2026. augusztus 28. 15:45
Amikor azt halljuk a hírekben, hogy csökkent a jegybanki alapkamat, esett a BUBOR vagy változtak az állampapírhozamok, könnyű legyinteni: ez biztosan a bankárok és a befektetők dolga. Pedig ezek a számok hatással vannak a mi pénztárcánkra is. Befolyással lehetnek arra, hogy milyen kamattal kapunk lakáshitelt, változik-e egy meglévő kölcsönünk törlesztőrészlete, vagy éppen milyen kamatot kínál a bank a megtakarításunkra. A Bank360 szakértői összefoglalták, mire érdemes odafigyelni ebben a témában.
A kapcsolat azonban a fontosabb referenciakamatok és a lakossági pénzügyek között nem olyan egyszerű, mint egy villanykapcsoló: ha a jegybank csökkenti a kamatot, attól másnap még nem lesz automatikusan olcsóbb minden hitel. Ahhoz, hogy értsük, mi történik, érdemes több fontos mutatót megismerni. A Bank360 szakértői összefoglalták, mire érdemes odafigyelni ebben a témában.
Jegybanki alapkamat: az irányadó mutató
A jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa határozza meg, és a teljes hazai kamatkörnyezet egyik legfontosabb irányadó mutatója. Ha változik, az idővel a bankközi kamatokra, a hitelekre, a betétekre és az állampapírpiacra is hatással lehet.
Képzeljük el úgy, mint a pénzügyi rendszer „alaphőmérsékletét”. Ha tartósan magas, általában a hitelek is drágábbak, ugyanakkor a megtakarításokra is magasabb kamatokat lehet elérni. Ha csökken, a hitelfelvétel fokozatosan olcsóbbá válhat, viszont a megtakarításainkra kínált kamatok is mérséklődhetnek.
Tegyük fel például, hogy lakásvásárlást tervezünk. Ha a jegybank hosszabb időn keresztül csökkenti az alapkamatot, és ezzel együtt a piaci kamatok is esnek, egy idő után a bankok is kedvezőbb kamatú lakáshitelekkel jelenhetnek meg. A kulcsszó azonban az, hogy egy idő után. Az alapkamat és egy konkrét lakáshitel kamata között nincs közvetlen kapcsolat.
Vannak azonban olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek közvetlenül az alapkamat aktuális értékéhez vannak kötve. A piacon találhatunk ilyen bankbetéteket, folyószámlahiteleket, de az állami támogatások közül a CSOK Plusz büntetőkamatát is befolyásolhatja ennek a mutatónak az értéke.
BUBOR: amikor a hitelkamat együtt mozog a piaccal
A BUBOR a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb rövidítése. Egyszerűbben: azt jelzi, milyen kamatszint jellemző a bankok közötti rövidebb futamidejű forinthitelezésre, és bizonyos változó kamatozású lakossági hiteleknél referenciaértékként is használják. Ez már sokkal közvetlenebbül érintheti a hiteleseket.
Tegyük fel, hogy van egy olyan hitelünk, amelynek kamata így épül fel:
3 havi BUBOR + 2 százalékpont kamatfelár
Ha a 3 havi BUBOR például 5 százalék, akkor a hitel kamata a példánkban 7 százalék. Ha később a BUBOR 6 százalékra emelkedik, a hitel kamata a következő kamatfordulónál 8 százalékra nőhet. És ez már a havi törlesztőrészlet kifizetésénél is érezhető hatással bír.
Ha viszont a BUBOR csökken, egy ilyen változó kamatozású hitel kamata is alacsonyabb lehet. Ez az oka annak, hogy a rövid kamatperiódusú, változó kamatozású hitelek tulajdonosai sokkal közvetlenebbül érzik a pénzpiaci kamatok mozgását. Egy tíz vagy húsz évre fixált kamatozású lakáshitelnél viszont hiába változik holnap a BUBOR, a havi törlesztő ettől még nem változik meg.
BIRS: miért más egy tíz évre fixált hitel, mint egy változó kamatozású?
A BIRS a hosszabb távú kamatviszonyokról ad képet. A mutató a bankközi kamatcsereügyletekből származik, és leegyszerűsítve azt jelzi, milyen kamatszintek mellett lehet hosszabb időre fix kamatot „rögzíteni” a pénzügyi piacon. Ez különösen akkor fontos, amikor hosszabb időre fixált lakáshitelről beszélünk.
Képzeljük el, hogy a bank tíz évre fix kamatozású hitelt ad nekünk. Mi azt szeretnénk, hogy tíz éven keresztül ugyanannyi legyen a kamatunk, függetlenül attól, mi történik közben a pénzpiacon. A banknak viszont valahogy kezelnie kell azt a kockázatot, hogy ez alatt a tíz év alatt a kamatok jelentősen megváltozhatnak. Ennek a hosszú távú kamatkockázatnak az árazásában fontos támpontot jelentenek az olyan piaci mutatók, mint a BIRS. Ha például a tízéves BIRS tartósan csökken, az kedvezőbb környezetet teremthet a hosszabb időre fixált lakáshitelek árazásához. Ha emelkedik, a hosszú távú fix kamatok is magasabb szinten alakulhatnak.
Ezért fordulhat elő az is, hogy a jegybank már csökkenti az alapkamatot, de a tíz évre fixált lakáshitelek kamatai mégsem esnek azonnal látványosan. A bankok ugyanis nemcsak azt figyelik, mi történik ma, hanem azt is, hogy a piac milyen kamatkörnyezetre számít a következő évekre.
ÁKK referenciahozamok: mit mutatnak az állampapírok?
Az ÁKK referenciahozamai a magyar állampapírpiac különböző futamidejein jellemző piaci hozamszintekről adnak képet. Ezekből látható például, hogyan árazza a piac a néhány éves vagy akár tíz év körüli forintbefektetések hozamát. Ez elsőre megint távolinak hangozhat, pedig két szempontból is fontos lehet a háztartásoknak.
Az egyik szempont a hitelezés. Ha például a hosszabb futamidejű állampapírok hozamai magasak, az általában azt jelzi, hogy a hosszabb távú forintkamatok is viszonylag magas szinten vannak. Ez a fix kamatozású lakáshitelek árazására is hatással lehet.
A másik szempont a megtakarítás. Tegyük fel, hogy van 3 millió forintunk, amelyet egy-két évig nem szeretnénk elkölteni. Megnézzük, mit kínál a bank egy lekötött betétre, majd azt is, milyen hozam érhető el állampapírral. Ha az állampapírok lényegesen vonzóbb hozamot kínálnak, a bankbetét nehezebben versenyez velük. A bankok számára ezért az állampapírpiaci hozamok közvetve a megtakarításokért folyó versenyben is fontos viszonyítási pontot jelenthetnek.
Miért nem csökken rögtön a lakáshitelek kamata, amikor a jegybank kamatot vág?
Azért, mert a bankok nem kizárólag az aktuális jegybanki alapkamat alapján árazzák a hiteleiket. Egy tíz évre fixált lakáshitelnél például sokkal fontosabb lehet, hogy a hosszabb távú piaci kamatok – többek között a BIRS és az állampapírhozamok – hogyan alakulnak.
Ráadásul a banknak más költségei is vannak. Meg kell finanszíroznia a kihelyezett hitelt, számolnia kell a nemfizetés kockázatával, a működési költségekkel és természetesen azzal is, hogy milyen verseny van éppen a bankok között. Ezért könnyen előfordulhat, hogy az alapkamat már lefelé tart, de azt a lakáshitelek kamatai csak lassabban követik.
Mire érdemes figyelni hitelfelvétel előtt?
Ha lakáshitelt keresünk, nem szükséges minden reggel a BUBOR- vagy BIRS-jegyzésekkel kezdenünk a napot. Azt viszont érdemes érteni, hogy milyen kamatozású hitelt választunk.
Egy változó kamatozású hitelnél a pénzpiaci kamatok változásai viszonylag gyorsan megjelenhetnek a fizetendő kamatban. Egy hosszabb időre fixált hitelnél ezzel szemben nagyobb kiszámíthatóságot kapunk: ha a kamat tíz évig fix, akkor ezen időszak alatt a piaci kamatok emelkedése önmagában nem növeli meg a törlesztőrészletünket. A piacon jelenleg a hosszabb, legalább 10 évre fixált kamatozású hitelek vannak többségben, de ennél akár hosszabb időre, a választott futamidő végéig is fixálhatjuk a hitelkamatot.
Fotók: Pexels