Egy lakásfelújítás ma már könnyen több millió forintba is kerülhet, ennek ellenére meglepően kevesen vesznek fel kifejezetten felújítási célú lakáshitelt. A jelenség mögött elsősorban az állhat, hogy a célhoz kötött konstrukciók ugyan kedvezőbb kamatot kínálnak, de a hitelfelvétel és a folyósítás folyamata jóval kötöttebb és adminisztrációigényesebb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké vagy a személyi kölcsönöké. Megnéztük, milyen lehetőségek közül választhatnak azok, akik hitelből finanszíroznák a felújítást, és hogy a különböző konstrukciók milyen költségekkel, előnyökkel és kompromisszumokkal járnak.

Az elmúlt másfél-két évtizedben gyökeresen átalakult a magyar személyihitel-piac: miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége drasztikusan visszaesett, helyüket egyre inkább a nagy összegű, fedezetlen személyi kölcsönök vették át.

Újabb kamatcsökkentés mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így a jegybanki alapkamat az eddigi 6,00%-ról 5,75%-ra csökken. A testület legutóbb egy hónappal ezelőtt, június 24-én vágott a kamaton.

A nyári hónapokban sokan indulnak útnak, és nem ritka, hogy a várva várt nyaralás költségei meghaladják a rendelkezésre álló megtakarításokat. Ilyenkor kézenfekvő megoldásnak tűnhet egy személyi kölcsön felvétele, hiszen a pénz gyorsan elérhető, a törlesztés pedig évekre elosztható. Mégis érdemes alaposan átgondolni ezt a döntést, mert egy néhány hetes utazás élménye könnyen hosszú évekre szóló pénzügyi kötelezettséget hagyhat maga után. Bár vannak olyan élethelyzetek, amikor egy hitelből finanszírozott nyaralás is racionális döntés lehet, a legtöbb esetben célszerűbb előre félretenni az utazásra, mint annak árát utólag törleszteni.