a History Channel búvárai még márciusban, a NASA most erősítette meg, hogy a Challenger egyik darabjáról van szó.

Beteljesült a rémálmuk. A nyári cserebogár inváziónak még nincs vége a szegedi Tasi család kertjében. Nyáron a bogarak a sárgabarackfájukat rágták meg, most pedig azok bábjai a fű gyökereit ették meg. A zöld pázsit több helyen már hiányzik az udvaron és sárga foltok mutatják, hol pusztult el a növény. A szakemberek azt mondják, ha továbbra is enyhe telünk lesz, egyre több kárt okoznak majd a rovarok.

A szigetországot nagyon megtépázta a hurrikán, rengetegen vannak áram, ivóvíz és élelem nélkül.

Pakisztánban az áradás mellett az éhezés és a szennyezett víz által okozott betegségek, főként a malária is egyre több emberéletet követel.

Shehbaz Sharif miniszterelnök azt mondta, 33 millió embert érint az országban pusztító árvíz, ez a lakosság mintegy 15 százaléka.

 Az oltást jelentősen nehezíti az erős szél.

A jordániai Akaba kikötőjében történt, 13 halálos áldozatot követelő robbanásszerű klórgázömlés a legfrissebb kikötői baleset. Meglepő, hány katasztrófa történik a dokkokban, több ezren vesztették életüket az elmúlt mintegy 150 évben. Összeszedtük a történelem legdurvább, olykor egész városokat elpusztító kikötői incidenseit.

Legalább 1500-an megsérültek egy hatalmas erejű földrengésben.

Rohamosan növekvő átlaghőmérséklettel, emberek százmillióit érintő éhínséggel, életveszélyes járványokkal, értelmetlen háborúkkal, migrációs válsággal, valamint energia- és nyersanyaghiánnyal küzd jelenleg is az emberiség. Vajon még van visszaút? 

Az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának átszakadása miatt 2010 októberében 10-en meghaltak, 150-en megsérültek.

Épp ezért nem is fizet az állam kártérítést.

Több mint százezren rekedtek víz, élelem és áram nélkül a városban, a polgármester szerint emberek szó szerint a túlélésért küzdenek. 

A mentőalakulatok arra vártak szombat reggel, hogy megérkezzen az a daru, amely képes 120 tonnát felemelni. Kisebb darukkal ugyanis kudarcot vallottak.

Az ügyben két eljárás is indult: a Hableányt elsüllyesztő Viking szállodahajó kapitányát halálos tömegszerencsétlenség okozásával vádolják, az áldozatok családtagjai pedig sérelemdíjért perelnek. 

A pilótafülkében valaki erre adott utasítást.

Négyen voltak a gép fedélzetén, a pilóta túlélte a balesetet, ketten meghaltak, egy embert még keresnek.

Az oroszok áramot, vizet és gázt sem engednének a városba.

Az orosz-ukrán háború miatt szerdára ülést hívott össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

18 ember vesztette életét az extrém esőzés miatt.

A sérültek száma 35. 

Nem javultak az emberiség globális kilátásai, a végítélet órája 2020 óta 23 óra 58 perc 20 másodpercet mutat. 

És ez csak a tíz legpusztítóbb 2021-es katasztrófa mérlege.

Pusztító szél és özönvízszerű eső csapott le az ország déli és középső régióira.

Újra ég az erdő Görögországban, Franciaországban már több halálos áldozata is van a Saint Tropez közelében pusztító tűzvésznek, de Horvátországban, az Ibériai-félszigeten és Olaszországban sem javul a helyzet. Az Európai Unió területén az idén két és félszer akkora pusztítást végeztek a lángok, mint a korábbi években átlagosan. A tudósok szerint mindezért elsősorban a klímaváltozás a felelős.

Napok óta pusztítanak az erdőtüzek Görögországban, Athén környéke is lángokban áll. Skype-on jelentkezett Anry Soós Éva, aki egészen közelről figyeli az eseményeket.

AZ ENSZ kiadta a vörös jelzést a klímakatasztrófa miatt. Az új jelentés a korábbiaknál is sokkal durvább klímaügyi megállapításokat és előrejelzéseket tartalmaz. Hogy mire kell számítani, ha nem teszünk ellene, illetve egyáltalán még megállítható-e ez a folyamat, szakértőnket kérdeztük.

Történelmi méretű árvíz sújtja Németország nyugati részét, ami közel 200 életet követelt és legalább ezer embert még mindig eltűntként tartanak nyilván. Az áradásokat a rekordmennyiségű csapadék váltotta ki, Pfalzban és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban komplett városokat és falvakat árasztott el a víz, számos épület megsemmisült.

Már 126 halottja van a Németországot és a Benelux államokat sújtó áradásoknak. Számos települést teljesen elöntött a víz, egyes térséggel minden kommunikáció megszakadt. 1300 emberről nincs sem-milyen hír. Sok politikus és szakértő szerint egyértelműen a klímaváltozás a felelős a katasztrófáért.

2019. május 29-én, este 9 óra után 5 perccel a Hableány nevű hajóba hátulról belement a Viking Sigyn óriás szállodhajó. A kis hajó fedélzetén 35 ember, 33 dél-koreai turista és a 2 fős magyar személyzet volt. Az ütközés után 7 másodperc alatt süllyedt el a Hableány. A balesetet heten élték túl-, 28 halálos áldozatot követelt a tragédia.

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Megkerestük az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Kevés az esélye, hogy bárki is túlélte az Indonéziában elsüllyedt tengeralattjáró katasztrófáját. A számítások szerint mára elfogyhatott a fedélzeten lévő 53 ember életben maradásához szükséges levegő. De valószínűbb, hogy a hajó teste már korábban összeroppant a nagy nyomás alatt, a megtalált nyomok erre utalnak.

Legalább 165 ember eltűnt, és mintegy 20-an meghaltak az India északi részén történt gleccserkatasztrófában. A Himalája egyik völgyébe lezúduló jeges víz egy gátat teljesen elsodort, többet pedig súlyosan megrongált. A hömpölygő víz épületeket sodort el, és szinte mindent törmelékkel terített be. Egyes szakértők szerint a katasztrófát a klímaváltozás okozta.

Kilenc éve, 2012. január 13-án a Costa Concordia 17 emeletes luxushajó több mint 4000 emberrel a fedélzetén nekiütközött az olaszországi Giglio sziget partja mellett egy sziklának. Az ütközés 70 méteres lyukat ütött a hajón, amely az oldalára borult és félig elsüllyedt. 32-en haltak meg a balesetben. Köztük egy magyar hegedűművész, Fehér Sándor. Riportunk a katasztrófa után néhány nappal készült, amikor még mindenki csak találgatta a baleset okait.

2004. december 26. – ezen a napon az emberiség egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája következett be. A dél-kelet ázsiai szökőár csaknem 150 000 ember életét oltotta ki.

Harangozással és koszorúzással emlékeztek a vörösiszap katasztrófára, amelyben tízen meghaltak, és több mint kétszázan megsérültek. Éppen vasárnap 10 éve, hogy több mint egymillió köbméter maró vörösiszap öntötte el a környező településeket. A felelős MAL Zrt. cég több korábbi vezetőjét elítélték, de még mindig vannak olyan sérültek, akik nem kaptak kárpótlást. Egy friss kutatás szerint ráadásul megugrott a környéken a krónikus betegek száma.

Elsüllyedt egy teherhajó a Dél-Kelet-Ázsiában tomboló tájfun miatt. A fedélzeten a 43 matróz mellett csaknem 6000 szarvasmarha is volt. Mindössze egyetlen matrózt tudott kimenteni a japán parti őrség. Még keresik a túlélőket. A vihar elérte a Koreai-félszigetet is.

Geiger Imréné és Hajasné Szabó Piroska élete 2010. október 4-én teljesen megváltozott. Épp a kertben dolgoztak, amikor nem sokkal déli 12 óra után elöntötte a vörösiszap az udvart. Több, mint egy millió köbméternyi vörösiszap öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt a Torna patak mentén.