Hány évig élhet a kutyád? Innen megbecsülheted

Mindenki azt akarja, hogy szeretett kutyája minél hosszabb ideig éljen: ám az életkort a nevelés és az életkörülmények mellett az egyes fajták sajátosságai is befolyásolják. Köztudott, hogy egy kutya nagyjából 10-13 éves kort érhet meg, amely emberévekben körülbelül 60-74 évnek számít. Azonban egy nemrég készült kutatás segít még ennél is sokkal pontosabban behatárolni, hogy meddig élnek a különböző kutyafajták. Az IFL számolt be arról a Scientific Reportsban publikált kutatásról, amely arra a következtetésre jutott, hogy 

minél kisebb termetű a kutya, és minél hosszabb az orra, annál tovább maradhat életben, míg a középtermetű, lapos fejű állatok (például a buldogok) a legrövideb ideig élnek.

Ezeket a következtetéseket a kutatók nem kevés adatból vonták le: az Egyesült Királyságban végzett tanulmányban 580 ezer kutyát vizsgáltak, a mintában több mint 150 kutyafajta képviselői szerepeltek. Ez azért is nagyon fontos, mert korábban elképesztően kevés tanulmány készült ebben a témában, olyan pedig egyáltalán nem volt, amely ilyen széles körből szerzett volna adatokat.

A tudósok bonyolult algoritmusokból kristályosították ki azokat a tényezőket, amelyek alapján megbecsülhető egy kutya élettartama: ezek pedig a nem, a méret, valamint az arcforma.

Melyik fajta él a legtovább?

A kutatás szerint az Angliában legnépszerűbb fajták közül a Jack Russell terrierek medián-élettartama 13,3 év, a labrador retrievereké 13,1 év, még a King Charles spánieleké 11,8 év – ők élnek a legtovább. Az is kiderült a kutatásból, hogy a fajtatiszta kutyák valamivel tovább élnek, mint a keverékek: az előbbi kategóriába tartozó ebek mediánéletkora elpusztulásukkor 12,7 év, míg az utóbbiaké 12 év. A szukák várható életkora 12,7 év a kutatás szerint, míg a kan kutyáké 12,4 év.

Térjünk át a másik fontos tényezőre, a nózira. A mostani kutatás megerősítette, amit eddig is valószínűsíteni lehetett: a hosszabb orrú kutyák tovább élnek, és általában egészségesebbek, mint turcsi orrú társaik. Ez azért van, mert a nyomott pofát az emberi tenyésztés alakította ki olyan fajtáknál, mint a mopsz vagy a kínai harcikutya, ez pedig nem igazán vette figyelembe az egészségügyi tényezőket, csak a kívánt esztétikai jellemzőket.

A nyomott arcú ebek számos egészségügyi problémának vannak kitéve. Az egyik legveszélyesebb az úgynevezett brachycephal obstruktív légúti szindróma (boas), ami miatt az efféle kutyák könnyebben túlmelegednek, sokkal többet lihegnek, kevésbé mozgékonyak, és rosszabbul is alszanak. A mostani kutatás megerősítette, hogy emiatt rövidebb a várható életkoruk is.

Bár ma már csak a tenyésztés cuki eredményeit látjuk, az állattenyésztés sötét évszázadaiban a tenyésztőket gyakran egyáltalán nem érdekelték az egészségügyi mellékhatások. Vegyük például a shar peit, azaz a kínai harcikutyát, amelyet azért tenyésztettek ki, hogy őrző-védő feladatot lásson el, esetleg csatába is vonuljon gazdájával a középkorban. Egy ponton, a hetvenes években mindössze hatvan példány élt belőlük, amivel a fajta a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült a legritkább kutyafajtaként. Belőlük állt elő a mai, jóval népesebb populáció: nem csoda, hogy egy korábbi kutatás a fajta várható életkorát mindössze 6,29 évben határozta meg.

A boas-ra hajlamos vagy látványosan abban szenvedő kutyák esetében – ennek a folyamatos, heves lihegés a legkönnyebben észrevehető jele – az állatorvosok ma már azt javasolják, hogy minél előbb vigyék el őket olyan műtétre, amellyel akadálymentesítik a légutakat, ezáltal hosszabb és kevesebb szenvedéssel járó életet biztosíthatnak nekik.

Összességében azt mondta ki a kutatás: a kisebb, hosszú orrú kutyák várható éltettartama 13,3 év, míg a lapos arcúaké 11,2 év. Emellett a lapos fejű kutyáknál 40 százalékkal valószínűbb, hogy idő előtt halnak meg. Persze ez nem jelenti azt, hogy a másféle kutyákat tartóknak ne kellene odafigyelniük kedvenceik egészségére: a kutatás emlékeztet, hogy a háziasított kutyáknál majdnem 700 féle genetikai problémát figyeltek meg, köztük a boas-t, a diszpláziát, valamint vérrendellenességeket is. 

A kutatók azt írták, „a legtöbb fajtatiszta populáción belül a betegségek terhe a kutyák jólétének egyik legfontosabb kérdésévé vált. Elengedhetetlen, hogy a továbbiakban erről a kérdésről nyílt és több tudományágat bevonó párbeszéd folyjon, ami jelentős mértékben szolgálhatja a tenyésztési gyakorlatok etikáját, valamint javíthatja a kutyafajták életminőségét, növelheti élettartamukat.”

Ha nagyon szeret kutyás táblázatokat elemezgetni, az alábbiakban részletesen is tájékozódhat, mennyire befolyásolják egyes tényezők a kutyák élettartamát:

Ezt is ajánljuk: Kutya egy világ! megfosztották rekorder címétől az állítólag 31 évet élt Bobit, mégsem ő a világ legöregebb kutyája. „Egész egyszerűen nincs bizonyíték erre” – állapította meg a bizottság, amely az állítólag matuzsálemkorban elhunyt kutya rekordját vizsgálta.

Korábban a Reggeliben Fodor Kinga állatorvos beszélt arról, hogy a kutyákat ugyanúgy megterheli a tartós meleg és a fülledt levegő, mint az embereket. A veszély fokozódik, ha a kutya öreg, nyomott orrú, vagy szívbetegséggel küzd. Az állatorvos szerint nem csak arra kell figyelni, hogy a kutya előtt legyen mindig friss, hideg víz, hanem arra is, hogy amikor beszállunk az átforrósodott kocsiba, akár 10 perc is eltelhet, míg a klíma elér a hátsó részig, ennyi idő alatt pedig akár hőgutát is kaphat kedvencünk. Ezekre a nyár közeledtével különösen fontos odafigyelni.

Nyitókép: Unsplash