Egy sor döbbenetes katasztrófa bizonyítja, hogy a kikötők a világ legveszélyesebb helyei

Mint arról az rtl.hu is beszámolt, félelmetes baleset történt hétfőn a jordániai Akaba kikötőjében, ahol felrepedt egy klórral teli tartály. Jordánia vörös-tengeri kikötőjében épp a 2022-ben épült, Forest 6 nevű, nyitott fedélzetű konténerszállító hajóra rakodtak exportra szánt, 25-30 tonna cseppfolyós klórt tartalmazó tartályokat, amikor a baleset történt.

A rakodást végző kikötői daru egymás után emelte a hongkongi teherhajó fedélzetére a sorukra váró tartályokat, de a művelet váratlanul katasztrófába torkollott: az előzetes feltételezések szerint a daru egyik fősodronya elszakadhatott, és ennek következtében az egyik tartály lezuhant. A folyékony, nagy nyomáson és hűtve tárolt klórt tartalmazó tartály két helyen is kilyukadt, felrepedt.

A döbbenetes balesetet az egyik biztonsági kamera rögzítette. A felvételen jól látszik, ahogy a hirtelen bekövetkező hőmérséklet- és nyomáskiegyenlítődés következtében a tartályból kiáramló klór robbanásszerűen felforr, és több emelet magasba törő élénk színű, zöldes-sárga gázfelhője mindent beterít a hajó közelében.

A kikötői munkások azonnal menekülni próbáltak a feléjük hömpölygő veszélyes vegyi anyag elől, az előzőleg a hajóhoz tolató teherautó sofőrje is gázt adott. A levegőnél nehezebb, mérgező klórgáz 13 embert ölt meg, a halálos áldozatokon túl több mint 250-en szenvedtek különböző fokú mérgezést.

Az akabai ipari baleset a maga nemében semmihez nem fogható, abból szempontból legalábbis, hogy mostanáig nem nagyon történt a klórgyártás és -szállítmányozás, valamint a kikötői rakodás történetében ilyen súlyos, ilyen sok életet követelő klórgázincidens. (Az eddigi legsúlyosabb klórgázbaleset 2005-ben történt Dél-Karolinában, ahol Graniteville közelében kisiklott egy tehervonat, és a megsérült tartályokból 54 tonna klór került a környezetbe. A balesetben kilencen vesztették életüket, 1400 ember szenvedett klórmérgezést, közülük 550-et kellett kórházban kezelni, jó párat súlyos tüdőkárosodással.)

Mint az akabai példa is mutatja, a kikötői munka elég rizikós tud lenni. A munkahelyi balesetek jellegzetességeit összefoglaló statisztikák 

a világ három legveszélyesebb foglalkozása közt tartják számon a szállítmányozással és raktározással kapcsolatos munkaköröket 

(a bányászat és építőipar mellett), így nem túlzás azt állítani, hogy a világ kikötői nemcsak a globális kereskedelem és árucsere legfontosabb központjai, de a világ legveszélyesebb helyei is egyben. Az alábbiakban igyekeztünk összegyűjteni a modern kori történelem legsúlyosabb kikötői katasztrófáit, baleseteit, amelyek ezt bizonyítják.

A Cabo Machichaco gőzhajó végzete

1893. november 3-án, péntek délután két órakor tűz ütött ki a spanyolországi Santanderben horgonyzó Cabo Machichaco gőzhajó fedélzetén. A hajó kénsavat szállított, de a rakterében 51 tonna dinamit is volt, amelynek létezéséről a kikötői hatóságoknak nem volt tudomása. A lángokat tűzoltók és a közelben horgonyzó hajók matrózai igyekeztek megfékezni, miközben a rakparton nagy tömeg gyűlt össze. A felrobbanó rakomány 590 embert ölt meg. 

A robbanástól az öböl vize szökőárként mosta el a partot, a kikötő épületei összedőltek, a lökéshullám betörte a város távolabbi házainak ablaküvegeit. A robbanás erejét jellemzi, hogy a gőzhajó egyes darabjait a mólótól 8 kilométerre találták meg.

A halifaxi robbanás

1917. december 6-án Kanadában történt a történelem egyik legsúlyosabb kikötői robbanása. Az új-skóciai Halifax kikötőjében összeütközött két teherhajó, a norvég SS Imo és a francia SS Mont-Blanc. Az utóbbi 2653 tonna robbanóanyagot, főleg trinitrotoluolt (azaz TNT-t), valamint ekrazitot (pikrinsavat) szállított. A Mont-Blanc az ütközés következtében kigyulladt, majd irányíthatatlanul a part felé sodródott. A robbanás, ami ezután következett, a földdel tette egyenlővé Halifax, a szomszédos Richmond és a túlparti Dartmouth nagy részét, és megölt 1950 embert.

A bombayi robbanás

A II. világháború bővelkedett a kikötői katasztrófákban, jó részük közvetlen katonai akció vagy szabotázs eredménye volt, és ilyenkor többnyire hadianyag röpült a levegőbe. Közülük az egyik leginkább említésre méltó 1944. április 14-én Bombay (a mai Mumbai) kikötőjében történt, ahol tűz ütött ki az SS Fort Stikine nevű brit teherhajó rakterében. A hajó gyapotot, aranyat, vasat, fűrészárut, olajat, Spitfire vadászgépeket, valamint 1400 tonnányi lőszert és robbanóanyagot szállított Angliából Indiába. A legénység, a kikötői tűzoltócsapatok és a tűzoltóhajók nem tudták eloltani a tüzet annak ellenére, hogy több mint 900 tonna vizet pumpáltak a hajóba. A sűrű füst miatt még a tűz fészkét sem tudták megtalálni, miközben akkora volt a forróság, hogy a hajóra locsolt víz forrni kezdett. 

Az első robbanás kettészakította a hajót, lerombolta a közelben lévő épületeket, majd egy második detonáció izzó gyapotot szórt a kikötőre, a környék nyomornegyedeire, tűzvészt okozva vele. A katasztrófában az indiai nagyváros egyik legfejlettebb és gazdaságilag legfontosabb része semmisült meg. A becslések szerint 800-1300 ember halt meg, és 80 ezer ember vált hajléktalanná.

A Port Chicagó-i katasztrófa

1944. július 17-én történt a II. világháború legsúlyosabb kikötői robbanása. Az SS E. A. Bryan teherhajó a Csendes-óceáni hadszíntérre szállított volna lőszert és robbanóanyagot a kalifornai Port Chicago kikötőjéből. A hajó rakterében 4200 tonna robbanóanyag és lőszer volt már felhalmozva, míg a rakparton csaknem négyszáz tonnányi veszélyes felszerelés várakozott vasúti kocsikon. A robbanás rakodás közben történt, az utólagos vizsgálatok szerint azért, mert a tisztek irreális tempót követeltek a rakodást végző, főként színes bőrű sorkatonáktól, akik ráadásul nem voltak tisztában a robbanóanyagok kezelésének biztonsági szabályaival. 

A több mint 1600 tonna TNT erejével felérő detonáció 320 katonát ölt meg, és csaknem négyszázan megsebesültek. A mintegy 5 kilométer átmérőjű tűzgolyó megsemmisítette a hajót, és gyakorlatilag lakhatatlanná tette a környéket. 

Katasztrófa Texas City kikötőjében

1947. április 16-án, a texasi Galveston-öbölben történt az Egyesült Államok legsúlyosabbnak tartott ipari balesete. Mint a legtöbb hasonló katasztrófa, ez is úgy kezdődött, hogy tűz ütött ki egy hajón. A Texas City kikötőjében horgonyzó francia SS Grandcamp nevű teherhajó fedélzetén a délelőtti órákban csaptak fel a lángok. A hajó 2100 tonna ammónium-nitrátot szállított, a raktérben lévő robbanásveszélyes szervetlen műtrágya a hő hatására felrobbant. A tűz ezután átterjedt más hajókra, illetve a kikötő olajtartályaira, további láncreakciószerű robbanásokat okozva. 

Az első pusztító robbanás erejét jól mutatja, hogy a Grandcamp kéttonnás horgonyát 2,6 kilométerrel arrébb találták meg. A katasztrófa 581 ember életét követelte, több mint ötezren sérültek meg, a kikötő és környéke úgy nézett ki, mintha szőnyegbombázás célpontja lett volna.

A magadani robbanás

1947. december 19-én történt a Szovjetunió egyik legsúlyosabb kikötői katasztrófája. A távol-keleti Magadan városának kikötőjében két veszélyes anyaggal megrakott teherhajó is horgonyzott: a Vatutin tábornok és a Vyborg. Az előbbi 3313 tonna ammonalt (ammonium-nitrát és alumíniumpor keverékét) és TNT-t szállított a bányaipar számára, míg a Vyborg rakterében 193 tonna bányászati robbanóanyag volt. 

A Vatutin tábornok kirakodáshoz készülve próbálta megközelíteni a mólót, azonban a manőver közben túl közel sodródott a parthoz, és nekicsapódott az ott feltorlódott vastag jégtábláknak. A hajó orra megsérült, az ütközés következtében pedig tűz ütött ki a hajón. A kapitány próbálta ezután megfordítani és kikormányozni a hajót a kikötőből, de nem járt sikerrel. A kettős robbanás mindkét hajót elsüllyesztette, a kikötői épületek megsemmisültek vagy megrongálódtak, a detonációt követő jeges szökőár letarolta a partot. A balesetben több mint 90 ember meghalt, és több mint ötszázan megsérültek. 

A tiencsini katasztrófa

2015. augusztus 12-én több mint 180 embert ölt meg egy robbanássorozat az észak-kínai Tiencsin kikötőjében. A kiindulópont a konténerterminál egyik raktárában lévő, száraz nitrocellulózzal teli tartály volt, ami a hivatalos vizsgálat szerint túlhevült és felrobbant. A közelben tárolt 800 tonnányi ammónium-nitrát műtrágya fél perccel később robbant fel, szinte eltörölve a kikötőt a föld színéről.

A kikötői tüzek napokig tomboltak, a tűzoltók sikertelenül próbálták megfékezni a lángokat, ennek következtében augusztus 15-én még nyolc robbanás történt. A kínai állami jelentések szerint a katasztrófában 104 tűzoltó vesztette életét.

A libanoni kataklizma

A 21. század legsúlyosabb kikötői katasztrófája Bejrútban történt, 2020. augusztus 4-én. A libanoni főváros kikötőjében 2750 tonnányi ammónium-nitrát műtrágya robbant föl, aminek pusztító ereje a számítások szerint 1,1 kilotonna TNT robbanásával volt egyenértékű. A robbanás iszonyatos pusztítást végzett Bejrútban: 218-an meghaltak, hétezren megsebesültek, a kikötőben, a távolabbi épületekben, kórházakban, közintézményekben, lakóházakban keletkezett anyagi kár 15 milliárd dollárra rúgott, a hatalmas detonáció lökéshulláma 300 000 embert tett hajléktalanná. A robbanást Törökországban, Szíriában, Palesztinában és Izraelben is érzékelték. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának műszerei 3,3-as erősségű szeizmikus eseményként regisztrálták a robbanást, szakértők szerint a bejrúti volt a történelem egyik legerősebb mesterséges, nem nukleáris eredetű, de nem tervezett robbanása.

A későbbi vizsgálatok feltárták, hogy a robbanás oka elsősorban a biztonsági szabályok áthágása volt. A 2750 tonnányi rakományt a libanoni hatóságok hat évvel korábban foglalták le az MV Rhosus teherhajóról, és évekig tárolták nem megfelelő körülmények között a kikötő egyik raktárában. Az épületben feltehetően tűz ütött ki, és közvetlenül ez vezetett a tárolás során rendkívül instabillá váló vegyi anyag felrobbanásához.

Kikötői balesetek a mindent látó kamerák és mobiltelefonok korában

Végezetül jöjjön néhány szerencsére kevésbé pusztító, de annál látványosabb incidens, amik szintén azt mutatják, hogy a kikötő veszélyes munkahely:

2018-ban Barcelona kikötőjében egy hatalmas komphajó nekicsapódott a mólónak, ledöntve az egyik konténerrakodó darut. A felboruló szerkezet összezúzott egy épületet, amiben kisebb robbanás is bekövetkezett:

2019-ben egy hatalmas utasszállító hajó letarolta a velencei kikötő mólóját, és több ott horgonyzó kisebb kirándulóhajót:

2020-ban a dél-koreai Busan kikötőjében egy konténerszállító teherhajó tornya beleakadt egy daruba, amit le is döntött, ezzel valóságos dominóeffektust idézve elő:

2021-ben a tajvani Kaohsiung kikötőjében történt a busanihoz hasonló látványos baleset:

Nyitókép: mobiltelefonnal készített és Twitterre feltöltött kép a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbanás pillanatáról 2020. augusztus 4-én – Fotó: @tayyaraoun1 / EPA / MTI