Dollármilliárdokat harácsolt össze az elnök lánya, majd hirtelen eltűnt a nyilvánosságból

Több mint kétszáz millió dollár, azaz átszámítva nagyjából 73 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat szerte a világban Üzbegisztán egykori „hercegnője”, az ország 2016-ben meghalt diktátorának legidősebb, 1972-ben született lánya, Gulnara Karimova. Mindezt brit cégeken keresztül tette – írta hétfőn a BBC a Freedom for Eurasia nevű szervezet új kutatására hivatkozva.

A szervezet legalább 14 olyan ingatlant talált Svájcban, Franciaországban, Dubajban, Hongkongban és az Egyesült Királyságban, ami a nőhöz köthető. A brit ingatlanok közül kettőt már eladtak, hármat pedig lefoglaltak a brit hatóságok, miután kiderültek Karimova korrupciós ügyletei.

Üzbegisztán „rablóbáró” hercegnője

Karimovát éveken át az országot diktátorként irányító Iszlam Karimov utódjaként tartották számon. Az „üzbég hercegnő” néven emlegetett, Harvardon diplomát szerző nő az üzbég politikai élet egyik fontos szereplője volt: a külügyminisztériumban dolgozott, a külügyminiszter tanácsadója, majd külügyminiszter-helyettes volt, aztán nagykövet Spanyolországban, majd az ország ENSZ-nagykövete.

Közben Googoosha néven popsztárként is megmutatta magát, saját ékszerkollekciója, parfümmárkája és divatcége volt, továbbá egy saját tévécsatornája is. Vidéki luxusvilláját a hegyek között építtette fel, egy tó partján található 38 hektáros birtokon, ahol szabadtéri és fedett úszómedence, diszkó- és moziterem, teniszpálya és egy téli japánkert is volt. Valamint milliókba kerülő különleges fák.

Vagyonát persze nem kemény munkával szedte össze. Egy kiszivárgott amerikai diplomáciai távirat szerint az üzbégek „rablóbáróként” tekintenek rá, és „az ország leggyűlöltebb emberének számít”, valamint „kapzsi és hataloméhes személynek tartják”, aki az apja hatalmát használja arra, hogy tönkretegye üzleti riválisait, illetve bárkit, aki az útjába áll, és megszerezze mások cégeit, ha éppen arra van kedve. 

Bukása úgy kezdődött, hogy a 2010-es évek elején több országban is eljárást indítottak ellene korrupciós ügyek miatt, köztük az Egyesült Államokban, Svédországban és Svájcban, mert kenőpénzeket fizettek neki telekommunikációs cégek, hogy beléphessenek az üzbég piacra.

A Freedom for Eurasia kutatója, Tom Mayne a BBC-nek nyilatkozva kijelentette:

 A Karinova-ügy minden idők egyik legnagyobb vesztegetési és korrupciós botránya.

Karimova aztán 2014-ben váratlanul eltűnt. Még 2016-ban meghalt apja temetésén sem jelent meg, és a diktátor emlékművénél sem volt soha, pedig azt szinte kötelezően látogatják az üzbégek. Már az is terjedni kezdett, hogy esetleg már nincs is életben – írta évekkel ezelőtt a New York Times. Eltűnése előtt egyre több hír jelent meg a nyugati sajtóban a Karimov családon belül zajló viszályról. A nő Oxfordban tanuló fia arról beszélt a Guardiannek, hogy anyja házi őrizetbe került, de semmi biztosat nem lehetett tudni sorsáról.

Az apja halála után új üzbég kormány alakult, amit Karimov egyik szövetségese vezet. Egy évvel később az ország ügyészsége végre nyilatkozott Karimováról, közölték, hogy az egykori „Hercegnőt” két évvel korábban, azaz amikor apja még hatalmon volt, zsarolás és sikkasztás vádjával elítélték, és „állami őrizetben” van. 

Az ügyészség közlése szerint egy bűnszervezet tagjaként a nő majdnem kétmilliárd dollárt tett zsebre. Az ország a nő 1,5 milliárd dolláros, külföldön tartott vagyonának zárolását kérte, valamint azt, hogy azt adják vissza az üzbég népnek, mert tőlük lopta el. 

Egy Közép-Ázsiával foglalkozó orosz lap szerkesztője akkor a New York Timesnak kijelentette:

Soha nem fogják kiengedni Üzbegisztánból. Túl sokat tud.

2017 decemberében tíz évig tartó börtönbüntetésre ítélték, amit öt évre és házi őrizetre módosítottak. Másfél év múlva azonban már arról szóltak a hírek, hogy börtönbe vitték a házi őrizet szabályainak megsértése miatt. 

És bár alig egy év múlva még azt is felajánlotta az üzbég elnöknek, hogy visszaad az államkincstárnak majdnem hétszázmillió dollárt, ha ejtik az ellene felhozott vádakat, egy hónappal később, 2020 márciusában az ország legfelsőbb bírósága több mint 13 évig tartó börtönbüntetésre ítélte zsarolás, pénzmosás és egyéb bűncselekmények miatt.

Nyitókép:Yves Forestier/Getty Images for Style.Uz Art Week