Ősi legendák, amelyekről kiderült, hogy mégis volt igazságtartalmuk. Viking napkövek, amazón harcosnők és Trója valós nyomai.

Egy eddig ismeretlen belső hullámot azonosítottak a Genfi-tóban, amely öt nap alatt járja körbe a tavat. A felfedezés új fényt vet a tó működésére.

Az 1708-ban elsüllyedt San José hajó első kincseit hozták fel Kolumbiában: aranyérmék, ágyú és porcelán került felszínre.

A tengerszint ma gyorsabban nő, mint bármikor az elmúlt 4000 évben. A kutatók szerint az olvadó jég és a felmelegedés okozza a példátlan ütemet.

Egy gyermekeknek szánt, MI-alapú plüssmackó beszélgetett szexről, drogokról és fegyverekről – és ez nem vicc. Forgács Mariann, social média és AI szakértő szerint a játék úgy van tervezve, hogy minél többet beszélgessen a gyerekkel, ráadásul hallja, mi történik a házban, és gyűjtheti a hanganyagokat is. A szabályozás még mindig hiányzik, így a szülőkre hárul a felelősség, hogy ellenőrizzék, mivel játszanak a gyerekek. A probléma súlyát fokozza, hogy még a felnőttek sem mindig tudják eldönteni, mi igaz az AI által mondottakból. Hamarosan a Barbie gyártója is piacra dobja beszélő babáit, ami újabb kérdéseket vet fel a biztonságról.

Mexikói barlangból származó ezer éves ürülékek vizsgálata felfedi a korabeli étrendet és a bélfertőzések nyomait.

Nem az ég tükröződik a vízben: a tenger kék színének titka a fény, a víz és a szemünk különleges játéka.

Jacques-Yves Cousteau víz alatti falva a Vörös-tenger mélyén ma elhagyatott rom, pedig egykor tudósok éltek benne hetekig.

Új digitális atlasz derítette ki, hogy az ókori Róma úthálózata 50%-kal kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták.

A neve a nyelveden van, de nem jut eszedbe? Az agy trükkje miatt pont akkor ugrik be, amikor már nem is gondolsz rá.

A L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a Tudományért díját Dr. Pipek Orsolya, Dr. Oláh Julianna és Dr. Ana Martins vihette haza.

Mielőtt a dinoszauruszok megjelentek, különös hüllők és kétéltűek uralták a Földet. Ismerd meg a világot, ami megelőzte a dínókat!

A NASA szerint a Földnek ideiglenesen két holdja van. A 2025 PN7 nevű aszteroida 2083-ig kíséri bolygónkat, bár szabad szemmel láthatatlan.

A USS Samuel B. Roberts roncsát közel 7000 méter mélyen találták meg – ez a világ legmélyebbre süllyedt hajója a történelemben.

Három kivételes kutatónőt díjaztak Budapesten, akik család mellett is maradandót alkottak a tudomány világában.

A NASA terve szerint az űrhajósok a Holdon nagy, átlátszó üveg-gömbökben élhetnének, amelyeket a holdporból készítenének.

Egy új kutatás szerint idegen DNS kerülhetett az emberi génállományba, ami akár különleges képességeket is okozhat.

300 éve elsüllyedt spanyol arany- és ezüstérmék kerültek elő Florida partjainál. A kincs értéke közel 1 millió dollár!

Forradalmi áttörés vagy veszélyes illúzió? Amerikában már ott tart a tudomány, hogy genomszűréssel választhatják ki az embriókat – nemcsak a betegségeket szűrve ki, hanem akár az intelligenciahányadost is figyelembe véve. Dr. Vellai Tibor genetikus, az MTA doktora szerint a genomunk sok mindent elárul arról, milyen kórokra vagyunk hajlamosak, de a környezet legalább annyira meghatározza, mivé válunk. Itthon is elérhető már a többmilliós genom-szekvenálás, amivel időben felkészülhetünk a betegségekre. A kérdés csak az: hosszabb, egészségesebb élet vár ránk, vagy egy új társadalmi szakadék?

A tudomány szerint a 28–32 év közötti házasságkötés csökkenti a válás esélyét – nem az életkor, hanem a megfelelő időzítés a kulcs.

Dr. Nagy Klaudia Vivien Magyarország egyetlen űrorvosa, aki kardiológusként és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docenseként lett a hazai űrorvostan úttörője. Feladata, hogy felkészítse és kísérje az űrhajósokat – köztük Kapu Tibort – a hosszú kiképzési folyamaton, amely részben Houstonban zajlik. Elmondta, hogyan hat az űr az emberi szervezetre, milyen diagnosztikai és gyógyszeres lehetőségek állnak az űrállomáson rendelkezésre, és miért nem kizáró ok egy tömött fog.

Augusztus 13-án ünnepeljük a balkezeseket! Fedezd fel 10 izgalmas tényt a balkezesség különleges világáról!

Egy 30 éve lefagyasztott embrióból született kisfiú Amerikában. A tudomány csodája és egy örökbefogadás története, ami világszerte meghat mindenkit.

Balogh Edina és Molnár Janka Sára mindent belead a Sztárboxra készülve. De vajon elég a kitartás és az ész a győzelemhez? Most kiderül!

Sugárzó anyaggal mentené meg az orrszarvúkat a tudomány – egy kísérleti módszerrel próbálják elriasztani az orvvadászokat Dél-Afrikában.

Lehet-e társunk egy olyan mesterséges intelligencia, amely csak szimulálja az érzelmeket? Georgiu Achilles innovációmenedzsment szakértő szerint az AI képes empátiát, humort vagy kíváncsiságot tükrözni – de valójában ezek programozott reakciók. A szarkazmust, iróniát és még a hízelgést is megtanulja utánozni, miközben nincsenek saját érzései. Bár beépített etikai kódexek szabályozzák, ezek sem kőbe vésettek. A kérdés már nem az, hogy tud-e kapcsolódni, hanem hogy akarunk-e így kapcsolódni.

Az AI már nemcsak dolgozik helyettünk, hanem aranyérmet is szerez matematika versenyen és fejlesztőinek dollármilliós fizetést hoz. Balogh Petya szerint a mesterséges intelligencia ma valódi aranybánya: aki jól használja, szupererőre tesz szert. A világ techóriásai milliárdokat költenek a legjobb AI-kutatókra, miközben Magyarország még mindig alulfinanszírozza az innovációt. Balogh cége épp ezen szeretne változtatni.

A mesterséges intelligencia nem elveszi a munkánkat, hanem átalakítja – vallja Kmoskó Judit HR szakértő. A gyári és repetitív feladatokat ugyan kiváltja, de a kreativitás, a kritikus gondolkodás és az emberi kapcsolatok pótolhatatlanok maradnak. Az AI eszköz, nem ellenfél – és legalább annyi új munkakört teremt, mint amennyit megszüntet.

Egy állását elveszítő New York-i felhasználó krízishelyzetben kérdezett a ChatGPT-től, ám az nem ismerte fel a vészhelyzetet, így felsorolta kérésére a 25 méternél magsabb hidakat a környékén. Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató vizsgálata szerint az MI-modellek 20 százaléka nem kezel jól az ilyen helyzeteket, de a legfejlettebb rendszerek már képesek terápiás segítséget nyújtani. 2025-re a mesterséges intelligencia használata teljesen átalakult: már nem szövegszerkesztés, konkrét keresés, vagy ötlegenerálásra használjuk elsősorban, hanem a mentális egészség támogatására.

Kapu Tibor történelmi űrutazása után most testileg és lelkileg is új kihívás vár rá: visszazökkenni a földi élet ritmusába. Az űrutazás jelentősen megviseli a szervezetet – az emésztéstől az izomtömegig minden változik. Dobák Zita dietetikus szerint hetek kellenek, mire Kapu Tibor visszaállhat a normál étkezésre, a regeneráció pedig hónapokig is eltarthat. A probiotikumok, vitaminok és ásványi anyagok szerepe kiemelten fontos a visszatérés során.

Molnár Janka Sára az eszét sem fél majd használni a Sztárboxban. Ellenfele Balogh Edina színésznő lesz.

A küldetés, amelynek Kapu Tibor magyar űrhajós a tagja volt, sikeresen befejeződött. Tibor kis segítséggel, de arcán boldog mosollyal szállt ki a kapszulából.

Bár csupán két hetet töltött az űrben, Kapu Tibor szervezete jelentős változásokon ment keresztül. A súlytalanság hatására gyengülnek az antigravitációs izmok, csökken az izomtömeg, megváltozik a vérkeringés és a csontok sűrűsége is. Pajk Melitta gyógytornász szerint a test nem csak fizikailag, de érzékelésében is alkalmazkodik – Kapuék testtudata is átalakult a küldetés alatt.

Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: Kapu Tibor, a második magyar űrhajós és az első, aki az újkori magyar űrprogram keretében jutott az űrbe, ma visszatér a Földre 17 napnyi küldetés után. A Dragon kapszula a Csendes-óceánba csapódik, de a leszállás nem veszélytelen – a „hét perc terror” alatt a kabin több ezer fokra hevül. A részletekről és az űrbéli küldetés sikerességéről Tamási Dávid, a Spacejunkie alapítója mesél.

Lebegő tárgyakon és saját mozgásán keresztül szemléltette a fizika törvényeit több száz diáknak a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibor.

Közeleg Kapu Tibor és csapatának visszatérése a Nemzetközi Űrállomásról: a tervek szerint július 14-én indulnak vissza, landolás pedig a Csendes-óceánban várható. A Spacejunkie alapítójával, Tamási Dáviddal beszélgettünk a küldetés meghosszabbításának okairól, a különleges visszatérési folyamatról, és arról, milyen kihívásokkal jár az élet az űr után – még a belső szerveknek is vissza kell szokniuk a Föld gravitációjához.

Miért olyan rejtélyes az agyunk? 10 tudományosan megmagyarázhatatlan agyi jelenséget mutatunk, amelyek még ma is kihívást jelentenek a neurológusoknak.

Miért esznek többet nyáron a férfiak? A napfény aktiválja a bőrben az éhséghormont – de ez a nőkre miért nem igaz?

Hat napja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, aki már most számos tudományos kísérletet végzett el. A 25 hazai fejlesztésű projekt között vannak olyanok, amelyek a mikrogravitáció, sugárzás és DNS-károsodás hatásait vizsgálják. Mikronövényeket ültetett, muslincákat vitt magával – az eredmények a Földön is hasznosíthatók lesznek. A Spacejunkie alapítóját, Tamási Dávidot kérdeztük az űrbéli kihívásokról és az űrállomás jövőjéről.

Sikeresen elindult az űrbe Kapu Tibor, az első magyar űrhajós az újkori magyar űrprogram keretében. Az űrhajó rendben halad a Nemzetközi Űrállomás felé, a dokkolás teljesen automatikusan történik, még a mai napon. A fedélzeten jelenleg heten tartózkodnak, hozzájuk csatlakozik most négy új asztronauta, köztük Kapu Tibor is. A következő két hétben komoly tudományos munka vár rájuk, napi 2 óra kötelező testmozgással és szigorúan szabályozott napi rutinnal. Az alvás sem hétköznapi: az űrhajósok állva, biztonsági hevederekkel rögzítve pihennek, hogy ne lebegjenek el - mondja Tamási Dávid, a Spacejunkie alapítója.

Történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi: Kapu Tibor űrhajósként elindult az Axiom-4 küldetés keretében a világűrbe. A csapat parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, aki 38 éve űrhajós, és már több mint 675 napot töltött az űrben – tíz űrállomáson kívüli misszióval a háta mögött. Kapu Tibor az egyik kutatóűrhajósként 24 tudományos kísérletet végez el, amelyek többsége a mikrogravitációs környezet hatásait vizsgálja. Emellett olyan különleges jelenségeket is kutat majd, mint a Vörös lidércek – mondta el Hegedüs Tibor csillagász.

Egy újabb magyar űrutazás nemcsak technológiai vagy tudományos mérföldkő, hanem érzelmi és társadalmi jelentőségű esemény is. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint az emberekben egyszerre jelenik meg a szorongás, az izgalom és az őszinte büszkeség, hogy egy ilyen kis országból is el lehet jutni a világűrbe. Kollektív szinten pedig ritka pillanat ez, amikor a nemzet egységesen örülhet – politikai megosztottság helyett összetartozás érzése jelenik meg. Az űr vonzereje pedig örök – hogy miért, az a videónkból kiderül.

Ma indul útjára Kapu Tibor az Axiom-4 űrmisszióval, második magyarként a világűrbe. A kilövést eredetileg május 29-re tervezték, végül csak június 24-én startolt a misszió – a hónapokig tartó bizonytalanság komoly mentális kihívást jelenthet. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint az ilyen extrém helyzetek érzelmi sterilizációt igényelnek: Kapu teljesen kizárja a magánéletet, hogy száz százalékban a feladatra tudjon koncentrálni. Az űrutazás nemcsak fizikai, hanem óriási pszichés felkészültséget is követel.

Kapu Tibor lehet a második magyar űrhajós, aki a világűrbe jut – a Reggeliben ennek apropóján emlékeztünk meg Farkas Bertalan történelmi küldetéséről. 1980. május 26-án indult el a világűrbe, pontosan 45 éve, és az egyik legfontosabb kísérletük az interferon nevű fehérje termelődésének vizsgálata volt. A mostani missziók folytatják ezt a tudományos örökséget – Magyarország újra az űr felé tekint.

A robotporszívók már nemcsak takarítanak: feltérképezik a lakást, felismerik a tárgyakat és akár kávét is hozhatnak – így változik meg az otthoni élet.

Többszöri halasztás után kritikus ponthoz érkezett Kapu Tibor űrutazása. A magyar asztronauta továbbra is karanténban várja a kilövést, de ha június végéig nem indulhat el, hónapokat is csúszhat a küldetés. A Space Junkie csapata a helyszínen követte az eseményeket, de a sorozatos technikai és időjárási akadályok miatt Tamási Dávid már hazatért, ő mesélt a Reggeliben a kinti hangulatról. A jelenlegi tervek szerint június 22-én indulhat a misszió – ha minden jól megy, Tibor két hét alatt 25 magyar tudományos kísérletet hajt majd végre az űrben.

A magyar űrhajós már hetek óta egy szűk karanténhelyiségben várja, hogy végre elinduljon az űrbe – de a kilövést folyamatosan halasztják. Ez nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is óriási teher. Kovács Kristóf sportpszichológus szerint ez nagyon hasonlít a Covid alatti lezárásokhoz, csak épp extrém körülmények között. A 48 négyzetméteres elszigeteltség nem véletlen: ez a kiképzés része, felkészülés a bezártságra és a bizonytalanságra. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós szerint ilyenkor a legfontosabb a türelem. De hogyan lehet fókuszáltnak maradni, amikor napokig semmi sem biztos?

Egyre többen fordulnak mesterséges intelligenciához nemcsak információért, hanem érzelmi támogatásért is. Vannak, akik pszichológusként használják az olyan AI-chatbotokat, mint a ChatGPT, mások mélyebb, már-már személyes kapcsolatot alakítanak ki vele. Sőt, sokan valódi érzelmeket élnek át ezekben a digitális beszélgetésekben. Kovács Orsolya pszichológus szerint ez részben természetes: „A legtöbb ember ki van éhezve a pozitív visszajelzésekre, és arra, hogy elfogadják.” Ám figyelmeztet, hogy ez könnyen csapdává válhat: ha nem vállaljuk a sérülékenységet a valódi kapcsolatainkban, könnyen egy hamis alternatívában találhatjuk magunkat – ahol ugyan meghallgatnak, de nincs valódi emberi viszony.

Elmozdult a csillagok rendje? Egy új tudományos felfedezés alapjaiban írhatja át, amit eddig az univerzum működéséről gondoltunk. Mi is az a sötét energia és miért gondolják egyes kutatók, hogy leállhat a világegyetem tágulása? Szabó Norton csillagász segít megérteni, mi az a sötét anyag és sötét energia – és mit jelent az, hogy a világegyetem mindössze 5%-át alkotja az, amit ténylegesen látunk és érzékelünk.

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia nemcsak okosabb lesz nálunk, de saját szándékai is kialakulnak? Geoffrey Hinton, az AI úttörője szerint a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy a lehetséges veszélyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tudományos közösség egy része attól tart, hogy kontroll nélkül az AI szuperintelligenciává válhat – és ez már nem sci-fi, hanem egyre valóságosabb jövőkép. Ebben a beszélgetésben Bor Olivér kiberbiztonsági szakértővel járjuk körbe az AI jelenét és jövőjét.