2026. augusztus 14. 9:30
A burgonyát sokan hizlaló köretként tartják számon, pedig önmagában viszonylag kevés kalóriát és zsírt tartalmaz. Egy hosszú távú norvég kutatás a rendszeres krumplifogyasztás és az alacsonyabb halálozási kockázat között is kapcsolatot talált. Van azonban egy fontos részlet: nem mindegy, hogyan készítjük el.
Egy 2024-ben publikált norvég kutatás különösen érdekes összefüggésre jutott.
A vizsgálat szerint azoknál, akik hetente legalább 14 burgonyát – vagyis átlagosan naponta körülbelül kettőt – fogyasztottak, a következő évtizedekben 12 százalékkal alacsonyabb összhalálozási kockázatot figyeltek meg.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy napi két burgonya önmagában 12 százalékkal meghosszabbítja az életet. Megfigyeléses összefüggésről van szó, amely nem bizonyítja, hogy közvetlenül a burgonya okozta a kedvezőbb eredményt.
Arra hívja fel a figyelmet, hogy a krumplit nem feltétlenül kell száműzni az egészséges étrendből.
Több van benne, mint szénhidrát
A burgonya körülbelül háromnegyede víz. Emellett keményítőt, rostot, káliumot és C-vitamint is tartalmaz. 100 gramm főtt burgonyában hozzávetőleg 14–15 gramm szénhidrát, 2 gramm fehérje és 2 gramm rost található. Káliumtartalma körülbelül 340 milligramm, C-vitaminból pedig nagyjából 15 milligrammot tartalmazhat.
A keményítő és a rostok miatt a burgonya megfelelő elkészítés mellett jól el is telíthet.
A főtt krumpli és a sült krumpli nem ugyanaz
Ha valaki rendszeresen fogyaszt burgonyát, az elkészítés módja döntő jelentőségű.
A főtt vagy héjában főtt burgonya egészen más étel, mint az olajban kisütött hasábburgonya, a chips vagy a burgonyakrokett.
A bő olajban sütés jelentősen növeli az étel energia- és zsírtartalmát. Magas hőmérsékleten történő sütéskor ráadásul akrilamid is képződhet. Ez elsősorban olyan erősen pirított burgonyatermékeknél lehet jelen nagyobb mennyiségben, mint a chips vagy a hasábburgonya.
A sült krumplival már más eredmény született
Egy másik vizsgálat arra jutott, hogy a burgonyafogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kapcsolatánál is számít az elkészítés.
A forrásban idézett kutatás szerint a hasábburgonya rendszeres fogyasztásánál jóval kedvezőtlenebb összefüggést figyeltek meg: heti három adag sült krumpli közel 20 százalékkal magasabb 2-es típusú diabéteszkockázattal társult. Vagyis amikor azt kérdezzük, egészséges-e a burgonya, először azt kellene tisztázni, hogy főtt krumpliról vagy olajban sült hasábburgonyáról beszélünk.
A zöld és csírázó burgonyával vigyázni kell
Van még egy dolog, amire otthon is érdemes figyelni. A burgonyában természetesen előfordulnak glikoalkaloidok, köztük szolanin. Különösen a zöldre színeződött, erősen csírázó vagy sérült gumóknál lehet magasabb ezek koncentrációja.
Nagyobb mennyiség elfogyasztása hányingert, hányást, hasmenést és fejfájást is okozhat. Ezért a zöld, keserű vagy erősen kicsírázott burgonyát nem érdemes elfogyasztani.
Akkor lehet minden nap krumplit enni?
A burgonya értékes alapanyag lehet egy változatos étrendben, de nincs olyan tudományos ajánlás, amely szerint mindenkinek naponta két krumplit kellene elfogyasztania.
A legfontosabb inkább a változatosság és az elkészítési mód. A főtt vagy sütőben, kevés hozzáadott zsiradékkal készült burgonya egészen más kategória, mint a rendszeresen fogyasztott chips és hasábburgonya.
A norvég kutatás eredménye tehát nem egy új „napi két krumpli” szabály. Sokkal inkább arra emlékeztet, hogy egy hétköznapi alapanyagot nem érdemes automatikusan egészségtelennek bélyegezni – a tányéron végül az dönti el a történetet, hogyan készítjük el és mivel esszük együtt.
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet
- 5 grillezett krumplis recept, amit idén nyáron ki kell próbálnod
- Klasszikus burgonya gratin: Egyszerű recept, mennyei ízek