A harcjárművek elé kilépő férfi világhírű lett, de a mai napig nem tudni, hogy ki volt és mi történt vele. Arról sincsenek pontos információk, hogy hányan haltak meg, amikor 1989. június 4-én vérbe fojtották Pekingben a hetek óta tartó tüntetéseket – a becslések néhány száztól több ezerig terjednek. A kínai vezetés igyekszik mindent elkövetni azért, hogy a történtek az évfordulókon se kerüljenek szóba.

Több év szünet után februárban először látogathattak Észak-Koreába turisták. Az orosz csoportnak életre szóló élményben volt része, de nem mindenki vágyik vissza. Phenjant a turistának groteszk színjátékként mutatják be, ahol minden megrendezett, a vendég pedig egy lépést sem tehet egyedül, és készpénzes, valamint internet- és telefonmentes életre kell berendezkednie. Diktatúra, 7 nap, félpanzióval.

Kim Dzsongun páncélozott luxusautót kapott ajándékba Vlagyimir Putyintól, de nincs olyan nagy szüksége rá. Garázsában a legdrágább Mercedesek állnak, és legalább egy Rolls-Royce-a is van. 

A legendás színésznő 105 éve született.

Az orosz megfigyelők szerint az azeri választás példaként szolgál az idei orosz elnökválasztáshoz.

Kim Dzsongun diktatúrája komoly ellátási problémákba ütközött. Még a napi szükségletek kielégítésére szolgáló árucikkekből is hiány van egyes tartományokban. Hogy nagy a baj, azt jól mutatja a tény, hogy ezt maga az észak-koreai diktátor ismerte be. Persze nem a kommunista vezetés, hanem a gazdasági intézmények a hibásak.

Most publikálta a BBC Korea azt a 2022-es felvételt, amin két 16 éves fiút 12 év kényszermunkára ítélnek több száz diáktársuk előtt egy kültéri stadionban, mert k-drámákat, azaz dél-koreai sorozatokat néztek.

Az orosz ellenzék börtönben sínylődő vezéralakjáról 20 napja nem lehetett semmit sem tudni.

Simicska Lajos 2017-ben azután szólalt meg az RTL Híradónak, hogy másodszor is festékszóróval üzent Orbán Viktornak. A Soros Györgyöt ábrázoló kormányzati plakátokat festette át „a mondattal” és akkor is a miniszterelnöknek is üzent. Simicska Lajos azt mondta, Orbán Viktor diktatúrát épít, ezért vesztek össze 2015-ben. Az RTL Híradó kérdésére arról is beszélt, személyes felelősséget érez abban, hogy Magyarországon maffiaállam jött létre. A kormányfő sajtósa akkor úgy reagált: egy reménytelen helyzetben lévő ember nyilatkozatát nem kommentálják.

2016-ban november 25-én meghalt Fidel Castro, aki fél évszázadon át irányította Kubát. 90 éves volt. Halálhíre után kilencnapos nemzeti gyászt rendeltek el az országban. Fidel Castro 1959-től vezette a kommunista országot. Megromlott egészségi állapotára hivatkozva, 2008-ban minden hatalmat átadott öccsének, Raul Castrónak. Halálhíre megosztó volt: hívei gyászolták, a kommunista diktatúra elől az Egyesült Államokba menekült emigránsok viszont ünnepeltek. De hogy lett forradalmárból diktátor, és mi történt azóta öccsével? Kiderül a videóból. 

A sztálini időkre emlékeztet, hogy ismét előtérbe kerültek azok az emberek Oroszországban, akik feljelentésekkel élik ki magukat, és akarnak tönkretenni akár ismeretleneket, akár a haragosaikat. Eddig mintegy nyolcezer eljárás indult a hadsereg lejáratása miatt. 1400 feljelentés ugyanahhoz a személyhez köthető, akinek már a nagyapja is besúgó volt, és az unoka viszi tovább a hagyományt.

Hat éve ezen a napon mutattuk be a 2017-es, Oroszországban kiadott Putyin-naptárat, amelyben a sokoldalú orosz elnök hónapról hónapra más arcát mutatta népének. Békés keresztényként és érző szívű családapaként kezdte az évet, majd egyre inkább előtérbe került az erőskezű, határozott hadúr. A képek mellé pedig mindig mellékelt egy-egy hasznos tanácsot is híveinek. Annak ismeretében, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, a bónusz lapon olvasható üzenet különösen hátborzongatnak tűnik.

Marina Ovszjannyikova azóta megszökött Oroszországból, de még külföldön is félti az életét.

Rendszerkritikát fogalmazott meg Majka, de nem a mostani rendszerét.

75 év, úgy tűnik, elég idő arra, hogy egy ország nagy többsége elveszítse a józan gondolkodás képességét, és igazodjon a rendhez, amit egy családi dinasztia diktál. Vajon az észak-koreai rezsimet tényleg csak egy természeti katasztrófa tudná megbuktatni? Hogyan bántak odakint az észak-koreai futballválogatott magyar edzőjével, és milyen különleges szolgáltatást nyújtott egy magyar szakember Kim Ir Szennek?

Színesen öltözködik, ruháin keresztül szereti megmutatni a személyiségét. Bár A Konyhafőnök versenyzője, a 21 éves Iza divattervezőnek készült, élete egészen más, lényegesen komolyabb irányt vett. Folyékonyan beszéli a török nyelvet, Közel-Kelet-kutatással foglalkozik. Elsősorban írónőként tekint magára, regényein keresztül igyekszik a közel-keleti országokat érintő, ám számára is fontos társadalmi problémákra felhívni a figyelmet. A Fókusznak elárulta: foglalkozna politológiával és nemzetvédelemmel is, és szeretne önkénteskedni Szíriában, a háború sújtotta területeken. 

Szimulált atomtámadást hajtott végre Észak-Korea. Az ázsiai diktatúra olyan nagy hatótávolságú cirkálórakétákat lőtt ki, amelyek nukleáris robbanófejek hordozására is képesek. Phenjan szerint készen állnak az atomháborúra. A rezsim 2021 óta már 60 rakétatesztet hajtott végre.

Szerinte „nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő a kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta.”

Az egész világot meglepte egy amerikai katona, aki július közepén futva menekült abba az országba, ahonnan leginkább csak elmenekülni szoktak az emberek: Észak-Koreába. Travis King akciója azonban nem volt teljesen példa nélküli. Ő már az amerikai hadsereg hetedik katonája volt, aki a világtól elzárt diktatúrára bízta életét. A katonaszökevények közül volt, aki pokolként, más pedig diadalmenetként élte meg észak-koreai életét.

A koronavírus-járvány jó ürügy volt az észak-koreai vezetésnek, hogy még jobban elszigetelje az embereket, miközben még kiszolgáltatottabbá tette őket és sokakat az éhhalál szélére sodort. Az elmúlt években még kevesebbet lehetett tudni arról, hogy mi zajlik az országban, a BBC-nek azonban sikerült több ott élővel is felvenni a kapcsolatot. Vannak, akik már csak abban reménykednek, hogy Amerika megtámadja hazájukat, akkor pedig az emberek pedig hátat fordítanak a rezsimnek.

Alekszej Torubarov vendéglátósként megpróbált szembemenni az oroszországi korrupcióval, de végül Magyarországra kellett menekülnie. Hazájában 2006 óta politikai okokból többször bezárták és bántalmazták. A volgográdi vállalkozótól mindenét elvették, családjától távol évekig bujkált. 2016-ban mutattuk be kémregényekbe illő történetét és magyarországi életét.

2016-ban számolt be róla az RTL Híradó, hogy Bill Clinton szerint Magyarország úgy döntött, a demokráciával túl sok a baj, ezért inkább Putyin-féle diktatúrát akar. A volt amerikai elnök erről felesége, a Donald Trump ellen végül alulmaradó Hillary Clinton egyik kampányrendezvényén beszélt. Szijjártó Péter külügyminiszter visszautasította Clinton szavait, azt mondta, senkinek sincs joga sértegetni a magyarokat. 

Szerinte Orbán nem náci és nem is bolsi, de a propagandájában ugyanaz a szisztéma, mint a náci Németországban és a bolsevik Szovjetunióban. 

Minden idők egyik legnagyobb vesztegetési és korrupciós botránya fűződik Gulnara Karimova nevéhez. Az „üzbég hercegnő” évtizedeken át élte a gazdagok és szépek mesés életét, aztán váratlanul teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, a bizonytalan hírek szerint börtönben sínylődik hazájában. Rejtett vagyona máig szolgál meglepetésekkel.

Évtizedeken keresztül a szülészeti ellátás felett uralkodó apácák döntötték el, kinek van joga gyereket nevelni, és kinek nincs. Azokat a nehéz helyzetben lévő nőket, akiket nem tudtak rábeszélni arra, hogy adják örökbe a gyereküket, becsapták: azt mondták nekik, hogy a gyermekük holtan jött világra, majd jómódú katolikus családoknak adták el a csecsemőt.

A kommunista elitbe született Hszi Csin-pinget súlytalan reformerként fogadták, amikor tíz éve elnök-főtitkárra választották, de aztán Mao óta nem látott keménységgel szilárdította meg hatalmát. Irányítása alatt Kína új szintre emelte a társadalom elnyomását, kegyetlen kampányt indított a kisebbségek ellen, és katonai erejét növelve agresszív, a konfrontációtól vissza nem riadó külpolitikára tért át. 

A „bátorság” és a „harcos” is áldozatul esett a cenzoroknak.

2007 óta szeptember 15 a demokrácia nemzetközi napja, az ENSZ közgyűlése határozott így. 15 éve ünneplik ezt a politikai berendezkedést, ott is, ahol az állam nem feltétlenül demokratikus. Diktatúrákban, vagy abba hajló rendszerekben állandó a megfélemlítés és a bizonytalanság, attól függően, hogy mekkora hatalom összpontosul a vezető kezében.

Az agymosás működött, a negyvenes évek végére a lakosság nagy része tényleg elhitte, hogy Rákosi Mátyás nem képes tévedni, egy személyben a haza megmentője, és mindenhol ott van, egyszerre akár több helyen is. Képes összeállításunkban végigvettük, miként teljesedett ki, és hogyan ért csúfos véget a Rákosi-kultusz.

Több ezer fénykép, titkos iratok és rendőrségi adatbázisok leplezték le, hogyan zárják tömegével börtönszerű átnevelő táborokba és börtönökbe a kínai hatóságok az ujgur kisebbség tagjait Hszincsiang tartományban. Peking szerint csak terrorellenes akció zajlik a területen, de ennek ellentmondanak az őrizetbe vett nőkről, gyerekekről és férfiakról kikerült adatok.

Hivatalosan csak lázas betegekről beszélnek, akik közül körülbelül 188 ezret ápolnak kórházban, elkülönítve.

Szerintük Dél-Korea rosszabb, mint észak.

Hiába tűnik most Nyugatról népszerűtlennek Vlagyimir Putyin, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy támogatottsága hazájában, az orosz elit körében korántsem ingott meg. De hogyan erősítette meg a hatalmát az elmúlt huszonkét évben? Idén betölti a hetvenet, és dönthet úgy, hogy két év múlva újra elindul a következő választáson.

Munkanélküliség, magány és kultúrsokk – hiába menekülnek egy diktatúra elől, az észak-koreaiak Dél-Koreában sem mindig találják meg a boldogságot.

Több embert letartóztattak, felforgatták az otthonaikat is.

Miképpen viselkedjen az egyház a kommunista diktatúrával? Papok sínylődtek börtönökben, mások kiegyeztek az állammal. 1950-ben megalakult a papi békemozgalom. Az állam engedményekkel tartotta kézben az egyházakat.

Az utolsó szovjet katona már 30 éve elhagyta Magyarországot, de a kommunizmus szelleme – úgy tűnik – még mindig kísért. Most, 2021-ben is rengeteg utcának és térnek van olyan neve, amelyek az egykori bolsevik diktatúra harcosait, intézményeit, netán tömeggyilkosait dicsőítik. Nyomozásba kezdtünk, hogy összegyűjtsük, hol és merre lehetne a szovjet veteránoknak emléktúrát szervezni Magyarországon. Döbbenetesen sok helyet találtunk.

New York-i, bécsi, párizsi múzeumok őrzik munkáit, többen ismerik külföldön, mint Magyarországon. Tamás Klára erdélyi származású grafikus, plakáttervező és kárpitművész, aki 22 év Bukarest majd 22 év New York után hét éve költözött Budapestre. Nemrég gyűjteménye jelentős darabjait adományozta két magyar múzeumnak, hogy itt is jelen lehessen. De vajon hogyan sikerült érvényesülnie az erdélyi magyar lánynak a Ceaușescu-érában, Bukarestben? És hogyan boldogult New Yorkban? Erről mesél Wagner Bea filmjében, a XXI. században.

Térden állva könyörgött egy apáca a mianmari rohamrendőröknek, hogy inkább őt lőjék le, mint a katonai diktatúra ellen tüntető fiatalokat. Önfeláldozó fellépése ellenére a karhatalmisták tüzet nyitottak a tömegre, és két embert megöltek. Az ázsiai országban február elején ragadta magához a hatalmat a hadsereg, azóta már legalább hatvan embert meggyilkoltak, és több ezret bebörtönöztek.

Vasárnap éjjel tüntetések törtek ki a belorusz fővárosban, információk szerint eddig legalább 100 ember megsérült, és már több mint 3000 tüntetőt vettek őrizetbe Aljakszandr Lukasenka elsöprő választási győzelme után. Az ellenzék szerint a hatodjára megválasztott Lukasenkáék csaltak a választási eredményekkel, ezért vonultak utcára a tüntetők. Minszkbe már délután megérkezett a katonai erősítés, a járműforgalmat pedig estére meg is szüntették.

Észak-Koreában, a világ legbrutálisabb diktatúrájában rengeteg elszakadt családtag él, köztük magyarok rokonai, akik valószínűleg már soha többé nem találkozhatnak egymással.

Hatvan év után találkozott az apjával az az észak-koreai menekült, akivel riporterünk forgatott. Interjút adott egy 27 éves fiatalember is, akinek anyjával együtt sikerült átszöknie a világ egyik legveszélyesebb határszakaszán. Dél-Koreában találkoztunk az utolsó generáció tagjaival, akiket elszakított a politika egymástól.

Miért ölhették meg Putyin legnagyobb bírálóját és hogyan építi ki az önkényuralmi rendszerét? Diktátori és - valaki szerint - alvilági módszerekkel próbál irányítani. Milyen hatással van ez a világra?

A szemtanú hitelességével írja a kölcsönös brutalitásokat bemutató háborús beszámolóit a Csecsenföldről egy orosz újságíró a kilencvenes években. Naplót vezet, nyomon követi a putyini diktatórikus rendszer kialakulását, az ellenzék tehetetlenségét és az orosz társadalom tétlenségét. 2006-ig, amikor Anna Politkovszkaja 48 éves, kétgyerekes orosz újságíró bevásárlásból tér haza: a moszkvai belvárosi társasház földszintjén 4 lövéssel meggyilkolják.

1945-ben külföldi civilek, azaz nem állami szervezetek adományai érkeztek. A kommunisták azt gondolták, a segély maga a propaganda. Koholt vádak alapján zártak börtönbe embereket és gyilkolták meg őket. Rákosiék civilszervezeteket üldöztek el Magyarországról.

Adott egy Magyarországnál harmadával nagyobb területű, 25 milliós ország, az egyik legszegényebb a világon, Észak-Korea, amely nukleáris fegyvereket fejlesztett ki és tesztel, ez lényeges, gyorsuló tempóban. Vasárnap Észak-Korea már valószínűleg hidrogénbombát robbantott és azóta újra Észak-Korea a világpolitika elsőszámú témája. De kevesen mondhatják, hogy legalább sejtik a diktatúra terveit. Mi legyen, mi lesz, mi lehet?

Százezrek tüntettek Isztambulban Recep Erdogan elnök ellen, aki a tiltakozók szerint diktatúrát épít ki Törökországban. A megmozdulást az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezetője szervezte, miután egyik képviselőjüket kémkedés vádjával bebörtönözték. A politikus június közepén indított Ankarától Isztambulig tartó gyalogos tiltakozó menetet, három hetes útjuk alatt több más ellenzéki szervezet is csatlakozott hozzájuk.

Minden elnyomó rezsimben létezik a hivatalos és merev kultúrán túli második nyilvánosság, ahol valódi dolgok történnek. Huligánok, fegyelmezetlen fiatalok - mondták azokra, akik résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek. A rendőrség figyelte, de nem bántotta őket. Viszont sokáig nem is kaptak lehetőséget, a legtehetségesebbek kiharcolták a sikert. Ma már ők számítanak kultúránk nagyjainak.

Vivient villamesternek választották, így a bolondos lány örömére végre a diktatúráé, a feminizmusé, a napfényé és a csokoládéé lesz a főszerep a Villában. Vivien még egy dominaszerelést is magára öltött, hogy minél hitelesebben tudja alakítani szerepét.

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.