A terror arcképcsarnoka – rendőrségi fotókon a bebörtönzött ujgurok

Május utolsó hétvégéjén olyan történt Kínában, amire 2005 óta nem volt példa. Az országba érkezett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, hogy személyesen látogasson el Hszincsiang tartományba, ahol a Kínai Kommunista Párt több nyugati ország és nemzetközi jogvédő szervezetek szerint népirtást hajt végre az ott élő ujgur kisebbség tagjai ellen.

Miközben Michelle Bachelet az országban volt, újabb bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, amik alátámasztják, hogy amit a kínai kormány évek óta terrorizmus elleni fellépésként emleget, valójában emberi jogokat sértő etnikai alapú tömeges bebörtönzés. A több ezer, átnevelőtáborokba és börtönbe zárt ujgurokról készült rendőrségi fényképet, valamint az őrizetbe vett emberekről készült rendőrségi adatbázisokat egy hacker szerezte meg a hszincsiangi rendőrség belső számítógépes rendszeréből, azokat a BBC és több más nemzetközi lap hónapokig elemezte, és nyilvánosságra hozta.

De már az elmúlt pár évben egymás után gyűltek a bizonyítékok – a nyugati sajtó beszámolói, nemzetközi jogvédő szervezetek nyomozásai, egyetemi kutatócsoportok és akadémikusok elemzései, kiszivárogtatott és nyilvános kínai állami dokumentumok, nyugati hírszerző szervek elemzései, kínai rendőrök vallomásai, valamint szemtanúk százainak elmondásai alapján – arra, hogy a kínai hatóságok megpróbálják eltüntetni a Hszincsiangban élő ujgur, kazah és egyéb etnikumok kisebbségi kultúráját, és kínaivá akarják őket tenni.

A tartományban totális megfigyelőállamot hoztak létre, tömegesen kezdték el börtönbe és átnevelőtáborokba zárni az embereket, ahol kínzásnak voltak kitéve. Felnőttek sorát kényszermunkára szállították, az öregeket állami irányítású idősek otthonába, a gyerekeket pedig börtönszerű, magas falakkal és szögesdróttal körbevett bentlakásos óvodákba és iskolákba.

Közben több százezer nőt sterilizáltak, vagy méhen belüli fogamzásgátló használatára kényszerítettek, hogy ne tudjanak gyereket szülni. Emellett elkezdték lerombolni az etnikai kultúra emlékeit, megtiltották a kisebbségi nyelvoktatást, az ujgur kultúrát képviselő értelmiségieket és vallási vezetőket pedig börtönbe zárták.

A május végén nyilvánosságra került belső rendőrségi iratok és adatbázisok csak megerősítik a népirtásról szóló korábbi bizonyítékok valóságtartalmát, és cáfolják a kínai kormányzati kommunikációt. 

Kislányok és idős nők

Noha a kínai kormány szerint terrorista ellenes fellépés zajlik Hszincsiangban, de korábban megjelent beszámolókból már eddig is tudni lehetett, hogy az ujgur és kazah származású embereket terrorizmushoz nem kapcsolódó „bűnökért” veszik őrizetbe. Olyanokért, hogy valaki szakállt növesztett, nem ivott alkoholt és nem cigarettázott, külföldre utazott, vagy külföldön élő rokonával beszélt telefonon, esetleg VPN-t használt.

A BBC-nek korábban kínai tisztségviselők elmondták: lehet, hogy az őrizetbe vett emberek nem követtek el semmit, de szerintük kijelenthető: közel voltak ahhoz, hogy bűnt kövessenek el.  

Ezt a gyakorlatot megerősítették a nyilvánosságra került rendőrségi dokumentumok is. A BBC cikke szerint több száz embert a mobiltelefonjának használata miatt vettek őrizetbe, főleg azért, mert illegálisnak minősített előadásokat hallgattak, vagy azért, mert titkosított üzenetküldő applikációt használtak.

De voltak olyanok is, akiket azért zártak akár tíz évre is börtönbe, mert nem használták a mobiltelefonjaikat. A rendőrségi iratokban több mint száz olyan ember szerepel, aki azzal keltette fel a hatóságok gyanúját, hogy „a telefonján elfogyott a keret”. Ami a hatóságok szerint jel arra, hogy az illető megpróbált kikerülni a folyamatos digitális megfigyelés alól.

Volt, akit „visszamenőleg” elkövetett cselekedetekért zártak be, olyanokért, amik akár évtizedekkel korábban történtek. Egy férfi például 2017-ben azért kapott tíz évig tartó börtönbüntetést, mert nagymamájával 2010-ben pár napig muzulmán vallási szövegeket tanulmányozott. 

Az 58 éves Tursun Kadir pedig majdnem 17 év börtönt kapott, mert az 1980-as években párszor vallási szövegeket tanulmányozott és igét hirdetett, valamint a letartóztatása előtti években „szakállt növesztett a vallási radikalizmus hatására”.

A hatvanéves Tajigul Tahirt azért vették őrizetbe, mert a fiát tíz évig tartó börtönbüntetésre ítélték terrorizmussal kapcsolatos vádakért. Fia ezt azzal érdemelte ki, hogy nem ivott alkoholt és nem dohányzott, ami a helyi hatóságok értékítélete szerint „erős vallási hajlamról” árulkodik.

Szintén a „kapcsolatai miatt bűnös” kategóriába esett a dokumentumokban szereplő legfiatalabb őrizetbe vett, Rahile Omer, akit 15 évesen küldtek átnevelőtáborba, mert „12-es típusú személynek” minősítették. Ez azt jelenti, hogy kapcsolatban állt olyasvalakivel, akinek rendőrségi ügye volt. 

A kamaszlány bűne az volt, hogy édesanyját hat évig tartó börtönre ítélték a „társadalmi rend megzavarása” miatt, mert a hatóságok szerint az iszlám egy puritán formáját követte. A lány apját szintén táborba zárták, miután őt is „12-es típusúnak” minősítették.

A dokumentumokban szereplő legidősebb őrizetbe vett egy 73 éves nő, Anihan Hamit. Az iratokról szóló beszámolókból az nem derült ki, hogy őt miért kellett bezárni.

„Szakképzést nyújtó iskolák”, szögesdróttal, őrtornyokkal és tűzparanccsal  

A kínai hatóságok évek óta azzal védekeznek, hogy a táborok valójában iskolák, ahol önként vannak ott az emberek, de ezt a most nyilvánosságra került kínai rendőrségi iratok is cáfolják. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a rejtélyes átnevelő táborok, amik létezését évekig el sem akarta ismerni a kínai kormány, pont úgy néznek ki, mint a börtönök: magas, szögesdróttal ellátott falak veszik azokat körbe, és őrtornyokkal vannak ellátva.

A hszincsiangi rendőrségi dokumentumokból most az is kiderült, hogy az „iskolákat” mesterlövészpuskával és gépfegyverekkel is felszerelt rendőrök őrzik, akiknek parancsuk van a szökni próbáló emberek lelövésére.

Egy Kasgar városától délre található, több mint 3700 „tanulót” befogadó tábort például 366 rendőr őrzi – írta a BBC. Rendőrök vannak a kapuknál és mindegyik főépületben, 25-nek közülük lőfegyvere is van. Minden őrtornyban két rendőr figyeli a tábort, mesterlövészpuskával és gépfegyverrel, a testmozgásra használt területeket szögesdróttal vették körbe, és ott hét rendőr – ketten fegyveresek – figyeli a „tanulókat”.

De az órák alatt az osztálytermekben is rendőrök tartózkodnak, pajzsokkal, husángokkal és bilincsekkel felszerelve.

Tűzparancs

A több ezernyi dokumentum között emellett részletes leírások vannak a rendőrségi kiképzésekről, és arról, hogyan kell őrizni a táborokat. Szó esik a fegyverhasználat szabályairól, és hogy mit kell tenni egy szökési kísérlet esetén. Ilyenkor a lezárt épületekbe  a tábor kommandós csapatát küldik be,

a rendőröknek ekkor először figyelmeztető lövéseket kell leadniuk, de ha a „diák” továbbra is szökni próbál, akkor a parancs egyértelmű: agyon kell lőni.

A táborok önkéntességét szintén erősen megkérdőjelezi az eljárási protokoll arra az esetre, ha a „tanulókat” máshova kell szállítani. Az ugyanis olyan szabályokat tartalmaz, amit nyugati országban csak a legveszélyesebb bűnözők esetében alkalmaznak. A „diákok” szemét le kell kötözni, és nemcsak a kezüket, de a lábukat is meg kell bilincselni. Az orvosi ellátásra szoruló „tanulókat” szintén megkötözött kézzel és lábbal szállítják a kezelésre, és legalább négy rendőrnek kell elkísérnie őket – írta a BBC.

Pontosan ezt lehetett látni egy két évvel korábban nyilvánosságra került drónvideón, amit Hszincsiang tartományban készítettek. Akkor a CNN-nek egy kazah férfi – akit mindenféle vádak nélkül vettek őrizetbe Hszincsiangban –, elmondta, hogy pontosan ugyanúgy szállították át egyik táborból a másikba, mint ahogy a videón látni, és ahogy azt a most nyilvánosságra került rendőrségi iratokban is megkövetelik.

A cél a kétmillió

Hogy pontosan mennyi ujgurt, kazahot és egyéb más kisebbséghez tartozó embert zártak börtönbe és átnevelőtáborba, azt nem lehet pontosan tudni, de a becslések szerint legalább egymillióan lehetnek. 

Ennek a számnak a valóságtartalmát erősíti egy rendőrségi adatbázis, amiről május közepén számolt be az AFP francia hírügynökség, valamint az AP amerikai hírügynökség. A kiszivárogtatott dokumentumból kiderült, hogy csak egy hszincsiangi megyében csaknem minden huszonötödik ember börtönben ül terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt, ezzel a világon ott a legmagasabb a bebörtönzöttek aránya.

A most közzétett hszincsiangi rendőrségi iratok elemzéséből kiderült, hogy Konaseher megyében majdnem 23 ezer embert ült börtönben, vagy volt átnevelőtáborban 2017-ben és 2018-ban, azaz a lakosság több mint 12 százaléka. Ebből kiindulva Hszincsiang egészében több mint 1,2 millió embert vehettek őrizetbe, ami megegyezik a szakértői becslésekkel.

A cél azonban ennél is több lehet. Az ujgurok elleni kemény fellépést elrendelő kínai Kommunista Párt vezetése legalább kétmillió ember bezárását tartotta szükségesnek – derült ki a rendőrségi iratok között megtalálható, bizalmasnak minősített beszédből, amit a kínai közbiztonságügyi miniszter Csao Kocse mondott el 2018-as hszincsiangi látogatása alatt.

A miniszter közölte, hogy csak a tartomány déli részein legalább kétmillióan „fertőződtek meg szélsőséges gondolatokkal”, és dicsérte Hszi Csin-ping kínai elnök „fontos útmutatását” az új létesítmények építésére, ahol el tudják helyezni a kétmilliós cél elérésére őrizetbe vett embereket.

Nyitókép: Xinjiang Police Files