Túl sokat nézed az órát? Ezért romolhat tőle a mentális egészséged

Egy nap, amelyet az óra irányít

Sokan már a reggeli ébresztőtől kezdve folyamatosan figyelik az időt: mikor kell elindulni, mennyi ideig tart egy feladat, mikor következik a következő program. Ez sokaknál még a hétvégére is átterjed – például reggeli futás 11-ig, bevásárlás délig, olvasás délutánig.

A digitális eszközök csak erősítik ezt a jelenséget. Egy német kutatás szerint az emberek átlagosan naponta 53 alkalommal néznek rá a telefonjukra, ami körülbelül 18 percenként történik ébrenlét közben. Bár nem minden alkalommal az időt ellenőrizzük, az állandó készenlét mégis az időhöz köt bennünket.

A túlzott időmenedzsment pszichológiai következményei

Az amerikai pszichiáter, Mitchell Leister szerint az órához igazított élet többféle negatív hatással járhat.

1. Időszorongást alakíthat ki

Ha folyamatosan az idő múlására figyelünk, könnyen kialakulhat egy állandó belső feszültség. A stressz és a hajszoltság érzése nem feltétlenül a túl sok feladatból fakad – hanem abból, hogy mindent percre pontosan próbálunk szervezni.

2. Kevésbé éljük meg a jelent

Amikor egy tevékenység közben azt számoljuk, mennyi időnk maradt, vagy mennyi ideje csináljuk már, a figyelmünk egy része mindig a jövőben vagy a múltban van. Emiatt kevésbé tudunk elmerülni a jelen pillanatban, és úgy érezhetjük, hogy az élet „elsuhan” mellettünk.

3. A kontroll illúzióját kelti

Az időbeosztás azt az érzetet adja, hogy kézben tartjuk az életünket. Valójában azonban ez gyakran csak illúzió. A tervek sokszor felborulnak – váratlan események, spontaneitás vagy egyszerűen emberi korlátaink miatt. Ez pedig inkább szorongást és önbizalomhiányt szülhet.

4. Visszafoghatja a kreativitást

A jó ötletek gyakran akkor jönnek, amikor nem erőltetjük őket: zuhanyzás közben, sportoláskor vagy akár alvás közben. Ilyenkor az agy egyfajta „készenléti” állapotba kerül. Ha viszont a napunk minden perce be van osztva, kevesebb teret hagyunk ezeknek a spontán kreatív pillanatoknak.

5. Gyengítheti a kapcsolatainkat

A hatékonyságra épülő gondolkodás könnyen átszivároghat az emberi kapcsolatokba is. Ha azt kezdjük mérlegelni, „megéri-e” az időbefektetés egy beszélgetésbe vagy találkozásba, az csökkentheti az empátiát és a valódi figyelmet.

Mi az az időgazdagság?

A szakemberek az angol „time affluence” kifejezést használják arra az érzésre, amikor valaki úgy érzi: van elég ideje azokra a dolgokra, amelyek valóban fontosak számára.

Egy 2008-as kutatás szerint az időgazdagság erősebben járul hozzá a mentális jólléthez, mint az anyagi jólét. Azok, akik így érzik magukat, általában:

• kevésbé stresszesek
• rugalmasabbak
• kedvesebbek másokkal
• elégedettebbek az életükkel

Hogyan lehet több időnk, még a sűrű napokban is?

Teljesen elszakadni az órától a modern világban szinte lehetetlen. A szakértők szerint azonban néhány apró változtatás már sokat segíthet.

1. Hagyjunk üres blokkokat a naptárban - A Yale pszichológusa, Laurie Santos szerint már egy 90 perces, előre nem tervezett időblokk is erősítheti az időgazdagság érzését.
2. Gyakoroljuk a jelenlétet - A meditáció segíthet abban, hogy jobban a pillanatra figyeljünk.
3. Időnként tegyük félre a telefont - Ha nincs azonnal szem előtt az óra, könnyebb belemerülni egy tevékenységbe.
4. Kezdjünk bele dolgokba időkorlát nélkül - Ha néha nem mérjük a perceket, könnyebb flow-állapotba kerülni.

Az idő, amit valóban megélünk

Sokan csak hosszabb szabadság vagy pihenő alatt tapasztalják meg igazán az időgazdagság érzését: amikor nincs tele a naptár, nincs pontos program, és a nap spontán alakul.

A hétköznapokban természetesen szükség van találkozókra, határidőkre és tervezésre. A szakértők szerint azonban érdemes néha tudatosan kilépni az állandó időmenedzsmentből – mert a mentális egészségünk szempontjából nem mindig az a legjobb, ha minden percünket beosztjuk.

Fotók: Freepik, Pexels

Kapcsolódó tartalom

• Hogyan vezet félre az agyunk? A Hofstadter-törvény megmagyarázza
• Kiderült, mikor kezdődik az igazi felnőttkor – jóval később, mint gondolnád